Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
2006. NOVEMBER 19., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK 15 HIRDETÉS A nyúl következik, az ember odébb van klonilla Megszületett az első magyar klónozott egér a gödöllői biotechnológiai kutatóintézetben A fekete egeret Gödöllőn klónozták. Dinnyés professzor szerint marhát vagy bárányt könnyebb lemásolni. Három évig húsz kutató dolgozott a gödöllői mező- gazdasági biotechnológiai intézetben, hogy megszülessen az első magyar klónegér. Farkas Károly Kis lépés ez az egereknek, de hatalmas a magyar biotechnológiai iparnak: megszületett az első magyar klónozott egér. Igaz, szegény csak néhány napot élt, mert dajkaanyja egy óvatlan pillanatban felfalta, de követője, Klonilla, a második számú klónegér azóta is szépen gyarapszik. Ezzel „szülőatyja”, Dinnyés András professzor, a gödöllői Mező- gazdasági Biotechnológiai Kutató Központ munkatársa és kollégái beírták magukat a magyar tudománytörténetbe. Nem sok országnak sikerült eddig emlősöket klónozni, holott a technológia már 1996 óta, azaz tíz éve elérhető. Akkor született meg egy skóciai laboratóriumban Dolly, a klónozott bárány, s azóta sem állt meg a világ. Azóta a franciák, az olaszok, az amerikaiak és a dél-koreaiak is felzárkóztak az angolok mögé, de Közép-Európában még nem sikerült efféle bravúr. Pedig egy egér klónozása nem is olyan könnyű. „Egy birkát 8 nap és 8 óra a víz alatt, csak a hölgyek kedvéért Szegedi János szerint sokkal jobb lenne a világ, ha kevesebb levegőt vennénk. Példaként a jógikat hozza fel, akik képesek életfunkcióikat a minimálisra szorítani, és lám, milyen nyugodtak. A férfi most azt tervezi, hogy még idén 8 napot és 8 órát egy vízzel teli medencében tölt, így tisztelegve a hölgyek előtt. Az ötlet négy éve fogalmazódott meg benne, azóta készül és tervezget, állítása szerint már több millió forintot költött az előkészületekre. „Mindig is vonzottak a kihívások - jelentette ki. - Úgy kezdődött minden, hogy kitaláltam, négy napig nem eszem és nem iszom semmit. Nem volt az akció körül semmilyen hírverés, egyszerűen csak megcsináltam. Utána kezdtem gondolkodni, milyen formában tehetném még próbára az állóképességemet. így jutott eszembe a merülés.” Szegedi János azt találta ki, hogy egy átlátszó medencébe búvárharangot ereszt, s ebbe bújik bele. A harang felső részében természetesen mindig lenne valamennyi levegőt, amelyet két szivattyú folyamatosan cserél, ebből szippantana percenként úgy hatszor. „Természetesen megtehetném, hogy oxigénmaszkot húzok, de az szerintem eléggé snassz megoldás lenne - mondta. - Ez a technika jelezné, hogy mi itt Kelet-Európábán sokkal nehezebb körülmények között is boldogulunk. Mondhatni, még a víz alatt is megélünk.” A férfi és hétfős csapata már mindent eltervezett. Kikísérletezték, milyen kenőccsel kell majd bekenni a bőrét, hogy a víz ne tegyen túl nagy kárt benne. Még a víz alatti alvás technikáját is kitalálták: János egy üvegkoporsóban pihenne le, ami szerinte a maga nemében egyedülálló, hiszen eddig még senki sem aludt a világon víz alatt. Az akció megvalósításához már csak egyvalami hiányzik: a pénz. „Jelenleg is szponzorokat keresek. A medence fémváza már elkészült, a támogatók azonban még nem tolonganak” - jegyezte meg. Tegyük hozzá: a finanszírozók meggyőzésének né- müeg ártott, hogy a férfi a napokban sikertelenül próbált 2-4 percet a víz alatt tölteni a Dunában. Először elsodródott, majd a leghosszabb merüléssel is csak 32 másodpercig bírta. Saját bevallása szerint felemésztette erejét a folyó