Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2006. NOVEMBER 5., VASARNAP KÖZÉLET, GAZDASÁG, POLITIKA Célcsoportok az 56 utáni megtorlásban kirakatperek „Az ítéleteket a bírói tárgyalótól független szervezetben gyártották” A politikai ellenállás egyik fő helyszíne a Péterfy-kórház volt. Ott dolgozott Tóth Ilona, és ott készítették az ellenállásra felhívó röplapokat, többek között Obersovszky Gyulával (képünkön ők állnak a bíróság előtt). FOTÓ: MTI Jobbágyi Gábor egyetemi tanár, a forradalom utáni megtorlásról több könyvet, tanulmányt publikáló jogtudós arról is beszélt, milyen sajátosságai voltak a magyarországi koncepciós pereknek. Szakács Árpád Az 1956-os forradalom eseményeinek számos olyan fontos eleme van, amelynek hátteréről mindmáig nagyon keveset tudunk. Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint a felderítetlen esetek közé tartozik a Köztársaság téri pártház ostroma és annak előzménye. Mint ismert, a feldühödött tömeg körülbelül egy tucat ÁVH-st lincselt meg. Ugyanakkor az esetet elemzők elfelejtik megemlíteni, hogy az ostrom brutalitásának előzménye a Parlament előtti mészárlás volt, amely során 60 civil esett el, amikor a tömegbe lőttek az ÁVH-s mesterlövészek és szovjet tankok. Jobbágyi szerint a Köztársaság téri eset jó hivatkozási alapot teremtett a szovjet csapatok behívására, illetve a későbbi megtorlás igazolására. A forradalom leverése utáni egyik legvéresebb megtorlás a Köztársaság téri eseményekhez kapcsolódik - közölte Jobbágyi Gábor. Ezekben a perekben 30 embert végeztek ki. Az egyik legtragikusabb eljárás a kivégzett Fáncsik György és társainak esete. Itt a koncepciós eljárás tipikus jegyeit is megfigyelhetjük. A vádlottak még a Köztársaság tér ostromában is egymástól függetlenül, különböző módon vettek részt, így a konkrét vádak túlnyomó része egyes személyekre irányult, ám a sokszereplős, halálos ítéletekkel járó per sokkoló, elrettentő hatását akarta érvényesíteni. Fáncsik egy hadtápegységet vezetett, különböző eszközök szállításával segítette a forradalmárokat. Úgy került a Köztársaság téri perekbe, hogy az ügyész előtt egy teljesen más eljárásban azt kérte, vegyék figyelembe, hogy megmentett egy ÁVH-st a Köztársaság téren. Elmondása szerint az ostrom után ért a helyszínre, amikor az egyik ÁVH-st meg akarták lincselni, közbelépett, és egy buszhoz kísérte az illetőt. Erre az ügyész új eljárást rendelt el. Csakhogy az ÁVH-s nem volt hajlandó Fáncsik mellett tanúskodni. Azt elismerte, hogy valaki kimentette, de Fáncsikkal összefüggésben azt mondta, mintha kézen lőtte volna. Csakhogy ha így történt, akkor miért hivatkozik rá Fáncsik? Nem az lett volna a lo- gikusabb, ha hallgat róla? - tette fel a kérdést az egyetemi tanár. Megmentett egy ÁVH-st, mégis elítélték, nem álltak ki mellette. Jobbágyi Gábor szerint a koncepciós perek másik jellegzetessége, hogy az ítéleteket a bírói tárgyalótól független szervezetben „gyártották”. „Jól igazolja ezt, hogy a döntések kihirdetésének és az indoklásnak köze sincs egymáshoz. Mindmáig semmit nem tudunk erről a láthatatlan külső irányító szervről, mint ahogy arról sem, hogy személy szerint kik álltak a háttérben. Nyilván a politikai felsővezetés nem kapcsolódott be az összes perbe” - tette hozzá az egyetemi tanár. A Kossuth téri sortűzben, ahol a tömegbe lőttek, hatvan ember halt meg A kirakatperek jellemzőihez tartozik az is, hogy az eljárások egy bizonyos célcsoport elrettentésére irányulnak. Mansfeld Péter ítéletével a tizenéves pesti srácokat félemlítették meg, akik valamilyen formában tovább akarták folytatni a harcot. Mansfeld esete azért érdekes, mert nem a forradalomban tanúsított magatartása miatt végezték ki. Ennek egyik oka, hogy Fiatalkorúként nem lehetett volna halálra ítélni az 1956-ban hatályban lévő törvények szerint. 1957 elején azonban már olyan szabályt hoztak, hogy szervezkedés miatt fiatalkorút is ki lehet végezni. Köztudott: a 16 éves Mansfeld Péter egyik legnagyobb bűne az volt, hogy az általa vezetett kis csoporttal lefegyvereztek és elraboltak egy rendőrt az osztrák nagykövetség elől. Végül a rendőrt elengedték. Nem sokkal később elfogták Mansfeldet, és néhány nappal 18. életévének betöltése után kivégezték. Egyébként ennek az eljárásnak az előzményei is homályosak. Jobbágyi Gábor álláspontja szerint nem kizárt, hogy Mansfeldet és társait provokálta a diktatúra. Mansfeld a kihallgatás alatt részletesen beszél egy felnőttről, aki fegyverszállításra bátorítja, és eszmei szinten különböző akciók kitervelő- je is. Erről a rejtélyes alakról viszont eddig semmi nem derült ki - tette hozzá. Jobbágyi szerint Tóth Ilona fiatal orvostanhallgató perének az értelmiség volt az egyik célpontja. A forradalom leverése után a politikai ellenállás egyik kulcshelyszíne volt a Péterfy Sándor Utcai Kórház egyik részlege, ahol a 24 éves szigorló orvos a sebesültek ellátását vezette. A hatalom korán tudomást szerzett erről, november 16-án razziát tartottak a kórházban. A későbbi vád szerint Tóth Ilona két társával az ávósnak vélt Kollár Istvánt „bestiális kegyetlenséggel” megölte úgy, hogy benzint fecskendezett az áldozatba. Ugyanebben a perben vonták felelősségre az értelmiségi ellenállókhoz tartozó Obersovszky Gyulát és Gáli Józsefet is. Holott Tóth Ilonával csak annyi kapcsolatuk volt, hogy a kórház egyes helyiségeit használták különböző szórólapok sokszorosításához. CIB hitelek ZZ Most 1600 000F, H fedezettel is a i á á -h m havi 11 yuu Ft ■ THM: 5,65% IljlBI ii.ipi. i ír* szabad tiiiíVclvi az aktuális föltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételevel történt es a feltételek v jlto/asa o .etet' eleitek, - módosulhat A ! hm mi itató ei teke nem teke n a h ml kamat • .rk vamke Az akció részletes teltételeit az ASZF esaz aktuális kondíciós listák tartalmazzak. A Bank a hitelbírálat jogát fenntartja. A hirdetés nem minősül a CIB Bank rés.*.-föl ajánlattételnek célja a nevelem telkeltese.
