Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
6 SZTORIK, ESETEK 2006. OKTÓBER 8., VASÁRNAP Megyesi Gusztáv publicista „gyurcsány balatonőszödi beszéde sohasem született volna meg, ha a szocialista frakció nem ennyire tunya, mozgás- és gondolkodásképtelen, illetve agresszív, az otthoni szemétdombján kukorékoló, csak a saját kis üzletét néző érdekemberekből áll, akiknek már a láttán is kiveri az embert a hideg egészen Puch pénztárnokig: ide vezetett a mérhetetlen balfaszságuk.” Inotai András, aVKI igazgatója „ha a reformokat nem tudjuk megcsinálni, a külföldi tőke elhagyja Magyarországot. Adósságunk 65 százaléka állampapírokban, külföldiek kezében van. Ha megrendül a bizalmuk, beváltják az állampapírokat, és ki kell fizetnünk őket euróbán. Mivel a tőke regionálisan mozog, az egész térség pénzügyi válságba sodródhat.” Debreczeni József publicista „A »NEM KELL FÉLNI, nem fog fájni« igen rossz mondat volt. Még a vele rokonszen- vezők is úgy érezhették: a miniszterelnöknek van esze, bátorsága és akarata - de nincs szíve.” Marosán György publicista „A MAGYAR FÉRFIAK 69 éves élettartama - némi túlzással - a »Rózsadomb« 80 éves, és a »Nyócker« 58 éves átlagából jön létre.” Verebes József mesteredző „MAGYAR PROFI FUTBALL ma már nem létezik. Aki mást állít, az egyszerűen szélhámos.” Lőni vagy nem lőni, ez a kérdés fegyverhasználat Kőbányán többen is tüzeltek a menekülő bankrablóra Az egyik bankrabló meghalt, a másikat menekülés közben megsebesítették. A fegyverhasználaton túl nagy kérdés, hogy milyen visszatartó ereje van a bankok fegyveres védelmének. Rá lehet-e ló'ni a menekülő bűnözőre? Egy civil jogvédő szervezet nemrég tiltakozott amiatt, hogy a rendőrök tüzet nyitottak egy szökni próbáló bankrablóra. Az idős sztárügyvéd amondó: pörköljenek csak oda minden zsiványnak. Dián Tamás A fegyverhasználat mindig kényes kérdés: szabad-e egy bűnözőre rálőni akkor, ott és abban a pillanatban. Ezt utólag hosszú hónapokig szokták vizsgálni különböző szakértők, miközben a döntést meghozó egyenruhásnak mindössze másodpercei vannak a mérlegelésre. Persze vannak árnyalhatóbb helyzetek: ilyen például az, ha a lövés menekülés közben éri az elkövetőt. Ilyen utoljára másfél hete történt Kőbányán, ahol a zsaruk egy autójából kiugró, gyalogszerrel megiramodó bankrablót lőttek combon. Jogászok szerint ez már nehezebben magyarázható szituáció, mivel a tettes ilyenkor már nem jelent veszélyt senkire, csupán az irhája (és zsákmánya) mentésével van elfoglalva. Németh Zsolt kriminológus, a Rendőrtiszti Főiskola tanára szerint ez az a helyzet, amikor a törvény megköti a bűnüldözők kezét. „Tudom, sok rendőr amondó, hogy egy bűnöző elfogása érdekében minden eszközt be kell vetni, de ez korántsem védhető álláspont - jelentette ki. - Azért, mert valaki a bűn útjára lép, még nem veszíti el személyiségi jogait, nem válik szabad prédává. Félreértés ne essék: a törvény nem a gyilkost vagy a rablót védi ilyenkor, hanem az embert, aki az általa elkövetett törvénytelenségekért majd meg lesz büntetve. Ám ezt a retorziót nem előlegezheti meg senki azzal, hogy semmibe véve a másik emberi mivoltát, rálő arra, .aki már menekül. Ezzel ugyanis akár meg is ölheti az illetőt, márpedig a halálbüntetés kiszabásához Magyarországon még a bíróságnak sincs joga.” A kriminológus szerint a rendőrségi törvény világosan rögzíti, hogy a lőfegyver használata csak akkor jogszerű, ha ezzel emberi élet kioltására irányuló cselekedetet hiúsítanak meg. A menekülés általában nem ilyen helyzet. Némileg árnyaltabban látja ezt a dilemmát Münnich Iván agressziókutató. Ő úgy véli, a bűncselekmények elszaporodása miatt manapság az indulatok könnyebben felülkerekednek a racionális megfontolásokon. „Kialakult egy olyan helyzet, hogy a bűnözők és a rendőrök egyformán félnek egymástól - mondta. - Ezt a szociálpszichológiai hátteret sosem szabad figyelmen kívül hagyni. Ebben az idegállapotban az egyén nehezen képes a jog merev szabályai szerint cselekedni, s bizony az adott pillanatban úgy is érezheti, hogy jogosan használja a fegyverét.” Münnich Iván szerint a nagy kérdés ilyenkor az, hogy mit várunk el a rendőreinktől: fenntartások nélküli védelmet, vagy pedig mérlegelő óvatosságot. Mindkét szempontnak vannak gyenge pontjai. Az előbbi a túlkapások veszélyét növeli, míg a megkövetelt latolgatás a kiszolgáltatottság érzését táplálja a rend őrzőiben. „A civil jogvédők persze gondolkodhatnak, hogy egy-egy esetben indokolt volt-e az egyenruhások fegyverhasználata, de szerintem egyoldalúan szemlélik a helyzetet, ha csak a törvényt nézik - jelentette ki az agressziókutató. - Ilyenkor ugyanis az érzelmi szempontok is nagy jelentőséget kapnak.” Ennél még sarkalatosabban fogalmaz az ismert sztárügyvéd, Bárándy György. Ő a valaha élt Több bank alkalmaz láthatatlan biztonsági őröket, de nem mindegyik MIKÖZBEN Dúl A VITA a bankrablások elkövetői és a rendőrök közti harc körülményeinek jogszerűségén, felvetődhet