Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
2006. OKTÓBER 8., VASÁRNAP Ceausescuék fia visszakér másfél kiló aranyat és negyven képet Visszakaphatja 1989-ben elkobzottjavait Valentin Ceausescu, a román exdiktátor fia, miután a bukaresti törvényszék első fokon neki adott igazat a Legfőbb Ügyészséggel folytatott perben. Az egykori diktátorházaspár, Elena és Nicolae Ceausescu nagyobbik fia két olyan ügyészségi határozat ellen emelt panaszt, amelyek következtében az 1989 decemberében kirobbant forradalom idején a román hatóságok letartóztatták, és vizsgálatot indítottak ellene. Valentin Ceausescu számos ügyészi túlkapás miatt emelt panaszt, sérelmezve, hogy tizenhat évvel ezelőtt letartóztatási parancs nélkül tartották fogva közel egy hónapig. Valentin ellen a ■ Goya- és Baba-grafikát, ikonokat és fából készült maszkokat is kér. nemzetgazdaság aláaknázásá- nak alapos gyanújával rendeltek el vizsgálatot, holott ez a bűncselekmény 1990 januárjában amnesztiában részesült. Azt is kérte, hogy visszakaphassa műtárgyakból, ékszerekből, bútorokból és elektronikai cikkekből álló vagyontárgyait. Az elkobzott javak között több mint másfél kilogrammnyi nemesfém, mintegy három kilogrammnyi féldrágakő és értékes töltőtollak is szerepelnek. A legértékesebb tétel azonban az a több mint negyven olajfestmény, amely olyan művészek szignóját viseli, mint Pallady, Tonitza, Patrascu vagy Ciucurencu, de szerepel a gyűjteményben három Goya- és Baba-grafika, ikonok és fából készült maszkok is. A kilencvenes évek közepén elhunyt öccse, Nicu Ceausescu örököseként Valentin visszaköveteli a román állam által elkobzott vagyontárgyakat is, és perben áll a Román Szépművészeti Múzeummal, miután hét évvel korábban pert nyert negyven festmény, grafika és szobor visz- szaigénylésével kapcsolatban. ■ Lukács János, Kolozsvár KÖZÉLET, POLITIKA ■MMHR 5 A mobiladóknak kívül tágasabb jogerős Nem sajátíthatnak ki magántelket az egyébként veszélytelen tornyoknak Döntött a magántulajdon védelme mellett az Alkotmánybíróság. Hírközlési építményt mostantól egyetlen cég sem emelhet közérdekre hivakozva, a tulajdonos akarata ellenére. Rados Virág „Háromszázan tüntettünk annak idején az adótorony ellen - emlékezik Liktor Lászlóné, a XVI. kerületi Kisszentmihályért Egyesület elnöke. - Ahogy megtudtuk, mire készülnek, máris rohantunk tiltakozni a csömöriekkel együtt. Traktorral álltuk el az utat. Hiába. Mire visszavonták az építési engedélyt, a torony alapja már felépült. A mobilszolgáltató most a csömörieken követeli a négymillió forintot, amibe került.’’ Hogy a történetnek mi lesz a kifutása, az még a jövő zenéje. De annyi biztos: mostantól nem fordulhat elő hasonló eset. Az Alkot-, mánybíróság ugyanis megsemmisítette az elektronikus hír- közésről, illetve a távközlésről szóló törvény azon szakaszait, amelyek a fentihez hasonló botrányokhoz vezethettek. Csaknem kétszázan fordultak e célból a testülethez, akik felháborodtak azon, hogy távközlési cégek közérdekre hivatkozva szolgalmi jogot jegyeztethetnek be magáningatlanokra. Sőt, a dolognak kisajátítás is lehetett a vége. Ezentúl azonban csak ott építhet távközlési cég átjátszó- és adótornyot, illetve telepíthet bázisállomást, ahol azt a terület tulajdonosa, sőt, a szomszéd is megengedi. Kényszerrel a tulajdonjog nem sérülhet, különben az építtető birtokháborítást követ el. Ráadásul az Alkotmánybíróság hírlevele úgy fogalmaz: „Nem tisztázott, milyen kockázatot jelentenek a