Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám

6 SZTORIK, ESETEK 2006. OKTÓBER 22., VASÁRNAP Eörsi László történész „megjelentek a veteránok és az ál 56-os veteránok. Ki­csinyes marakodások, egy­más lejáratása járja azóta is, sőt mindenki úgy lép fel, mintha legalább egy sza­badcsapatot vezetett volna.” Roger Gough történész „Hruscsov tartott attól, fél­reállítják azok, akik őt hi­báztatják a sztálini szeny- nyes kiteregetéséért és Ma­gyarország elvesztéséért”. Jordán Tamás színész „TIZENHÁROM ÉVES VOLTAM, amikor kitört a forradalom. A testvéremmel ott voltam a Sztálin-szobor ledöntésekor, Kossuth-címereket ragasz­tottunk a vidékről jött teher­autók ablakaira. Ez az ün­nep személyes ügyem.” Jordánnak személyes ügye 1956 Charles Gáti professzor „a szabad Európa Magyar Osztálya a lehető legradikáli­sabb célok kitűzését szorgal­mazta. Legnagyobb és meg­bocsáthatatlan bűne, hogy 1953-55-ben nem támogatta Nagy Imrét. Nem támogatta október 28. után sem a forra­dalmat magáévá tevő Nagy Imrét, sőt egészen november 2-ig uszított ellene.” Leslie B. Bain, amerikai újságíró „egyetlen eseményről sem hazudtak annyit, egyetlen eseményt sem magyaráztak félre és mocskoltak be any- nyira, mint a magyar forra­dalmat.” Az 56-osokat akasztófaerdőre, megtorlásra emlékezteti az emlékmű, s ezt nem akarták A műegyetemi szoborcsoport klasszikus alkotás, ez közelebb áll a forradalmárokhoz Két emlékmű, két forradalom? üzenet Akasztófaerdőre emlékeztette az ötvenhatosokat az első szobor Holnap 19 óra 56 perckor keresztelik át a Felvonulá­si teret 56-osok terének. Itt állítják fel az elsó' nagy emlékművet, amely meg­osztja az ötvenhatosokat. A Műegyetemnél hétfő' dél­után avatnak egy szobor- csoportot, ez már megfelel a szabadságharcosoknak. Csontos Tibor Az 56-osok Szövetsége közle­ményben kérte: Magyarország te­kintélyének megőrzése miatt is október 23-án együtt ünnepelje­nek az egykori szabadságharco­sok. A közös ünneplést egy szo­borvita is beárnyékolja. Holnap este avatják a forrada­lom emlékére készült első nagy emlékművet a Felvonulási té­ren, amelynek elnevezése ezzel együtt 56-osok terére változik. Az emlékmű elkészítésére kiírt pályázatra hetvenhetén jelent­keztek, a zsűri döntése alapján az i-ypszilon alkotócsoport terve valósult meg. Az ötvenhatosok közül néhá- nyan a 600 millió forintba került emlékműnek már a tervét is tá­madták, mondván, ez az ultramo­dern felfogás nem illik az ötven­hatos hagyományokhoz és szel­lemiséghez, ráadásul akasztófa­erdőre emlékezteti őket, amiből elegük van. „A szövetség tagjainak egy ré­sze valóban bojkottálja az emlék­művet - mondja Czeglédi József, az 5óosok Szövetségének ügyve­zető elnöke. - Wittner Mária, Rácz Sándor közölte, nem vesz részt az avatásán. Ezt természete­sen mindenkinek tudomásul kell venni. De a forradalom különbö­ző résztvevőinek, a reformerek­nek, az utcai harcosoknak, az emigrációban élőknek nagyobb megértéssel kellene viseltetniük egymás iránt. A forradalmat sen­kinek sem szabad kisajátítania, abból másokat érdemtelenül ki- rekesztenie.” Hozzáteszi, hogy az ötvenhatos forradalomban a függetlenségért, a demokráciáért vívott harc a nemzet egységét szimbolizálta, aminek ma nyoma sincs. „Elszo­morító, hogy képtelenek va­gyunk