Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
4 2006. OKTÓBER 29., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA válságkezelés Úgy tűnhet, a köztársasági elnök nem vette észre, mi történt Budapesten az 5ó-os forradalom ötvenedik évfordulóján. Vitathatatlan azonban, Sólyom László a kormány és az ellenzék következetes bírálatával igyekszik visszaterelni az utcáról a politikát. ELNÖKI BESZÉDEK ÉS HALLGATÁSOK A köztársasági elnök kérését nem tartották be, erőszakot alkalmaztak. Az elnök egyelőre nem beszél erről. Sólyom, a civil elnök, akinek nem fő célja, hogy a legnépszerűbb legyen Az elmúlt hónap válsága idején is megőrizte önállóságát Sólyom László - véli a lapunknak nyilatkozó elemző. Tibay G. - Gyükeri M. „Magyarország államfője a köz- társasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” A fenti pasz- szus az alkotmányból való; nem nehéz belátni, az egység kifejezésére és az őrködésre aligha volt jobban szükség a harmadik köztársaság utóbbi tizenhat évében, mint az elmúlt hónapban. Az államfő ismételten bebizonyította: szakított az elnöki hagyományokkal, és ismét saját kezébe vette a dolgokat. Ennek megítélése, mint egyéves elnöksége során többször, ezúttal is felemás. Gerő András történész például felháborítónak tartja, ahogyan Sólyom László a válságot kezelte. „Politikusként a választások estéjén elmondott egyoldalú beszédével bukott meg, értelmiségiként akkor, amikor az akadémia történészeit objektivitásra szólította fel, emberként pedig akkor, amikor nem mert elmenni az 1956 emlékmű avatására” - sommázta véleményét a történész az egyik kereskedelmi televízióban. | Az elnök október 23-án ráadásul g élére állt egy emlékmenetnek, | amelyet a jobboldali radikális s- 56-os Alapítvány szervezett, és | ahol kormányellenes jelszavakat | festettek a táblákra megemléke- £ zés gyanánt. Az október 23-i események % után éppen az róható fel az elnök- | nek, hogy sem az ünnep megza- * varása, sem a rendőri túlkapások £ ügyében nem szólalt meg, holott korábban tett utalást a rendőrség cselekedeteire. Korábban is látszott Sólyom László tevékenységén, hogy önálló szereplőként kíván fellépni - mutat rá az államfő hozzáállásának egyik jellegzetességére Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Hozzáteszi: ez látszott a válság idején is, különösen az önkormányzati választások estéjén mondott beszédében. A közA hatvannégy éves alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság első elnöke a nyolcvanas években környezetvédelmi szervezetek tanácsadójaként lépett a közéletbe. Egy ilyen társaság, a Védegylet ajánlotta 2005-ben a köztársasági elnöki posztjára is, felhívásuk alapján a Fidesz és az MDF nyújtotta be a hivatalos jelölést. A parlamenti szavazást végül 185-182 arányban nyerte a szocialisták által jelölt, ám az SZDSZ által nem támogatott Szili Katalinnal szemben. az államfő mindvégig hang súlyozta függetlenségét, a parlamenti pártokkal nem konzultált sem az országgyűlési választások időpontjáról, sem az új legfőbb ügyész személyéről; ezenkívül nyíltan bírálta a kormányt és annak első emberét. Sólyom ugyanakkor elnökként is több akcióval hívta fel a figyelmet a környezet védelmére. társasági elnök akkor, a miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően kirobbant tiltakozáshullám és utcai erőszak kapcsán arra hívta fel a figyelmet: a miniszterelnök személyéről az Ország- gyűlés dönt, így a válság megoldásának kulcsa is a parlamenti többség kezében van. Ezzel lényegében maga kezdeményezte Gyurcsány Lerenc parlamenti bizalmi megerősítését, vagy esetleges menesztését. Az elemző úgy véli, Sólyom László akarva-aka- ratlan a problémamegoldó szerepébe lépett: a bizalmi szavazás kierőltetésével az utcáról visszavitte a pártokat a parlamentbe. Más kérdés, hogy mindez csak ideig-óráig volt elegendő, és ezután tovább éleződött a válság. Juhász szerint a rendszerváltás óta Sólyom László a legnépszerűtlenebb államfő, mégpedig