távközlési berendezések az egészségre.” Mert igaz, a bírák elsősorban a tulajdon védelmét hangsúlyozzák, sokan attól félnek, hogy az adótornyok különböző betegségeket hoznak a nyakukra. E téren azonban megAtjátszók a Novotel szálloda tetején, Budapesten. A kutatók bosszankodnak, mert nem hisznek nekik. oszlanak a vélemények. „Soha senki nem vizsgálta kellő alapossággal ezeknek a berendezéseknek az egészségügyi hatásait - érvel Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője. Szervezetük szintén ott volt a kétszáz indítványozó között. - A társasházak jól keresnek azzal, ha a mobücég föltesz az épületre egy átjátszót. Évi egymillió forintot fizet ezért nekik.” A Levegő Munkacsoport prominense egy Heidelbergben élő magyar professzor kutatásaira hivatkozik. „A tudós elment Miskolcra sugárzást mérni - meséli. - Megállapította, hogy a magyar Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) mérései rosszak. A sugárzás ugyanis jóval az egészség- ügyi határérték fölött volt.” Fenyőfának álcázott adótorony a budai hegyekben Lenkei tovább idézi Varga András professzort. A mobiltorony és bázisállomás sugárzása állítólag károsítja az idegrendszert, kalciumionokat old ki az agysejtekből. Annak köszönhetően bizonyos helyeken még ötlábú borjak is születnek. A mohó mobilszolgáltatók elüldözésére azonban van egy jó módszer. „Egy lakó adta a tippet - így Lenkei. - A szerződésbe, amit a társasházzal kötnek, bele kell vetetni: a társaság mindenféle egészségkárosító hatásért vállalja az anyagi felelősséget. Ezt Ká- posztásmegyeren csinálták meg. Na, mindjárt nem akart ott semmit a mobilcég.” Szomorkásán hallgatja a környezetvédőtől származó információkat Thúróczy György. Ő az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet nem ionizáló sugárzások főosztályának vezetője. „Azért vagyok elkeseredve - sóhajt -, mert az emberek legfőképpen a szomszédnak hisznek. Aztán jön a média, és csak a végén a tudományos szakember. Csináltunk egy felmérést, s abból derült ez ki.” Túróczy professzor szerint a Lenkei által terjesztettek minden szava vaklárma. Nevezett heidel- bergi tudóstársának egyébként ő a hírét sem hallotta. „Gondoljunk csak bele: míg a rádió- és tévétornyok expozíciója többször tízezer kilowatt, addig egy ilyen bázisállomásé csupán csak néhányszor tíz watt - mondja. ■ Kényszerrel a tulajdonjog- nem sérülhet, az birtokháborítás. Magyarországon jelenleg mintegy nyolc-tíz ezer bázisállomás van. Expozíciójuk igen kicsi, ami a professzor szerint azt jelenti: sugárzásuk az egészségügyi határérték töredékét éri csak el. Az igen rangos Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) szintén az anekdoták körébe sorol minden egyéb híresztelést. Ezek semmi másra nem jók, mint pánikkeltésre. Az Alkotmánybíróság döntésére a magyarországi mobilszolgáltatók azonosan reagáltak: „Mindig is úgy gondoltuk, kisajátítani nem lehet. Az ilyen lépések eddig is ellenkeztek a Vo- dafone összes olyan alapelvével, amit mi felelősségteljes hálózat- építésnek nevezünk.” „Azokkal a módszerekkel, amelyeknek lehetőségét a törvényből most törölték, a T-Mobile soha nem élt.” „A Pannon eddig sem épített hírközlési építményt a tulajdonos hozzájárulása nélkül magánterületen, ezért a döntés a Pannon eddigi gyakorlatán nem változtat.” Hogy akkor honnan került elő a kétszáz indítványozó? Erre most nincs válasz. Akárhogy is, a Magyar Köztársaság Alkotmány- bírósága a magántulajdon védelme mellett döntött. HIRDETÉS k 1
