Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám
6 2006. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK A köztünk élő Kádár János szellemidézés Eperjes Károly színész tragikomikusra vette volna a figurát A régi szocialista csapat: Walter Ulbricht (NDK), Kádár János és Nyikolaj Hruscsov szovjet főtitkár. Kádár a szovjetek közül Hruscsowal volt jóban. Roberto Beningi színész, rendező: „ha tévében szerepelek, mindig Berlusconin szoktam élcelődni. Ő meg reagál. Egyszer Napóleonhoz hasonlított, máskor meg Jézus Kisztushoz. Az az ember meg van húzatva.” Karafiáth Orsolya költő: „nagyon aranyos volt a miniszterelnök. Kértem, hívjon meg egy sörre, mondta, hogy nincs nála készpénz. Mire én: azért miniszterelnök, hogy ennyit el tudjon intézni. És elintézte.” Cser Ágnes szakszervezeti elnök: „A nemrég publikált, alpári stílusú ál-Zöld Könyvben, amelyet én csak penészes könyvnek hívok, olyan megállapítások vannak, mintha egy harmadik személy lenne felelős azért, ami a magyar egészségügyben a járulékfizetés és az ellenőrzés terén kialakult az elmúlt 16 évben.” Garas Dezső színész: „az egész VII-VIII. kerület tele volt piros lámpás házakkal. Izgalmas sorsokkal találkoztam, barátságokat is kötöttem. A New York-i szerződést pedig marhaságnak tartom. A bordélyházak katalizátorok voltak. Most is léteznek, csak nem ellenőrzött lányokkal.” Bob Dylan zenész: „NEM HISZEM, hogy az elmúlt húsz évben találsz olyan lemezt, amely rendesen szól.” Anatolij Karpov exsakkvilágbajnok: „kádár János elérte egy első osztályú sakkozó színvonalát. Nála sokkal gyengébb volt a német kancellár, Helmut Schmidt. De nem minden sakkrajongó politikussal játszottam, Fidel Castróval és Titóval sem.” Kísértet járja be mostanság a magyar közéletet: Kádár János kísértete. A magyar történelem tán legvitatottabb politikusa a közelgő ’56-os évforduló kapcsán került ismét előtérbe. Könyv, színházi előadás és film egyaránt készül róla, ám az emlékezés sokszor többet elárul a múltidézőkről, mint magáról a puritán pártvezérről. Dián Tamás Néhány héttel az 1956-os forradalom 50. évfordulója előtt szezonja van a Kádár Jánosról szóló publikációknak. Moldova György könyvet írt róla, állítva, hogy az egykori MSZMP-főtitkár a XX. század legnagyobb magyar politikusa volt. A műből már most 50 ezer példányt rendeltek a kiadók, az író pedig kijelentette, szerinte eljön még az idő, amikor Kádárnak szobrot állítanak. Vélhetően más akusztikájú lesz az a film, illetve színdarab, amely Liberté 56 címmel Szőcs Géza regénye alapján készül. Ezekben - sokak nagy meglepetésére - a jobboldali kötődéséről ismert színész, Eperjes Károly alakítja majd Kádárt. Amikor a népszerű Szamócát arról kérdezték, hogy miként tudja összeegyeztetni a feladatot saját belső meggyőződésével, azt felelte: embert játszani jó, és Kádár János is ember volt. Mint mondta, nem adta fel az elveit, hiszen a negatív szerepeket is el kell vállalni. „Ha Pilátust kell játszani, azt is megteszem, pedig hívő ember vagyok - jelentette ki. - Márpedig Kádár a bibliai szerepek közül Pilátusnak vagy Júdásnak felel meg.” Az, hogy épp Eperjes alakítja a kommunista pártvezért, egyébként csak azok számára meglepő, akik nem tudják: a színész baráti körben gyakran parodizálta Kádár Jánost A mostani szerepben is szerette volna, hogy tragikomikus legyen a figura, de a film rendezője ezt nem támogatta. Mindez persze azt is mutatja: nagy a csábítás, hogy a múltidézők saját érzelmeiket, elfogultságaikat is belecsempésszék a visszaemlékezésekbe. Nem véletlen ez, hiszen ahogy múlik az idő, egyre nagyobb az igény Kádár János történelmi szerepének átértékelésére. Huszár Tibor történész szerint a