Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám
7 2006. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP INTERJÚ külügyminiszter Göncz Kinga szerint a szlovák-magyar viszonyban enyhíthető a feszültség. A román munkavállalók beengedéséről még nincs döntés, Libanonba 18 embert küldünk. „BÉKÉBEN KELL ÉINÜNK EGYMÁSSAL” Göncz Kinga a román munkaerőről: „A magyar munkaerőpiac megnyitásakor figyelembe kell venni Kelet-Magyarország munkaügyi helyzetét, valamint hogy nagyon sokan dolgoznak ott legálisan vagy illegálisan a határon túlról.” Göncz Kinga úgy gondolja, erkölcsi kötelességünk jelképes csapattal részt venni a libanoni békefenntartásban. A külügyminiszter szerint Magyarország felelőssége, hogy lépjen, ha fizikai erőszak éri a felvidéki magyarokat. Gyükeri M. - Újvári M.- Elfogadtatta már magát a diplomáciai karral?- Szokásos dolog, hogy miniszterek jönnek, mennek, és gyakorlatilag csak vendégek egy házban. Őszintén remélem, hogy elkezdett kialakulni egy jó együttműködés.- Szándékos politika, hogy komolyabb személycserékről, változásokról nem hallottunk?- A minisztériumban eleve zajlik egy létszámcsökkentés, ez önmagában épp elég drámai. Nagy átalakulásnak számít, hogy az Európai Ügyek Hivatala visszakerült a Külügyminisztériumba, a határon túli magyarok ügyei pedig átkerültek a Minisztelnöki Hivatalba. Ezen túl a kulcsemberek többé-kevésbé maradtak. A folyamatos külpolitika fenntartásához fontos, hogy ne tűnjenek el hirtelen emberek, és ne legyenek túl nagy változások.- Mi lehet az oka, hogy Szlovákiában a magyarellenes, nacionalista hullám újjáéled?- Tudjuk, hogy a régióban történelmi okokból léteznek feszültségek, szélsőséges hangok. Mégis mindannyian azt reméltük, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán mögöttünk hagyjuk az etnikai ellentéteket, hiszen az összes országban megindult az európai normáknak megfelelő demokratikus fejlődés és modernizáció. Meglepetés volt ezután, hogy a szlovák kormánykoalícióba bekerült egy szélsőségesen nacionalista párt Talán ez a legfőbb oka a fejleményeknek, hiszen ez a párt már a választási kampányban, sőt már azt megelőzően is a magyarellenességet tűzte zászlajára, s a párt elnöke azóta is számos alkalommal ragadtatta magát magyar- és más kisebbségellenes nyilatkozatokra. Ha pedig egy politikai vezető ilyen kijelentéseket tesz, akkor az felszínre hoz egyébként meglévő feszültségeket Azt erősíti ugyanis, hogy szabad ilyeneket gondolni és szabad olyanokat tenni, amik ebből következnek. De nagy a felelőssége annak a pártnak is, amely a választás nyerteseként ilyen szélsőséges koalíciós partnert választott. Mi kezdettől fogva arra próbáljuk kérni a szlovák kormányt, hogy a magyarellenes megnyilvánulásokat szorítsa vissza, és azoktól határolódjon el. Ez túl sokáig csak felemás módon történt meg. A késlekedés az oka annak, hogy egyre durvább incidensek történtek. Nincs más választásunk, mint békében élni egymás mellett. Keressük az utakat efelé. Abban bízom, hogy megjelennek azok a mérsékelt hangok, amelyek reményeim szerint mindkét társadalomban erősebbek a szélsőségeknél, és amelyek valóban a békés egymás mellett élést és az együttműködést erősítik. Ez nemcsak politikai kérdés, hanem a civil társadalom ügye is.- Nem lehet, hogy például Gyurcsány Ferenc megszólalása éppen hogy erősítette a konfliktust?