méltó módon együtt ün­nepelni” - jegyzi meg Czeglédi József. A szabadságharcosok jelentős része közösséget vállalt az emlék­művel, köztük van Fónay Jenő is, az egykori halálraítélt, aki a Poli­tikai Foglyok Szövetségének el­nökeként üdvözölte megvalósu­lását. Az avatóbeszédeket az egy­kori ötvenhatos elítélt, Kosáry Do­mokos akadémikus, az Emlékbi­zottság elnöke és Bocskay T. Jó­zsef, az Igazolt Magyar Szabad­ságharcos Világszövetség elnöke mondja majd. Ugyancsak holnap, délután ti­zennégy órakor, Vizy E. Szilvesz­ter akadémikusnak, a Magyar Ib- dományos Akadémia elnökének beszédével avarnak emlékművet a Műegyetem előtti Duna-parton: az emberalakokat ábrázoló kom­pozícióból lendületes női alak tör a Duna irányába. A szoborcsoport a Műegyetem elől indulók lendü­letét igyekezett megörökíteni, azt a pillanatot, amelyért ezt a hely­színt az ötvenhatos forradalom bölcsőjének is nevezik. Az Emlékév programjáról szó­ló kormányhatározat melléklete azt tartalmazza, a Szabadsághar­cosokért Közalapítvány koordi­nálja, hogy méltó és az ötvenha­tos szervezetek saját értékrendjé­nek megfelelő megemlékezések­re és emlékhelyek létesítésére is legyen mód. A határozat előtt a parlamenti pártok vezetői megegyeztek ab­ban, hogy ne csak a Felvonulási téri emlékmű felavatására kerül­jön sor, hanem legyen egy olyan is, amelyet minden ötvenhatos szervezet magáénak érez és elfo­gad. E szervezetek a Műegyete­met találták a legmegfelelőbb helyszínnek, valamennyien le­hetséges területként jelölték meg a készülő szoborhoz. A Műegyetem vezetése kü­lönböző helyszíneket javasolt az egyetem előtti területeken, végül is azt a helyet választották, ahol a szoborkompozíciót végül felállí­tották. Művészi felelősség és szoborcsoport A FELVONULÁSI TÉREN - az 56-osok terén - avatásra váró emlékmű az i-ypszilon alkotó- csoport nevéhez fűződik. Endrődi-Kiss Tamás és Papp Tamás építész, György Kata és Horváth Csaba képzőmű­vész másfél éve határozta el, hogy a képzőművészet és az építészet határterületén ter­vez alkotásokat. Papp Tamás elmondja, nem foglalkoznak azzal, hogy ha néhányon el­utasítják az alkotásukat, a művészi felelősség jegyében szabadgondolkodóként készí­tettek emlékművet ötvenhat­ról. A műegyetemi szoborcso­portot a vatikáni Magyar Ká­polna kialakításában is részt vett Csíkszentmihályi Róbert, szentendrei szobrászművész álmodta sárgásfehér mészkő­be. A húsztonnás szoborcso­portot az ország hat különbö­ző műhelyében faragták ki. Mit jelent az F 56? a szoborcsoportot a Mű­egyetem K épületétől jobbra, egyik kapuja helyén állították fel. Daruval emelték ki a ka­puzatot, amelynek két főele­méről az úgynevezett kősüve­get is levették Az oszlopok te­tején húsz centiméter magas véset látható: F 56. Felfedezői találgatták, hogy a különleges és beszédes felirat a kövek so­rozatszáma, az építők azono­sító jele, vagy üzenet. A kis- és középvállalkozások rugalmas, gyors kiszolgálása netbankár Gyors, költséghatékony elektronikus szolgáltatásokat kínál az MKB Bank a vállalkozásoknak Az MKB Bank - miközben az ügyfelek kiszolgálásának érde­kében dinamikusan bővíti orszá­gos fiókhálózatát, amely 65 ta­got számol - nagy figyelmet for­dít az elektronikus szolgáltatá­sok fejlesztésére is. Szabó Balázs igazgató elmondta, hogy az új NetBANKár szolgáltatást két hó­nap alatt több mint ezer kis- és középvállalkozó vette igénybe.