nosztalgikus érzelmek ma éppúgy tettenérhetők, mint a közelgő ’56-os évforduló nyomán nagy valószínűséggel felszínre törő Ká- dár-ellenesség. Szerinte Kádárral kapcsolatban egyébként is főként az érzelmek dominálnak. „Amikor erről az emberről beszélünk, akkor a legtöbben nem a tények, hanem az emlékek, sőt, az emlékek emlékei alapján ítélnek - mondta. - Ahányféle tapasztalat és értékrend, annyiféle ítélet született már vele kapcsolatban. Éppen ezért nem hiszem, hogy Kádár megítélésével kapcsolatban valaha is kialakulhatna valamiféle széles körű közmegegyezés. Be kell látnunk, hogy vannak ilyen személyiségek. Az 1848-as szabadságharc óta már csaknem 160 év telt el, és a Görgey-Kossuth- ellentétet sem tudtuk megnyugtatóan feldolgozni...” Hasonló a véleménye a korral sokat foglalkozó Révész SándorTÓTH ZOLTÁN taxisofőr: Szerintem Jani bácsi csak egy bábu volt a kirakatban, őt is egy nagyhatalom mozgatta. Azoknál, akik beülnek az autómba, azt tapasztalom, hogy nagyon erős nosztalgia van iránta, főként a mai ötvenévesek körében. A harmincasok már elfelejtették, hogy az egzisztenciájukat, az ingyenes diplomáikat még annak a letűnt rendszernek köszönhetik, a mai srácok pedig már jóformán azt sem tudják, kit takar ez a név. nak is. Az újságíró szerint Kádár megítélését nem csupán a pillanatnyi aktuálpolitikai szempontok torzítják, hanem a pártvezér ellentmondásos történelmi szerepe is. „A rendszerváltás utáni társadalom annak a diktatúrának a tagadására épült, amelyet ő irányított, ugyanakkor a 90-es évek elején tapasztalt életszínvonalHEGEDŰS ÁKOS FOTÓS: Kádár számomra abszolút negatív figura, bár kétségtelen, olyan, mintha két ember lett volna egy személyben. 1956 és 1968 között gyalázatos szerepet játszott, de a 70-es évektől neki köszönhetjük, hogy a többi szocialista országhoz képest viszonylagos jólétben élhettünk. Igaz, ennek az árát még ma is nyögjük. Lehet, hogy most sokan visszasírják, de egy olyan kezdéssel, mint amit ő produkált, semmiképp sem lehet pozitív hős. romlás mégis sokak szemében békeidővé aranyozza a megdöntött szocializmust. Ez a kettősség a mai napig tettenérhető. Éppen ezért érzelmektől mentes elemzés Kádárról sohasem születhet. Az iránta érzett nosztalgia valószínűleg még akkor is élni fog, amikor a rendszerváltás nemzedékének összes tanúja eltűnik.” Némileg másként látja ezt Kornis Mihály író, aki Kádár utolsó beszédéből színdarabot is írt. Ő megfordítja a kérdést: szerinte nem Kádárral nem tudunk szembenézni, hanem saját magunkkal. „Kádár rendszere ugyan porrá omlott, de a kádárista reflexek ma is élnek - jelentette ki. - Nekünk is azt kellett volna tennünk, mint ami Dél-Afrikában történt: ott az emberek kibeszélték a sérelmeiket, szembesítették egymást a bűneikkel, majd egy új rendszer alapjain új életet kezdtek. Mi ezt elmulasztottuk, lenyeltük Kádárt, és az összes pártállami stiklit átmentettük ebbe az új korba. Ezért nem tudunk őszintén szembenézni semmivel, ami arra az időre emlékeztet. Nálunk még mindig lehet tiszteletre méltó ember az, aki hazudik, holott egy egészséges társadalomban az ilyesmi elképzelhetetlen lenne. Ez az ország együtt betegedett meg Kádárral, de a pártvezérrel ellentétben mi ezt túléltük. Ha megtörtént volna az igazi rendszerváltás, ma már nem lennének sem ügynökügyek, sem pedig pártállami időkből konzerválódott ügyeskedések. Amikor Kádárral foglalkozunk, tulajdonképpen a saját, máig dédelgetett hazugságainkkal kell szembesülnünk, s ezért annyira kényelmetlen ez az egész. És ez így is marad egészen addig, amíg nem merünk őszinték lenni még magunkhoz sem.” Bacsó Péter nem merné megidézni Kádárt KÁDÁR JÁNOS SZELLEMÉNEK mai megidézői így