- Nem. Sok lépést próbáltunk tenni azt megelőzően. Én már a kezdetek kezdetén találkoztam Ján Kubis szlovák kollégámmal, akitől azt kértem, hogy ha sor kerül ilyen megnyilvánulásra, akkor legyen nagyon egyértelmű a kormány elhatárolódása. Miután ez nem történt meg, egy levelet írtam hasonló tartalommal, amelyre nagyon furcsa reakció érkezett: egyrészt nem történt meg a miniszterelnök elhatárolódása, másrészt mintha a levélküldés tényét is igyekeztek volna értékteleníteni. Időközben pedig a magyarellenes megnyilvánulások már naponta ismétlődtek, sőt fizikai agresszió is történt, amit már különösen veszélyesnek kell értékelnünk. Ha valakit fényes nappal azért támadnak meg az utcán, mert magyarul beszél, akkor abban a pillanatban jelentkezik a magyar kormány felelőssége a cselekvésre. Ezt pedig már a nyilvánosság előtt kell megtenni, hiszen a túloldalról nem érkezett miniszterelnöki megszólalás.- Milyen jelentőségük van az európai szintű felszólításoknak?- A régió stabilitása szempontjából nagyon fontos, hogy MIND MAGYARORSZÁGNAK, mind Szlovákiának érdeke, hogy megszűnjön az utóbbi időben kialakult feszültség - így vélekedett pénteken Ján Kubis, a szlovák diplomácia vezetője és magyar partnere, Göncz Kinga. A két külügyminiszter részt vett az EU kétnapos nem hivatalos külügyminiszteri értekezletén a dél-finnországi Lappeenrantaában. AZ ÉRTEKEZLET ALKALMÁBÓL a két miniszternek alkalma volt néhány szót váltani egy fogadáson - mondta a Füg getlen Hírügynökségnek a Külügyminisztérium szóvivő ezek a látens technikai feszültségek ne kerüljenek felszínre. Ez európai ügy. Az Európai Parlament több pártja nagyon élesen reagált, s többek között megszólalt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke is. De az is igaz, hogy a kétoldalú viszonyban mi elég határozott lépéseket tettünk, gondolok itt a jegyzékátadásra és a miniszterelnöki megszólalásra. Szlovákiában pedig úgy tűnik, hogy a rendőrség nagyon egyértelművé tette, hogy elszánt az incidensek feltárásában.- Ha az Európai Unió elítélné Szlovákiát, az használna az ügynek? Nem lehet, hogy inkább csak csorba esne a szlovák nemzeti büszkeségen?- Ez is előfordulhat. Ez örök kérdés. A folyamat vége az kell hogy legyen, hogy lehetővé váljon a békés egymás mellett élés. A konfliktusban az a furcsa dolog, hogy csak akkor lehet együttműködni, ha mind a két fél hajlandó erre. Ha az egyik fél versengésre és a másik legyőzésére játszik, akkor válaszul is csak versengőt lehet lépni. Ha Magyarország és annak miniszterelnöke je. Polgár Viktor közölte: Göncz Kinga és Ján Kubis egyetértett abban, hogy mindkét országnak érdeke a feszültség megszüntetése. „A két külügyminiszter elégedetten nyugtázta, hogy mindkét országban vannak civil szervezetek, egyházi vezetők, politikusok, neves értelmiségiek, akik szintén a kialakult feszültség megszüntetéséért emelnek szót” - tette hozzá a szóvivő. A külügyminiszterek szerint hasznos lesz, hogy hamarosan összeül a magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottság. akkor ajánl együttműködést, amikor a másik oldalon nyertes-vesztes játékot játszanak, akkor az vesztes pozíciót jelent. Ezt ismerjük a játékelméletből. Most úgy tűnik, hogy elindultak olyan folyamatok, amelyek a megegyezés irányába hatnak. Vasárnap például részt veszek a szlovák televízió déli stúdióbeszélgetésén, ahogyan korábban szlovák kollégám is együtt szerepelt velem a Magyar Televízióban.