- Mi az oka, hogy az MKB Bank elektronikus téren is ilyen dina­mikus fejlesztésbe kezdett?- Természetesen felmértük, hogy a vállalkozások mindenna­pi munkájukban rendszeresen használják az internetet. Lakos­sági ügyfeleink kifejezetten aktív felhasználói a netnek, ezért úgy gondoltuk, hogy a NetBANKár si­keres lehet a kis- és középvállal­kozók körében is. A vállalkozá­sok a PCBankár szolgáltatást is igénybe vehették, de azt nem az interneten keresztül, hanem egy telepített program segítségével tudták használni. Számos vállal­kozó azonban nemcsak az irodá­jában, hanem otthon vagy akár útközben is szeretne pénzügye­ket intézni vagy akárcsak infor­málódni, hogy áll a számlája. Ezt most már bármikor megteheti.- Milyen gyorsan kap jelszót egy új ügyfél?- Akár telefonon, akár interne­ten, akár valamely bankfiókban rendeli meg, egy napon belül be­állítjuk a rendszerbe.- Két hónap alatt ezer kis- és középvállalkozó kérte az új szolgáltatást, számítottak ilyen sikerre?- Valóban, különösebb reklám nélkül is hamar népszerű lett az új szolgáltatás, s azt reméljük, hogy előbb-utóbb minden ügyfe­lünk áttér a NetBANKárra. Elő­nyei ugyanis vitathatatlanok, nem kell bejönni a bankfiókba egy átutalás miatt, és a nap 24 órájában rendelkezésükre áll. Az ügyfél folyamatosan ellenőrizni tudja számláját. Nem tudom, jó hír-e, de ezentúl a cégvezető még a nyaralása alatt is szemmel tart­hatja a számláját. És természete­sen lényegesen kedvezőbb az elektronikusan indított átutalá­sok díja is, mintha a bankfiók­ban adnák le a megbízást.- Mennyire biztonságos a NetBANKár?- A netes szolgáltatások bizton­ságára sokat költünk, és folyama­tos fejlesztéssel tartjuk karban, miközben maga a technika is fej­lődik. Egyébként technikai kont­roliokkal figyeljük a számlame­netet, de természetesen meghatá­roztunk egy úgynevezett bizton­sági szintet is, tehát nem lehet tíz- és százmilliós tranzakciókat csak úgy lebonyolítani.- Mennyi most a limit?- Jelenleg hárommillió forint a felső határ.- Az interneten keresztül a vál­lalkozók számlainformációkat kaphatnak vagy átutalásokat bonyolíthatnak, de készpénz­hez azért nem juthatnak. Mi­lyen megoldást kínál az MKB?- A lakossághoz hasonlóan a vállalkozásoknak is kínálunk különböző üzleti bankkártyákat. A kártyák előnyeit már nem kell bizonygatni, hiszen köztudott, hogy a vállalkozások pénzforgal­mát leegyszerűsíti, és csökkent­hető a házipénztár. Jelentősége az ahhoz kapcsolódó adminiszt­ráció. Egy kártyát a nap 24 órá­jában lehet használni, ország­szerte készpénzfelvételre, vagy több tízezer elfogadóhelyen, ahol ingyenesen költhet vele a cég ve­zetője vagy valamely alkalma­zottja. Természetesen itt is nagy hangsúlyt fektetünk a biztonság­ra, a kártyákhoz különböző köl­tési limitek rendelhetők, és a MobilBANKár szolgáltatásunk segítségével a számlatulajdonos cégvezető biztonságosan nyo­mon követheti a költéseit, hi­szen a mobilon érkező sms jelzi, hogy milyen összeg levételére került sor. Néhány év múlva várakozá­saink szerint a vállalkozói kör­ben is hasonlóan népszerű lesz a bankkártyahasználat, mint ma a lakosság körében. ▲ A I 4 l

Next

/
Thumbnails
Contents