vagy úgy, de elfogultak. Ahhoz, hogy valaki megpróbáljon képet adni róla, nagyon bátornak kell lennie. Bacsó Péter filmrendező például állítja: bár ő több filmjében is pellengérre állította a létező szocializmus visz- szásságait, mégsem merné Kádár Jánost személyében ábrázolni „Túl közel van még hozzánk, ezért ez a feladat számomra szinte megoldhatatlannak tűnik - jelentette ki. - Nagy a veszélye a sematikus, egyoldalú ábrázolásnak, holott az igazi ember jelleme éppen a sok ellentmondásból tevődik össze. ” A Tanú rendezője jól ismeri a kort Maradjon fiatal, üzenjen hadat ráncainak! botoxkezelés Szúrás nélküli, fájdalommentes megoldás a bőr öregedése ellen, amelynek már sok híve van Az évek előrehaladtával hányán és hányszor sóhajtunk fel: „Istenem, miért van az, hogy a lelkünk még mindig fiatal, a bőrünk mégis cserbenhagy?!” Tényleg, miért is történik ez, miért öregszik a bőrünk? Az évek múlását legalább „látványilag” nem lehet tompítani! A bőr öregedése a ráncképződéssel kapcsolatos. A ráncok folyamatos elmélyülése elsősorban a gravitációs erővel vagy például az alvás közbeni bőrre nehezedő nyomással, s nem utolsósorban az izomaktivitással magyarázható. Vajon hányán tudják, hogy az emberi arc naponta 15 000 (!) mimikái arckifejezést végez, és a ráncok legtöbbször éppen az erős izom-összehúzódások miatt keletkeznek? Hogy miért? Mert a bőr az ismételt összehúzódások helyén igencsak ráncolódik, és reménytelenül egyre mélyebbé válik. Mindez megváltoztathatatlan? Szerencsére ma már van megoldás! A neurofiziológiai és bőrgyógyászati kutatások kimutatták, hogy az izomszövetek nem kívánt összehúzódásai befolyásol- hatóak. A botulotoxin bőrbe való injekciózása meggátolja az idegrostból az impulzus átjutá- sát az izomba, és a folyamat az izmok ellazulásához vezet, miközben a ráncok kisimulnak. Sajnos az örömhöz némi üröm társul, hiszen ennek a korrekciós bőrgyógyászati eljárásnak több akadálya is van, például azért, mert a beavatkozást csak szakorvos végezheti, ne szépítsük, a kezelés fájdalmas, és bizonyos időközönként meg kell ismételni. Akkor hát még sincs tökéletes megoldás? De igen, van. Forradalmian új lépést jelentett a peptidalapú anyagok felfedezése, amik a botulotoxinhoz hasonlóan szérum formájában az izomszövetet ellazítják, ám az injekciónál biztonságosabbak, olcsóbbak, s nem utolsósorban az érintett területen hatékonyan „dolgoznak”. Vagyis használatával a már meglévő ráncok csökkennek, a rendszeres alkalmazással pedig az újabb ráncok kialakulása meg is előzhető, miközben a kötőszövet megsértése és szúrása nélkül a ráncképződés ugyanazon folyamatait befolyásolja. A megduzzadt szemhéj sebészeti beavatkozással korrigálható úgy, hogy a szemhéj vagy a szem alatti fölösleges bőrt eltávolítják. A szem alatti ödémákat, úgynevezett táskákat a víz vagy zsír felhalmozódása okozhatja. Mindenesetre a folyadékképződést leggyakrabban a legyengült nyirokrendszer és a hajszálerek megnövekedett áteresztőképessége idézi elő. Szerencsére az esztétikai hiba javítására itt is van egyszerű, fájdalommentes megoldás, nevezetesen a speciális hatóanyagú szérum, ami elősegíti a szem alatti táskák visszahúzódását, és láthatóan csökkenti a víztől megduzzadt szemhéjat. Orvosi tesztek sora igazolta hatékonyságát, bizonyította, hogy segít az arcbőr kisimításában és a duzzadás csökkentésében. Bizonyított, hogy ha valaki 60 napon keresztül, naponta kétszer használja, az orca mély barázdái, a szem alatti táskák csökkennek. Az első javulás már 15 nap után észrevehető. A készítmény további előnye, hogy minden bőrtípusra használható, igaz, tanácsos bőrtesztet végezni, egy kis bőrfelületen a szérumot kipróbálni. ▲
