Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
Hiába a nemzeti hév, ha nem alkotmányozhat a nemzetgyűlés A kormánypárti politikusok az alkotmányos rend elleni támadásról, a tüntetők igazi rendszerváltásról beszélnek annak kapcsán, hogy folytatódik a tüntetéssorozat a budapesti Kossuth téren. Tegnapra úgy látszott, az eleinte spontán megmozdulás élére bal- és jobboldali értelmiségiekből álló egyesület lép. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a korábbi jogértelmezési hevület alábbhagyott: a héten még alkotmányozó nemzetgyűlésről, szombaton azonban már „csak” a politikai elitnek átnyújtandó szándék- nyilatkozatról beszéltek. Hogy mennyire tobzódtak a politikai és rendszerváltó gondolatok, jelzi: nemzetőrségtől magyar feltámadásig, közfelkiáltástól polgári engedetlenségig terjed a felvetett ötletek skálája. A tüntetők a rend védelmére nemzetőrséget alapítottak, ennek legitimációja finoman szólva erősen megkérdőjelezhető, még akkor is, ha az intézménynek - különösen ’56 után - komoly történelmi hagyománya van. Ugyancsak az ötven évvel ■ Uralkodó híján féllábas megoldás a Szent Korona-tan átvétele. ezelőtti eseményekre és hangulatra hajaz a Forradalmi Nemzeti Bizottmány megalakítása is. Ez lényegében a tiltakozók tárgyalódelegációját tömöríti. De nemcsak ’56-os, hanem korábbi történelmi emlékek és jogi hagyományok is felmerültek. A tömeget időnként ideolo- gizáló, a daliás időkre még emlékező éltes történészek arról is beszéltek, vissza kell térni az ország újjáépítésekor a Szent Korona-tan alapelveihez. Ennek alapjai a következők: „Őfelsége, a Szent Korona” jogi személynek számít. A Szent Korona a magyar állameszme megtestesítője, ő maga az ország teste, vagyis az ország földje is. A tanok szerint a Szent Korona minden hatalom és jog forrása, és a legfőbb felség is. A Szent Korona egyébiránt a mindenkori uralkodó fölött áll, az uralkodó a Korona nevében kormányoz. Amúgy uralkodó híján féllábas megoldás a Szent Korona-tan átvétele: ennek megfelelően - ha egyes tüntetők ilyen irányú szándékai érvényesülnének - a Duna jege helyett - ősz lévén - ezúttal a Kossuth téren emelhetne királyt az ország élére a tömeg. Bármennyire is szeretnék a tiltakozók, a hatalomátvétel „közfelkiáltásos” módja jogi értelemben nonszensz - legalábbis így minősíti az „alkotmányozó nemzetgyűlés" szerinte mindössze nosztalgikus, történelmi ízű kifejezését Kolláth György alkotmányjogász. Lapunknak azt mondta: közjogi értelemben egyértelműen blöffről van szó, még akkor is, ha a Kossuth téri tüntetők komolyan gondolják a hatalomátvétel és az alaptörvény újragondolásának üyetén módját. Kolláth György hozzátette: az alkotmányozó nemzetgyűlés nem illeszthető be a jelenlegi jogi szisztémába, így felvetésének mindössze politikai jelentősége van - jogi azonban a gyakorlatban semmi. ■ T. G. 2006. SZEPTEMBER 24., VASÁRNAP Példa nélküli a mostani fővárosi erőszakhullám Az e heti budapesti utcai zavargásokhoz hasonló eset ötven éve, 1956 óta nem fordult elő Magyarországon. Hétfőn az MTV székháznál, kedden a Blaha Lujza térnél szó szerint utcai harcok zajlottak a tüntetők és a rendőrök között. ■ Utoljára négy évvel ezelőtt oszlattak fel erőszakkal kormányellenes tüntetést Budapesten. Kisebb incidens legutóbb 2002. július 4-én, az Erzsébet híd lezárása után következett be. A rendfenntartó erők viszonylag gyorsan megtisztították a hidat a szavazatok újraszámlálását követelő tüntetőktől. Este viszont a Parlament előtt gyülekező több ezer fős tömeget