a kérdés: vajon mit tesznek maguk a bankok a nagyobb biztonság megteremtése érdekében. A móri vérengzés után történt ugyan egy próbálkozás, hogy kormányhatározat írja elő a pénzintézetek által kötelezően betartandó biztonsági rendszabályokat, ám ez a javaslat néhány érintett ellenállásán megbukott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az abban foglaltakat el is felejtették volna. A Magyar Bankszövetségtől megtudtuk: számos hazai pénzintézet alkalmaz már rejtett biztonsági őröket, akik az ügyfelek számára láthatatlanul, egy külön helyiségből figyelik a forgalmat, s ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak, azonnal riasztanak, illetve szükség esetén be is avatkoznak. A kazettára rögzítő biztonsági kamerákat is felváltották a digitális berendezések, s a pénztárak is szinte kivétel nélkül időzárral ellátottak. Igaz, a fejlődés nem egyenletes, még mindig sok olyan bank van, ahol a biztonsági őr egy asztal mögött üldögél, miközben a legnagyobb szellemi kihívás számára az előtte fekvő keresztrejtvény. legnagyobb magyar büntetőjogászt, Angyal Pált idézi, aki 1922-ben kiadott tankönyvében a következőket írta: „Erősen vitás kérdés: szabad-e a menekülő tolvajt lelőni (általánosabban: megáll-e a jogos védelem az elvett dologgal távozó ellenében). A felelet igenlő, mert az ártó erőkifejtés még tart, s mert a resti- túció még lehetséges.” Bárándy szerint ez világos útmutatás volt egy olyan világban, amely a magántulajdon védelmét a legteljesebb mértékben szem előtt tartotta. Hozzátette: a jog szerint ma sem büntethető az, akinek a cselekménye a saját magát, mások személyét és javait fenyegető jogtalanságot hárítja el. „Egyedül az arányosság dilemmája vetődhet fel, ám ezt én őszintén szólva felülvizsgálnám - mondta Bárándy. - Az én álláspontom ugyanis az, hogy aki törvénytelenséget követ el, az törvényen kívül helyezi magát, ennek minden jogkövetkezményével együtt.” Az ügyvéd Boross Péter egykori belügyminisztert és kormányfőt is idézte, aki a napokban azt mondta: túl nagy figyelmet fordítunk a galamblelkű bűnözők megítélésére. „Sajnos ott tartunk, hogy bár a törvény egyértelműen fogalmaz, a bírói gyakorlat sokszor jobban védi az elkövetőt, mint az áldozatot” - jelentette ki Bárándy György. Megfenyegették a vesztes jelöltet pártoló borászt dráma Tállyán felgyújtottak egy házat a választás után, s a házigazda felesége csak szerencsével menekült meg Megdöbbentő, de igaz: az önkormányzati választás az egyik borsodi faluban csaknem tragédiát követelt. Tállyán a szavazatok összeszámlálása után az egyik polgármesterjelölt támogatójára rágyújtották a házát. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, Osika József tállyai polgármestert vesztegetéssel vádolja az ügyészség. A perre, amelyben nyolcadrendű vádlott, október 10-én kerül sor a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon. Az ügy pikantériája, hogy öt adórevizor is érintett benne. Ha bebizonyosodik a vád, a gyanúsítottak kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatok. Amennyiben jogerősen elítélik, a polgármesteri hivatalból vonulhat börtönbe. Osika József a tállyai polgármester-választást tekintélyes előnnyel nyerte meg. Azt hihetnénk, ezzel megnyugodtak a kedélyek. De nem így történt. A választás éjszakáján kis híján tragédia történt.- Osika József megválasztása után alig egy órával leégett a házam - mondta lapunknak Kuthi Csaba borász. - Nem tudok másra gondolni, mint hogy bosszú áldozata vagyok. A borász arra alapozza ezt a feltevését, hogy a kampányban támogatta Osika József vetélytársát. A kampány hajrájában például helyet adott egy választási gyűlésnek, mert a faluban máshol nem lett volna rá mód, állítólag a polgármester tette lehetetlenné, hogy az iskolában, a művelődési házban, vagy éppen a sport- csarnokban összegyűljenek. A fenyegetés nem maradt el. A felgyújtott házban tartózkodott a borász felesége, s csak a szerencsén múlott, hogy megmenekült. Kuthi Csaba feljelentést tett a rendőrségen, valamint egymillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Tállya a történelmi és világhírű Tokaj-hegyaljai borvidék egyik ősi települése. A régi-új polgármester, Osika József kapcsolata finoman szólva sem kiegyensúlyozott a falut a szegénységből felemelő borászokkal. Osika József régi jó szokásához híven nem nyilatkozik. De a választás éjszakáján nem tett lakatot a szájára. Serfőző Szabolcsod a riválisát megfenyegette telefonon, nyomdafestéket nem tűrően, s felszólította, hogy húzzon el a faluból. A volt polgármesterjelölt is feljelentést tett. Értesüléseink szerint a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrkapitányság mellett a Nemzet- biztonsági Hivatal is vizsgálja a tállyai választás bűncselekménybe forduló utóéletét. ■ A választás utáni napon elszabadultak az indulatok. (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) A választás éjszakáján kis híján tragédia történt 1 X