sodrásának legyőzése. Csúcsa nyugodt körülmények között állítólag 2 perc 20 másodperc. Ráadásul most nemes ügyért szállna síkra, azaz vízbe: kétszáz órás merülési kísérlete apropójának a nők megbecsülését választotta. „Az az idő, amit a vízben töltök, a hölgyek előtti tisztelgés lenne - mondta. - Úgy tervezem, hogy karácsony és szilveszter között egy sportcsarnokban kerítek sort a merülésre. Ha kell, akár szponzorok nélkül is.” ■ Még senki sem aludt a víz alatt egy üvegkoporsóban. Képregénybörze a Sörmesterrel és más hősökkel Bár a képregénynek, mint kilencedik művészeti ágnak nálunk még mindig nincs akkora ismertsége és elismertsége, mint Európa többi országában - hogy Amerikáról és Japánról ne is beszéljünk -, határozottan kezd megmozdulni valami hazánkban. Ezt az egyre szélesebb kínálat mellett a képregényekhez kapcsolódó programok növekvő száma is igazolja. Ma rendezik meg - immáron tizenkettedszer - Újpesten, a Munkásotthon utca 3. szám alatti Képregénybörzét, amelyen számos magyar nyelvű újdonság mellett rengeteg idegen nyelvű kiadványból is szemezgethetnek kedvező áron a látogatók. ■ A képregényrajongók legközelebb december 9-én tulállawhiihink a Hungarocomix 2006-on. A 10 órától délután 3-ig tartó családias légkörű összejövetelen jelen lesz a 19 tagú Magyar Képregénykiadók Szövetsége teljes kínálatával, és külön a börzére időzített friss megjelenéseivel. Itt debütál többek között a Sörmesterek című színes album a sörfőzők mindennapjairól. Találkozhatnak az X-Men legnépszerűbb tagja, Rozsomák önálló kötetével, a Sniktl-tel és az Egri csillagok színes képregényváltozatával. Újabb számmal jelentkezik az ingyenes Roham magazin is, amelyben a képtörténetek mellett számos novella is olvasható. ■ Benes Attila vagy egy szarvasmarhát sokkal egyszerűbb klónozni. Az egér ellenben szép, komoly orvosi jelentősége van, és nem utolsósorban elfér az intézet állatházában is” - ismerte el Dinnyés András. Egy egér petesejtjének eltávolították az örökítőanyagot (DNS) hordozó sejtmagját, és egy másik példányéval helyettesítették. Az ebből kifejlődő embriót egy harmadik egér hordta ki, és császármetszéssel született meg Klonilla, akit most éppen egy negyedik, türelmes egéranya gondjaira bíztak a gödöllői kutatók. Az FVM-hez tartozó intézetben uniós, valamint pályázati támogatással három évig dolgoztak a feladaton, több mint húsz fő részvételével. Ez elég nagy felhajtás egyetlen egérért Igaz, Klonilla új korszakot nyit a magyar gyógyászatban, gyógyszerkutatásban. A Gödöllőn kifejlesztett eljárás segítségével olyan állatokat lehet „sorozatgyártani” amelyek szüleik tökéletes genetikai másolatai, így nagy segítséget nyújthatnak a gyógyszerkutatásban. Mivel a klónozott állatok génsebészeti úton születnek, ideális terepet kínálnak bizonyos öröklődő betegségek kifejlődésének megfigyelésére, gyógyászati lehetőségek, új terápiák kidolgozására. Az egér pedig csak a kezdet. A gödöllői intézet kutatócsoportja tervbe vette, hogy 2008-ig klónozott nyulat is előállít. A továbbiakban esetleg patkány, sertés vagy szarvasmarha klónozására is kiterjed majd a tudományos munka. Embert azonban Gödöllőn nem fognak klónozni. A tudomány mai állása szerint az ilyen módon születendő csecsemők többsége torzan jönne a világra, így felelőtlenség lenne. ■ Az egér csak a kezdet, jön a nyúl, a sertés. ' Az Opel Márkaszervizek ajánlata További információ: (061) 298-18-00 • www.opel . hu Az ajánlót 2006. november 15-től december 31 -ia érvényes n, n„„i.... A képen látható fotók illusztrációk M°*aszervizekben. ■v :•
