Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
4 2006. SZEPTEMBER 24., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA erőviszonyok Az ellenzék nem csak győzelemre, de egyenesen kormánybuktatásra készül a jövő heti önkormányzati választáson. A voksolás esetében azonban nehéz abszolút győzelemről beszélni. VÁLASZTÁS GYŐZTES PÁRT NÉLKÜL Minél kisebb egy település, az önkormányzati választások eredménye annál kevésbé függ a pártszimpátiától - vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. Éber Sándor - Gyükeri Mercédesz Amióta egy héttel ezelőtt nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön májusban elhangzott beszéde, az önkormányzati választás tétje is meghatványozódott. Az ellenzék a miniszterelnök „beismerése” és az azt követő zavargások után október elsején egyenesen a kormány megbuktatását jelölte ki célul - jóllehet aznap az ön- kormányzati képviselő-testületek összetételéről és a polgár- mesterek személyéről döntenek a választópolgárok. A rendszerváltás óta soha nem volt ennyire kiélezett a politikai helyzet az önkormányzati választás előtt. A Fidesz és a KDNP azt hangoztatja: most jön a parlamenti választások harmadik fordulója, amelybe a kormány akár bele is bukhat. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke többször is hangoztatta, hogy a hazugságok miatt a kormány illegitim, és október elsején a népakarat menesztheti. A rendszerváltás óta rendezett négy önkormányzati választáson szinte mindig a kormányon lévő erők értek el nagyobb sikereket. A kivétel 1990, akkor az MDF súlyos presztízsveszteséget szenvedett el parlamenti győzelme után, mivel az SZDSZ jóval sikeresebben szerepelt ősszel. A legnagyobb arányú „győzelmet” a Medgyessy-kabinet érte el 2002 őszén. Ez sem jelentett azonban életbiztosítást, mivel két évvel később Medgyessy Péter lett az egyetlen politikus, aki idő előtt távozott a kormány éléről. Kérdéses ugyanakkor az is, lehet-e egyáltalán győztest hirdetni az önkormányzati választáson? Mi alapján mondhatjuk azt, hogy sikeresen szerepelt vagy nyert egy párt október elsején? Gyulai Attila, a Political Capital elemzője szerint csak az ön- kormányzati választások egyes eredményeiből lehet levonni következtetéseket arról, melyik párt tekintheti magát győztesnek. A 10 ezer fő alatti településeken elért eredményeket nem érdemes vizsgálni, mivel itt főként független jelöltek indulnak. A megyei közgyűlések összetétele, valamint a megyei jogú városokban elnyert polgármesteri, A Fidesz nagyobb sikert érhet el a kisebb településeken: itt hagyományosan jobban szerepel a legnagyobb ellenzéki párt Budapesten a főpolgármesteri poszt megszerzése döntő a sikerben. „A győzelem megítélése azon is múlik, hogy a sikert önmagában az elért eredményekhez (ki hány helyet szerzett), vagy a légutóbbi, 2002-es önkormányzati voksoláshoz hasonlítjuk” - hangsúlyozta Gyulai Attila. Az elemző szerint akár többen is emlegethetnek majd sikert, attól függően, mit emelnek ki az eredmények közül. így az is megtörténhet, hogy több politikai erő is sikeresnek tüntetheti fel magát a voksolás után. Az MSZP valószínűleg nem tudja megismételni 2002-es sikerét, amikor csak három dunántúli megye közgyűlésében nem szerzett többséget, s a megyei jogú városok többségében is az MSZP-s polgármesterjelölt győzött. „Az október elsejei önkormányzati választáson jóval nagyobb szerepe lesz a pártszimpátiának a választók döntésében, mint korábban” - mondta lapunknak Karácsony Gergely. A Medián kutatásvezetője arra emlékeztet, hogy a magyar szavazók pártossága nemzetközi összehasonlításban mindig is magas volt. A Medián felmérése szerint az utóbbi négy évben még tovább emelkedett azoknak az aránya, akik a voksolásnál fontosnak tartják, melyik párthoz tartozik jelöltjük. A kistelepüléseken a pártkötődés kevésbé számít, de ezeken a helyeken zömében függetlenek indulnak. Budapesten azonban már nem Demszky Gábor személye vonzza inkább a szavazókat, hanem a mögötte álló SZDSZ és MSZP. Karácsony Gergely azt várja, hogy a Fidesz tarolni fog a megyei közgyűlésekben, azt is elképzelhetőnek tartja, hogy minden megyében a legnagyobb ellenzéki párt lesz többségben. Azokban a városokban - teszi hozzá -, ahol eddig is fideszes volt a polgármester, újra