Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

6 SZTORIK, ESETEK 2006. NOVEMBER 5., VASÁRNAP Egy életre szóló vajdaság? csoda Kállai Csaba, az új fővajda két foggal és burokban született a szekéren- Avatását a roma politikusok romantikus bohózatnak ne­vezték, szerintük nincs szük­ség cigánykirályra. Mi a bajuk önnel?- A roma politikusoknak rosz- szul esik, hogy a saját kultúrá­jukkal, nyelvükkel akar valaki foglalkozni. Nem elvenni akarok tőlük, inkább adni szeretnék. Fél­nek, hogy elviszem tőlük az em­bereket, és nem lesznek támoga- , tóik e politikai állásokhoz, és az­zal, hogy engem kineveztek, nem lesz szükség kisebbségi ön- kormányzatokra. Tudom, hogy e hét végén a dunántúli vajdák romani kriszt tartanak, megpró­bálnak maguk közül választani egy magyarországi cigányvajdát. Én egyébként nem ismerem el őket vajdának, amíg nem adok rá áldást, nem lehetnek vajdák. Rostás Farkas György az egyet­len cigány Magyarországon, aki a fővajda lehetne, de átadta ne­kem ezt a tisztséget. Rostást 4 ugyanis a walesi herceg koronáz­ta meg. Nem értem a támadáso­kat: levelet kaptam Kolompár Orbántól, az Országos Cigány Önkormányzat elnökétől, azt ír­ta, támogatja országos vajdává választásomat, és javasolja, hogy életem végéig töltsem be ezt a tisztet, a vajda címet pedig le- származottaim örököljék.- Miként teremti majd meg népének egységét, hogy en­nek ellenére nem fogadják el?- Nagy feladat lesz, ezért is üzentem a roma politikusoknak, hogy tárgyaljunk, mert nem sza­bad szétszakadnunk. Kultúránk fennmaradásáról van szó. Vala­ki a minisztériumba szeretne be­kerülni, a többi egymillió cigány meg el van felejtve? A népemről van szó, értük bármikor felál­doznám az életemet. Csakhogy a népem egy része tiltakozik a vaj­darendszer megteremtése ellen. Tervezem, hogy bejelentkezem a közjogi méltóságokhoz is. A fővajda állítja, ha már öt évvel ezelőtt lett volna országos cigányvajda, nem lenne olaszliszkai kérdés Kállai Csabát választották meg a cigányok országos fővajdának. A ceremóniá­nak nem mindenki örült, egyesek szerint mindez romantikus bohózat, má­sok úgy vélik, nincs szükségük a romáknak cigánykirályra. Csontos Tibor- Kifogástalan és a legújabb divat szerinti öltöny, kalap, makulátlan cipő. Mindezek már a magyarországi fővajda kötelező kellékei?- Mindig adtam a külsőre, úgy gondolom, ezzel tartozom má­soknak és magamnak is. Persze, a vajdák mindig különlegesen öltözködtek, én is azért járok így, hogy kitűnjek a vajdák közül.- Elhozta a kopott vajdabotot is. Olyasmi ez, mint a pász­torbot?- Ez a bot 1625 óta hagyomá- nyozódik a családokban, tőlük kaptam meg a vajdaavató cere­mónián. Ezzel bíráskodott a fővaj­da, neki volt a leghosszabb botja. Egyébként én választom majd ki a megyei vajdákat, akiknek be­szélniük kell anyanyelvűket, s olyannak kell lenniük, hogy a ro­mák hallgassanak rájuk.- Ön is ilyen ember?- Rólam tudják a romák, hogy csodagyerekként születtem, és g körbevittek az országban, meg ! akartak mutatni a cigányoknak. |- Két foggal és burokban szü- £ letett Ezt önök számon tart­ják, esetleg szerepel a születé­si anyakönyvi kivonatában is?- Inkább szájról szájra terjedt el a családokban. Erre a csodára hivatkoztak azok is, akik tavaly januárban megkerestek, hogy le­gyek országos vajda. Csak arra vártak, hogy kicsit idősebb és ta­pasztaltabb legyek. Harmincki­lenc éves vagyok, mindent tu­dok a cigány nyelvről, a kultúrá­ról és a cigány törvényről, a romani kriszről.- Azt nyilatkozta, hogy a ci­gányság nemes képviselői, a vének választották meg. Egye­sek szerint viszont milliomos cigányoknak köszönheti, hogy fővajdává avatták.- Ott volt az avatásomon a ze­nész Sánta Ferenc, Kállai Kiss Ernő, Bangó Margit, az oláh cigá­nyok közül megjelent többek kö­zött Rostás Farkas György író, Szolnok megyéből Balogh László, akik támogató nyilatkozatot ír­tak alá. Egyiküket sem nevez­ném milliomos cigánynak. Adam Michnik politológus: „tizenhét éve ismerem sze­mélyesen Orbán Viktort, s most nem értem, hogy te­heti, hogy csinálhatja ezt. Ez egy nagyon veszélyes já­ték a tűzzel.” Paul Lendvai író: „amikor az ellenzék vezé­re, mint valami zsebnapó­leon, ultimátumokat intéz a kormányhoz és fenyeget, akkor a köztársasági elnök­nek a párbeszéd létrejöttén kell dolgoznia és fáradoz­nia, hogy alkotmányos me­derben tartsa a dolgokat.” Charles Gáti professzor: „HA A MAGYAR FORRADALOM megállt volna egy Gomulka- féle megoldásnál, akkor talán nincs szovjet katonai beavatkozás. Igaz, az új kor­mány szovjet nyomás alatt maradt volna, hogy mérsé­kelje a reformokat.” Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: „BIZTOS romantikus alkat vagyok, de ha arra gondo­lok, hogyan nézett ki a poli­tika 1990-ben, amikor elő­ször léptem át a Parlament küszöbét, és hogy néz ki most, akkor be kell látnom, elszállt alattam az idő.” Méray Tibor # / iro: „nagy imre tisztában volt a szovjetek erejével és kö­nyörtelen módszereivel. Jól látta azt is, hogy Magyaror­szág olyan világpolitikai játszma része, amelyben ná­lunk sokkalta hatalmasabb erők csapnak össze.” A magyar szakácsválogatott most Luxemburgba megy kalapozás 1988 óta először indulnak világversenyen, s most is az ismerősök dobták össze az útiköltséget A magyar szakácsok hajdan vé­gigverték a világot, a szakácsolim­piákon és -világbajnokságokon majd mindig ők nyertek, ám 1988 óta nem indult magyar nemzeti csapat a versenyeken. Most újra ott leszünk a világbajnokságon, de ehhez kalapozni kellett. Most már biztos, hogy eluta­zik Luxemburgba a magyar sza­kácsválogatott, hiszen Verebes Pál, a kereskedelmi és vendéglá­tó-ipari főiskola docense, a válo­gatott menedzsere összekalapoz- ta a pénzt. A buszt az egyik csár­da bérli, csak még napidíjra nem telik, hogy a szakácsok megigya­nak egy kávét, de Verebes úr még nem adta fel, az utolsó pilla­natig próbál még pénzt szerezni, bár november 18. már nincs messze. „Ma már senkinek sem érdeke, hogy elvigyük a magyar gasztronómia jó hírét. A szállo­dák és éttermek túlságosan pro­fitorientáltak. Márpedig a felké­szülés és az utazás 15 millió fo­rintba kerül, s ha tavaly Kolber István regionális miniszter úrtól nem kapunk támogatást, hogy elkezdjük a felkészülést, most nem utazhatnánk.” Ruprecht László csapatkapitány (elöl) nem főz a világbajnokságon, ő csak irányítja a csapatot, tartja a kapcsolatot az étteremmel és a pincérekkel A nagy átverés: habszivacs zománcmártással A magyar szakácsválogatott tizenkét alkalommal főzte meg itthon a versenymenüt, s miu­tán a melegkonyhai kategóriá­ban százhúsz személyre kell te­ríteni, maga a nyersanyag is egy kis vagyon volt. S mindenki ma­ga fizette az útiköltséget, sőt, ahogy például legutóbb Kecske­méten megtartották a tréninget, a szakácsok többsége ott sem aludt, hanem éjszaka hazamen­tek, mert másnap a munkahe­lyükön is főzni kellett. A magyar lukács István, a magyar csapatfőnöke már megfőz­te a magáét, ahol ő nem járt, ott nincs étterem. Az utóbbi években már in­kább zsűrizik, de azt mond­ja, hogy az sem könnyebb. „Egyszer Szingapúrban ezüstérmet adtunk egy csa­patnak, s másnap kiderült, hogy habszivacs volt leönt­ve zománcmártással. Efféle csalások is megesnek, ezért a zsűrinek joga van szét­bontani a legszebb kompo­zíciót is. ” A magyar séfek doyenje esküszik rá, hogy a magyar konyhát nem kell megreformálni, hiszen éppen azért dobogós a francia és a kínai mel­lett, mert a hagyományos ízei össze vannak főzve, sütve, párolva. menüt egyébként öt hónapja el kellett fogadtatni a zsűrivel, s ab­ban többek között rostonsült ba­latoni fogasfiié lesz folyami rák­koronával, harcsapogácsával, kapros haltejraguval és citrom- füves párolt zöldségekkel. Lukács István ötszörös olim­piai aranyérmes és háromszoros Oscar-díjas szakács, a válogatott szövetségi kapitánya bizakodó, hiszen összeállt a csapat, har­minc szakácsból válogatták ki az ötfős válogatottat. „Azelőtt A szakácsválogatott: ruprecht lászó konyhafőnök, csapatkapitány (Hotel Marina, Balatonkenese) fekete antonio konyhafőnök (Zila kávéház, Budapest) fejszés Sándor cukrász (Zila kávéház, Budapest) bokor Péter szakács ( Napó­leon Wald Restaurant, Bécs) adamek balázs konyhafőnök (Diófa vendéglő, Székesfehérvár) farkas Bálint konyhafőnök (Kolping Hotel, Alsópáhok) mógor attila konyhafőnök (Mátyás Étterem, Budapest) egy szakácsolimpia elképzelhe­tetlen volt nélkülünk, hiszen már az 1922-es prágai világbaj­nokságon ott volt a magyar csa­pat. Most huszonhat nemzeti vá­logatott indul, s külön verse­nyeznek a katonai, kórházi és re­gionális csapatok. Nagy felhaj­tás van ezeken a versenyeken, a tévék éppúgy tudósítanak ró­luk, mint a nagy gasztronómiai lapok, s így a fiatal szakácsokra felfigyelhetnek a legjobb étter­mek is.” ■ Dalia László

Next

/
Thumbnails
Contents