Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám

6 2006. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK A köztünk élő Kádár János szellemidézés Eperjes Károly színész tragikomikusra vette volna a figurát A régi szocialista csapat: Walter Ulbricht (NDK), Kádár János és Nyikolaj Hruscsov szovjet főtitkár. Kádár a szovjetek közül Hruscsowal volt jóban. Roberto Beningi színész, rendező: „ha tévében szerepelek, mindig Berlusconin szok­tam élcelődni. Ő meg rea­gál. Egyszer Napóleonhoz hasonlított, máskor meg Jézus Kisztushoz. Az az ember meg van húzatva.” Karafiáth Orsolya költő: „nagyon aranyos volt a mi­niszterelnök. Kértem, hív­jon meg egy sörre, mondta, hogy nincs nála készpénz. Mire én: azért miniszterel­nök, hogy ennyit el tudjon intézni. És elintézte.” Cser Ágnes szakszervezeti elnök: „A nemrég publikált, alpári stílusú ál-Zöld Könyvben, amelyet én csak penészes könyvnek hívok, olyan meg­állapítások vannak, mintha egy harmadik személy len­ne felelős azért, ami a ma­gyar egészségügyben a já­rulékfizetés és az ellenőrzés terén kialakult az elmúlt 16 évben.” Garas Dezső színész: „az egész VII-VIII. kerület tele volt piros lámpás há­zakkal. Izgalmas sorsokkal találkoztam, barátságokat is kötöttem. A New York-i szer­ződést pedig marhaságnak tartom. A bordélyházak ka­talizátorok voltak. Most is léteznek, csak nem ellenőr­zött lányokkal.” Bob Dylan zenész: „NEM HISZEM, hogy az el­múlt húsz évben találsz olyan lemezt, amely rendesen szól.” Anatolij Karpov exsakkvilágbajnok: „kádár János elérte egy el­ső osztályú sakkozó színvo­nalát. Nála sokkal gyengébb volt a német kancellár, Helmut Schmidt. De nem minden sakkrajongó politi­kussal játszottam, Fidel Castróval és Titóval sem.” Kísértet járja be mostan­ság a magyar közéletet: Kádár János kísértete. A magyar történelem tán legvitatottabb politikusa a közelgő ’56-os évforduló kapcsán került ismét elő­térbe. Könyv, színházi elő­adás és film egyaránt ké­szül róla, ám az emlékezés sokszor többet elárul a múltidézőkről, mint magá­ról a puritán pártvezérről. Dián Tamás Néhány héttel az 1956-os forra­dalom 50. évfordulója előtt sze­zonja van a Kádár Jánosról szóló publikációknak. Moldova György könyvet írt róla, állítva, hogy az egykori MSZMP-főtitkár a XX. század legnagyobb magyar poli­tikusa volt. A műből már most 50 ezer példányt rendeltek a ki­adók, az író pedig kijelentette, szerinte eljön még az idő, ami­kor Kádárnak szobrot állítanak. Vélhetően más akusztikájú lesz az a film, illetve színdarab, amely Liberté 56 címmel Szőcs Géza re­génye alapján készül. Ezekben - sokak nagy meglepetésére - a jobboldali kötődéséről ismert szí­nész, Eperjes Károly alakítja majd Kádárt. Amikor a népszerű Szamócát arról kérdezték, hogy miként tudja összeegyeztetni a feladatot saját belső meggyőző­désével, azt felelte: embert ját­szani jó, és Kádár János is ember volt. Mint mondta, nem adta fel az elveit, hiszen a negatív szere­peket is el kell vállalni. „Ha Pilá­tust kell játszani, azt is megte­szem, pedig hívő ember vagyok - jelentette ki. - Márpedig Ká­dár a bibliai szerepek közül Pilá­tusnak vagy Júdásnak felel meg.” Az, hogy épp Eperjes alakítja a kommunista pártvezért, egyéb­ként csak azok számára meglepő, akik nem tudják: a színész baráti körben gyakran parodizálta Ká­dár Jánost A mostani szerepben is szerette volna, hogy tragikomi­kus legyen a figura, de a film ren­dezője ezt nem támogatta. Mind­ez persze azt is mutatja: nagy a csábítás, hogy a múltidézők saját érzelmeiket, elfogultságaikat is belecsempésszék a visszaemléke­zésekbe. Nem véletlen ez, hiszen ahogy múlik az idő, egyre na­gyobb az igény Kádár János törté­nelmi szerepének átértékelésére. Huszár Tibor történész szerint a nosztalgikus érzelmek