fogják választani őket, a szocialista és szabad demokrata városvezetők ezzel szemben elveszíthetik a pozíciójukat. Több megyei jogú városban azonban az eddig sikeresnek tekintett polgár- mesterek valószínűleg a helyükön maradnak, függetlenül pártállásuktól, mivel polgármester-választásnál a személyes népszerűség fontosabb, mint az önkormányzati képviselő-testületek megválasztásánál - véli Karácsony Gergely. így több városban vagy fővárosi kerületben is olyan helyzet alakulhat ki, hogy a polgármester kormánypárti lesz, de a képviselő-testületben többségben lesz az ellenzék. Fideszes jelölt most több megyei jogú városban nyerheti el a polgármesteri széket, mint 2002- ben, ezeknek a nagyvárosoknak akár a fele is ellenzéki irányítás alá kerülhet. Toller László betegsége miatt az eddig biztos pontnak számító Pécset elveszthetik a szocialisták. Kecskeméten hiába népszerű Szécsi Gábor, a fideszes Zombor Gábor a pártszimpátia révén nyerhet. Ellenzéki győzelem várható Szolnokon, ahol most már az ötödik városvezető személyéről döntenek a rendszerváltás óta. Az utóbbi négy évben tovább emelkedett azoknak az aránya, akik a voksolásnál fontosnak tartják, melyik párthoz tartozik a jelöltjük Kistelepüléseken, ahol zömében függetlenek indulnak, ez kevésbé számít, mint a nagyvárosokban. Gyulai Attila is egyetért azzal, hogy a Fidesz jobb eredményt fog elérni, mint négy éve. Több megyei jogú városban is sikert arathat, ahol jelenleg még a kormánykoalíció által támogatott polgármester van. Ilyen váltás lehetséges Pécsen, Szolnokon és Kecskeméten kívül Győrben is. A Fidesz láthatóan koncentrál ezekre a városokra, tehát látják a fordítás esélyét. A Political Capital elemzője szerint azonban a megyei jogú városok jelentős részét meg fogja tudni tartani a kormánykoalíció. „A Fidesz még jelentősebb sikert érhet el a megyei közgyűlésekben, ahol ténylegesen pártlistára szavaznak az emberek, amikor tehát a Fidesz a követelését - azaz hogy Gyurcsány Ferenc távozzon - a listás szavazáshoz köti, nem teszi magasra a mércét” - véli Gyulai Attila. Ide számítanak a kistelepülések és a kisebb városok voksai is, ahol hagyományosan jobban szerepel a legnagyobb ellenzéki párt Gyulai Attila szerint a tüntetések és zavargások után a választópolgárok többsége már nem arra figyel, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott-e. Az érdekli őket, hogy helyreáll-e a rend. „Destabilizá- ciós, válságos időkben a szavazók hajlamosak inkább a kormányt támogatni, ez az, amit a Fidesz most igyekszik megakadályozni” - mondja a Political Capital elemzője, aki szerint az is fontos kérdés, hogy mennyire kapcsolják össze a tüntetéseket és a zavargásokat a Fidesszel. Csak szavazategyenlőség és kevés jelölt esetén lehet érvénytelen az önkormányzati szavazás ÖNKORMÁNYZATI és polgár- mester-választásokat négyévente, az országgyűlési választásokat követően ősszel tartanak. Szavazhat minden legalább 18 éves magyar és európai uniós állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon. a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. Budapesten a kerületek polgármestereit és képviselő-testületét, a fővárosi közgyűlést és a főpolgármestert választják meg s lehetőség van kisebbségi önkormányzat megválasztására is. így legalább három szavazólapot kell kitölteni; a több mint nyolcmillió választónak idén 26 millió lapot készítenek. a választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz. A voksolás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képvisel& testület teljes létszámban ösz- szeülhessen, vagy ha szavazat- egyenlőség alakul ki. Ekkora voksolás után 6 hónappal időköziválasztást kell tartani. A TÍZEZER FÖLÖTTI településeken és a budapesti kerületekben a képviselő-testületi helyekért a választáson egyéni jelöltek indulnak, akik egyikére lehet szavazni. A TÍZEZER ALATTI lélekszámú településeken a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a település képviselő-testülete hány tagból áll, a jelöltek közül legfeljebb ennyit lehet választani. A MEGYEI KÖZGYŰLÉSEK és a 66 tagú fővárosi közgyűlés összetételéről a pártok által állított listák egyikére lehet szavazni. A 25 megyei jogú városban nem szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira.