- Szlovákia azt kifogásolja, hogy a magyarországi transzparensek ügyében Magyarország nem határolódott el azok tartalmától.- Már aznap, amikor az első transzparensek megjelentek, a kormányülést követő sajtótájékoztatón teljesen egyértelművé tettem, hogy ez elfogadhatatlan. Beszéltünk a labdarúgó szövetséggel, és kértük, hogy a jogszabályi lehetőségek alapján lépjenek fel az ilyen esetekkel szemben. Múlt hétvégén le is állítottak egy meccset emiatt, és elvették a transzparenst. Ezt nem tűrjük el Magyarországon, és ugyanezt várjuk el a másik féltől is.- Románia mintha most csendesebb lenne. Lehet, hogy csak azért, mert az EU-csatlakozás előtt állnak?- Romániában egy határozott európai elkötelezettségű kormány van hatalmon. A magyarel- lenesség természetesen ott is lappang, de egyértelmű, hogy a kor? mány köreiből ezek a hangok nem kapnak legitimációt.- A magyar kormány támogatja a munkaerőpiac megnyitását a román és a bolgár munkavállalók előtt? Négy hónap, és a két ország várhatóan csatlakozik az Európai Unióhoz.- Ezen a kérdésen most dolgozunk. Többféle szempont van: a magyar munkaerőpiac megnyitásakor figyelembe kell venni Kelet-Magyarország munkaügyi helyzetét, valamint azt a tényt, hogy nagyon sokan dolgoznak ott legálisan vagy illegálisan már most is a határon túlról. Ezen kívül az is fontos, hogy Magyarország a nyugat-európaiaktól saját maga számára a kezdetektől fogva a munkaerőpiac megnyitását kérte. Nyilván valami ilyen átmeneti megoldásra lesz ebben az esetben is szükség. Szomszédos országként sokkal erősebb migrációs nyomás nehezedik majd ránk mint a többi tagállamra, és figyelembe kell venni az erdélyi magyarok helyzetét is.- De népszavazás nem lesz az ügyben?- Népszavazás nem lesz.- Miközben Afganisztánban erősödik a magyar katonai jelenlét, úgy tűnik, hogy mégis küldünk Libanonba békefenntartókat. Hogy állunk?- Még dolgozunk azon, hogy milyen szerepet vállaljunk Libanonban. A tervek szerint egy 12 fős határőregységet és egy hatfős orvoscsoportot ajánlanánk fel. Látszik, hogy az Európai Unió és valamennyi tagállam határozottan és jelentős erőkkel akar hozzájárulni az UNIFIL tevékenységéhez. Az az ezerfős kontingens viszont, amelyet Magyarország külföldi misz- sziókra egy időben fel tud ajánlani, az jelenleg is kint van a világban. Magyarországnak, ha csak jelképes hozzájárulással is, de politikai és erkölcsi kötelessége részt vállalni a közös európai erőfeszítésből. A kormány döntését a jelek szerint valamennyi parlamenti párt kész támogatni.- Miért csináljuk ezt? Mit keresünk mi a világ ilyen távoli pontjam?- Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a külpolitikának ott vannak a határai, ameddig ellátunk; tehát a szomszédos országokban vagy a kontinensen. A NATO-tagság azonban nem csak azt jelenti, hogy bármilyen fenyegetettség esetén felettünk van a védőernyő, hanem azt is, hogy kötelezettségeink is vannak. Nem beszélve arról, hogy a biztonsági veszélyek ma már nem helyiek. Elég, ha a drogkereskedelemre, a szervezett bűnözésre, az illegális migrációra vagy a terrorizmusra gondolunk. Továbbá: globális szerep- vállalásunknak vannak lokális hatásai. Tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország ma már világpolitikai tényező - évtizedek óta ezt szerettük volna -, és ez bizonyos kötelezettségekkel jár. Finnországban egyeztetett a két ország