erőszakkal oszlatták szét. Az Országgyűlésben helyet foglaló pártok elhatárolódtak a megmozdulásoktól. Akkor is kisebb utcai csetepaték voltak, de korántsem olyan méretűek, mint most. Ezeket megelőzően 1990 októberében, a taxisblokád idején alakult ki hasonló feszültség. Az autósok Budapest teljes belvárosát lezárták az MDF-kormány által bejelentett drasztikus benzináremelés miatt. A három napig tartó blokád során összecsapásra nem került sor. ■ Sz. Sz. KOZELET, POLITIKA Szakács Árpád Egyre szervezettebb keretek között folytatódnak a kormány lemondását követelő Kossuth téri megmozdulások Budapesten. Nemzeti Kerekasztal néven szerveződés is alakult, amelynek ügyvivője a demonstráció szervezésében eddig is kulcsszerepet játszó négy személy: Takács András, Molnár Tamás, Torocz- kai László és Balog Barna. Ismertebb közülük Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (FTVIM) elnöke. Ő az utóbbi hetekben komoly médiaszereplővé vált, miután a szlovákiai magyarverések ügyében Pozsonyba utazott, őrizetbe vették, majd kiutasították öt évre. Hasonló fellépései miatt alig van olyan szomszédos ország, ahonnan ne tanácsolták volna ki az elmúlt években. A HVIM alapítója 1978-ban született Szegeden, Tóth László néven. 1996- tól a MIÉP ifjúsági tagozatában politizált, majd szegedi szervezetének vezetője lett. 1999-től a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorának szerkesztő-riportere, 2002 óta a Magyar Jelen című hetilap Kárpát-medencei főszerkesztője. Hétfőn Toroczkai László tett javaslatot arra a Kossuth téren, hogy egy a követeléseiket tartalmazó petícióval me- nesszenek küldöttséget az MTV- hez, amit a tízezres tömeg „meg Alig van szomszédos ország, ahonnan még nem tanácsolták el Toroczkai Lászlót, a Kossuth téri tüntetések egyik vezéralakját is szavazott”. Azt követően szabadultak el az indulatok, hogy a köztévé elutasította a tüntetők kérését. Takács András a Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke. A szervezet, amely leginkább EU-ellenességéről volt ismert, korábban is hangoztatta, hogy alkotmányozó nemzetgyűlésre van szükség az országban. Takács a 90-es években mint szakszervezeti vezető próbálkozott beleszólni a közéletbe, majd jobbra tolódott, kisgazda- és MIÉP-rendezvényeken tűnt fel. Molnár Tamás 51 éves, Szegeden született. Az Inconnu műFolyómederben nyugszik a Szabadság téri szovjet emlékmű címere lapunk megbízható érfésülésé szerint hétfőn a Dunában kötött ki a Szabadság téri szovjet emlékműről lefeszített címer. A megrongált építményről közel egy óra alatt feszítették le a 70 kilós plakettet. Ezután tucatnyi tüntető kivitte azt a Margit hídra, ahol a magyar himnusz eléneklése után beledobták a Dunába. A címer lefeszítésében vezető szerepe volt a Tomcat néven ismert bloggemek, akit a rendőrök azóta őrizetbe vettek. vészcsoport alapítója. Az 1980- as évek elejétől tevékeny részt vállalt a magyar demokratikus ellenzék illegális munkájában és szervezésében. A héten lépett ki a Jobbikból, amelynek hosszú időn át az alelnöke volt. A politikai szervezőmunka mellett rendszeres publicisztikai tevékenységet folytat a Magyar Nemzet és a Demokrata című újság hasábjain, több könyv szerzője. Balog Barna 60 éves, nyomdászként, újságíróként dolgozik. Tagja a Magyarok Világszövetségének, a Trianon Társaságnak. A nemzeti kerekasztal lovagjai Kossuth tér A spontán tüntetés vezéralakjai szervezetbe tömörültek Egyik napról a másikra vált országosan ismertté a Kossuth téri tüntetők szűk élcsoportja. 5