azért, mert erkölcsi alapon hozott állásfoglalásai hol az egyik, hol a másik nagy párt szavazóinak nem voltak ínyére. A politika mellett a demonstrálok is igyekeznek kihasználni a köztársasági elnök szavait A tüntetők szerint helyzetüket legitimálja, hogy Sólyom László még a múlt héten magához rendelte Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, és arra kérte, hogy a rendőrség ne alkalmazzon erőszakot a Kossuth téren. Mint kiderült, teljesen hasztalan volt az elnöki szózat: a rendőrség az államfő kérése ellenére erőszakkal ürítette ki a Kossuth teret október 23-án hajnalban, ezt követően pedig több ízben összecsapott a tüntetőkkel annyira, hogy végül maga az államfő sem ment el az esti emlékműavatásra. „A Köztársasági Őrezred figyelmeztetése után az államfő nem vállalhatta a kockázatot” - mutatott rá Kumin Lerenc, a köztársasági elnök stratégiai tanácsadója. Pénteken az Országos Civil Lórum Sólyom László segítségét kérte annak érdekében, hogy „a kegyetlen és jogtalan hatósági intézkedések elrendelői” ne kerülhessék el a felelősségre vonást. Sólyom László azonban minderre nem reagált: az elnök az évfordulót követő napokon csak a „szépre emlékezett”. navracsics tibor Fidesz-frak- cióvezető október 3-án: „A FIDESZ És A kdnp a köztársasági elnök útmutatásait figyelembe véve mégis részt vesz a pénteki parlamenti ülésen és a bizalmi szavazáson. A Fidesz és a KDNP ugyanakkor továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy valójában álságos színjátékról van szó. De a legnagyobb ellenzéki párt következetesen teljesíti a köztársasági elnök nyílt kéréseit gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hazaúton Oroszországból, szeptember 18-án: „A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚR nem tett eleget az ellenzéki pártok azon igényének, hogy lemondásra szólítsa fel a miniszterelnököt. EGYETÉRTEK AZ ELNÖK Úrral, hogy a demokráciába vetett bizalmat nem szabad kockáztatni. Törekvésem az, hogy szakítsunk az elmúlt 16 év politikai hazugságaival." kuncze GÁBOR SZDSZ-elnök a választás utáni beszédről, október 2-án: „MÉG NEM VOLT RÁ PÉLDA, hogy egy elnök egy választás napján a kormányfő lemondatása mellett állt volna ki. A politika iránti bizalom megcsappanása egy hosszú folyamat eredménye. Nem tett jót a politikai közéletnek az sem, ahogyan Sólyom László végül megszerezte a köztársasági elnöki széket. ” Sólyom László szavai. A köztársasági elnök aktív volt a válság első napjaiban, október 23-a óta azonban nem mondott véleményt a történtekről SZEPTEMBER 18. SZEPTEMBER 19. OKTÓBER 1. OKTÓBER 4. OKTÓBER 23. ELŐESTÉJE OKTÓBER 25. A BALATONŐSZÖDI BESZÉD NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLÉSE UTÁN „A tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével. ” ÉS ELFOGLALÁSA UTÁN „Köztörvényes bűncselekményekről van szó, amelyek ellen a legszigorúbban fel kell lépni. Súlyos figyelmeztetés, hogy a rendvédelmi szervek nem voltak képesek a szükséges biztonsági garanciát nyújtani. ” AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK URNAZÁRÁSA UTÁN „A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről Az Országgyűlés helyreállíthatja a társadalmi bizalmat A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van. ” ÜZENET A PARLAMENTI FRAKCIÓVEZETŐKNEK „A pártok korábbi politikájukat folytatják. Ez károkat okoz Magyarországnak. Elvárható ezért, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket az ellenzéki képviselők a parlament ülésén értékeljék. ” ÜNNEPI BESZÉD AZ OPERAHÁZBAN „Minden megvolna ahhoz, hogy 56 lényegét újra átélhessük az ünnepen. Lehetne október 23-ból igazi nemzeti ünnep, ha akarnánk, és megtennénk a lépéseket, amelyek visszavezetnének 56 egységéhez. ” AZ EURÓPAI PARLAMENT STRAS- BOURGI ÜNNEPI ÜLÉSE UTÁN „A tévé képeivel ellentétben Magyarországon is volt méltó ünneplés. Ráadásul tizenöt éve nem fordult elő, hogy egy ünnepi megemlékezésen az összes politikai erő képviseltette magát. ”