ma épp­úgy tettenérhetők, mint a közelgő ’56-os évforduló nyomán nagy va­lószínűséggel felszínre törő Ká- dár-ellenesség. Szerinte Kádárral kapcsolatban egyébként is főként az érzelmek dominálnak. „Ami­kor erről az emberről beszélünk, akkor a legtöbben nem a tények, hanem az emlékek, sőt, az emlé­kek emlékei alapján ítélnek - mondta. - Ahányféle tapasztalat és értékrend, annyiféle ítélet szü­letett már vele kapcsolatban. Ép­pen ezért nem hiszem, hogy Ká­dár megítélésével kapcsolatban valaha is kialakulhatna valamifé­le széles körű közmegegyezés. Be kell látnunk, hogy vannak ilyen személyiségek. Az 1848-as sza­badságharc óta már csaknem 160 év telt el, és a Görgey-Kossuth- ellentétet sem tudtuk megnyug­tatóan feldolgozni...” Hasonló a véleménye a korral sokat foglalkozó Révész Sándor­TÓTH ZOLTÁN taxisofőr: Sze­rintem Jani bácsi csak egy bábu volt a kirakatban, őt is egy nagyhatalom mozgatta. Azoknál, akik beülnek az au­tómba, azt tapasztalom, hogy nagyon erős nosztalgia van iránta, főként a mai ötvenéve­sek körében. A harmincasok már elfelejtették, hogy az eg­zisztenciájukat, az ingyenes diplomáikat még annak a le­tűnt rendszernek köszönhe­tik, a mai srácok pedig már jóformán azt sem tudják, kit takar ez a név. nak is. Az újságíró szerint Kádár megítélését nem csupán a pilla­natnyi aktuálpolitikai szempon­tok torzítják, hanem a pártvezér ellentmondásos történelmi szere­pe is. „A rendszerváltás utáni tár­sadalom annak a diktatúrának a tagadására épült, amelyet ő irá­nyított, ugyanakkor a 90-es évek elején tapasztalt életszínvonal­HEGEDŰS ÁKOS FOTÓS: Kádár számomra abszolút negatív figura, bár kétségtelen, olyan, mintha két ember lett volna egy személyben. 1956 és 1968 között gyalázatos szerepet ját­szott, de a 70-es évektől neki köszönhetjük, hogy a többi szocialista országhoz képest viszonylagos jólétben élhet­tünk. Igaz, ennek az árát még ma is nyögjük. Lehet, hogy most sokan visszasírják, de egy olyan kezdéssel, mint amit ő produkált, semmiképp sem lehet pozitív hős. romlás mégis sokak szemében békeidővé aranyozza a megdön­tött szocializmust. Ez a kettősség a mai napig tettenérhető. Éppen ezért érzelmektől mentes elem­zés Kádárról sohasem születhet. Az iránta érzett nosztalgia való­színűleg még akkor is élni fog, amikor a rendszerváltás nemze­dékének összes tanúja eltűnik.” Némileg másként látja ezt Kornis Mihály író, aki Kádár utolsó beszédéből színdarabot is írt. Ő megfordítja a kérdést: sze­rinte nem Kádárral nem tudunk szembenézni, hanem saját ma­gunkkal. „Kádár rendszere ugyan porrá omlott, de a kádá­rista reflexek ma is élnek - je­lentette ki. - Nekünk is azt kel­lett volna tennünk, mint ami Dél-Afrikában történt: ott az em­berek kibeszélték a sérelmeiket, szembesítették egymást a bűne­ikkel, majd egy új rendszer alap­jain új életet kezdtek. Mi ezt el­mulasztottuk, lenyeltük Kádárt, és az összes pártállami stiklit át­mentettük ebbe az új korba. Ezért nem tudunk őszintén szembenézni semmivel, ami ar­ra az időre emlékeztet. Nálunk még mindig lehet tiszteletre mél­tó ember az, aki hazudik, holott egy egészséges társadalomban az ilyesmi elképzelhetetlen len­ne. Ez az ország együtt betege­dett meg Kádárral, de a pártve­zérrel ellentétben mi ezt túlél­tük. Ha megtörtént volna az iga­zi rendszerváltás, ma már nem lennének sem ügynökügyek, sem pedig pártállami időkből konzerválódott ügyeskedések. Amikor Kádárral foglalkozunk, tulajdonképpen a saját, máig dé­delgetett hazugságainkkal kell szembesülnünk, s ezért annyira kényelmetlen ez az egész. És ez így is marad egészen addig, amíg nem merünk őszinték len­ni még magunkhoz sem.” Bacsó Péter nem merné megidézni Kádárt KÁDÁR JÁNOS SZELLEMÉNEK mai megidézői így vagy úgy, de elfogultak. Ahhoz, hogy va­laki megpróbáljon képet adni róla, nagyon bátornak kell lennie. Bacsó Péter filmrende­ző például állítja: bár ő több filmjében is pellengérre állítot­ta a létező szocializmus visz- szásságait, mégsem merné Kádár Jánost személyében ábrázolni „Túl közel van még hozzánk, ezért ez a feladat számomra szinte megoldha­tatlannak tűnik - jelentette ki. - Nagy a veszélye a sema­tikus, egyoldalú ábrázolás­nak, holott az igazi ember jel­leme éppen a sok ellentmon­dásból tevődik össze. ” A Tanú rendezője jól ismeri a kort Maradjon fiatal, üzenjen hadat ráncainak! botoxkezelés Szúrás nélküli, fájdalommentes megoldás a bőr öregedése ellen, amelynek már sok híve van Az évek előrehaladtával hányán és hányszor sóhajtunk fel: „Iste­nem, miért van az, hogy a lel­künk még mindig fiatal, a bőrünk mégis cserbenhagy?!” Tényleg, miért is történik ez, miért öreg­szik a bőrünk? Az évek múlását legalább „látványilag” nem lehet tompítani! A bőr öregedése a ráncképző­déssel kapcsolatos. A ráncok fo­lyamatos elmélyülése elsősorban a gravitációs erővel vagy például az alvás közbeni bőrre nehezedő nyomással, s nem utolsósorban az izomaktivitással magyarázha­tó. Vajon hányán tudják, hogy az emberi arc naponta 15 000 (!) mi­mikái arckifejezést végez, és a ráncok legtöbbször éppen az erős izom-összehúzódások miatt keletkeznek? Hogy miért? Mert a bőr az ismételt összehúzódások helyén igencsak ráncolódik, és reménytelenül egyre mélyebbé válik. Mindez megváltoztathatat­lan? Szerencsére ma már van megoldás! A neurofiziológiai és bőrgyó­gyászati kutatások kimutatták, hogy az izomszövetek nem kí­vánt összehúzódásai befolyásol- hatóak. A botulotoxin bőrbe va­ló injekciózása meggátolja az idegrostból az impulzus átjutá- sát az izomba, és a folyamat az izmok ellazulásához vezet, mi­közben a ráncok kisimulnak. Sajnos az örömhöz némi üröm társul, hiszen ennek a korrekci­ós bőrgyógyászati eljárásnak több akadálya is van, például azért, mert a beavatkozást csak szakorvos végezheti, ne szépít­sük, a kezelés fájdalmas, és bizo­nyos időközönként meg kell is­mételni. Akkor hát még sincs tökéletes megoldás? De igen, van. Forra­dalmian új lépést jelentett a peptidalapú anyagok felfedezé­se, amik a botulotoxinhoz ha­sonlóan szérum formájában az izomszövetet ellazítják, ám az injekciónál biztonságosabbak, olcsóbbak, s nem utolsósorban az érintett területen hatékonyan „dolgoznak”. Vagyis használatá­val a már meglévő ráncok csök­kennek, a rendszeres alkalma­zással pedig az újabb ráncok ki­alakulása meg is előzhető, mi­közben a kötőszövet megsértése és szúrása nélkül a ráncképző­dés ugyanazon folyamatait befo­lyásolja. A megduzzadt szemhéj sebé­szeti beavatkozással korrigálha­tó úgy, hogy a szemhéj vagy a szem alatti fölösleges bőrt eltá­volítják. A szem alatti ödémákat, úgynevezett táskákat a víz vagy zsír felhalmozódása okozhatja. Mindenesetre a folyadékképző­dést leggyakrabban a legyengült nyirokrendszer és a hajszálerek megnövekedett áteresztőképes­sége idézi elő. Szerencsére az esz­tétikai hiba javítására itt is van egyszerű, fájdalommentes meg­oldás, nevezetesen a speciális ha­tóanyagú szérum, ami elősegíti a szem alatti táskák visszahúzó­dását, és láthatóan csökkenti a víztől megduzzadt szemhéjat. Orvosi tesztek sora igazolta ha­tékonyságát, bizonyította, hogy segít az arcbőr kisimításában és a duzzadás csökkentésében. Bizonyított, hogy ha valaki 60 napon keresztül, naponta kétszer használja, az orca mély barázdái, a szem alatti táskák csökkennek. Az első javulás már 15 nap után észrevehető. A készítmény továb­bi előnye, hogy minden bőrtípus­ra használható, igaz, tanácsos bőr­tesztet végezni, egy kis bőrfelüle­ten a szérumot kipróbálni. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents