Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-18 / 219. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Szakkönyvben a tóti diós szüret A folyamatos fejlődés lehet a biztos külföldi piac titka VAS ANDRÁS Hídavatás magyarosan FOGORVOSHOZ KÉSZÜLÖK, bűnbánóan dörzsölöm niko­tintól kissé sárga fogaimat, feleségem piperetükrével vizsgálom fogkövemet, és lázasan böngészem a Révai Nagylexikont. Eddig ugyan a rutinellenőrzések során még nem talált hibát a dok­tor, azaz az emberiség kicsi, de fogaira büszke csoportjá­hoz tartozom, mégis bármi­kor beüthet a mennykő. Az­az egy szuvasodás. Akkor aztán a doktor kikapja az el­használódott rágószerszá­mot, melyet csinos híddal pótol. Én pedig ott állok tal­pig határozatlanságban. UGYANIS AZ INTERNETRŐL tu­dom, hogy manapság min­den hidat el kell nevezni. Még azokat is, melyeknek kijelölt helyük sincs. Mint az MO-ás körgyűrű északi hídja. A nyomvonalán még apró főváros környéki tele­pülések vitatkoznak, a híre viszont már eljutott a ten­gerentúlra is. az illetékesek ugyanis úgy döntöttek, megszavaztatják a világhálót használókat az építmény nevét illetően. Az ötlet jó, kár, hogy Magyaror­szágon fogant, hiszen ismét az össznépi hülyeség győze­delmeskedett. Sokáig a karatekirály Chuck Norris vezetett, megelőzve Pató Pált, Zrínyit és Hofí Gézát, ám hirtelen Colbert állt az élre. No nem egy Napkirály- fanatikus történész törte fel a programot, hanem egy kö­zépszerű amerikai humo­rista néhány csodálója. Az ezüstérem pedig Jón Ste- wartnak, Colbert riválisá­nak jutott. Amerika hetekig a magyarokon röhögött, az illetékesek válaszként új fordulót írtak ki, kódokkal, feltörhetetlennek mondott programmal. ha így megy tovább, nálam hamarabb lesz hídavatás. Majd megadom az orvos számát. S nemcsak fogdok­tort ismerek... Régi és új fajtákból is a legjobbak. Lengyeltótiban különös gonddal válogatják a csonthéjast, amely rengeteg eledel kiváló alapanyaga Szentiványi munkája adja a megfelelő fajtákat Lengyeltóti új ültetvényem is. A jövő az oldal­rügyön is termő, sűrű ültetésű fajtáké, ez már Tótiban is alapve­tő. A diós cég harminceszten­dős ültetvényei még a régi - ám sokak szerint a legcsodálato­sabb - alapfajták, az Alsószent- iváni 117-es, a Milotai 10-es és a Tiszacsécsi 83-as, ám az ötven- hektárnyi új telepítés már ezek­nek a legjobb tulajdonságait egyesítő változatokból áll.- A legfontosabb szempont most, hogy a területegységre eső termés növekedjen - számolt be Dankó József. Elmondta: a cél, hogy egy hektáron két tonna he­lyett ugyanolyan minőséggel te­remjen dupla mennyiség, ehhez sokkal több fát kell ültetni. A tá­mogatások alapját jelentő uniós szabvány szerint jelenleg kilenc­ven fa lehet egy hektáron. Len­gyeltótiban az új ültetvényeket már dupla tőszámmal ültették, ezek várhatóan három-öt év múlva fordulnak termőre. •Nem kedvezett a hideg ta­vasz Közép-Európa legna­gyobb diósának lengyeltó­tiban, a városból mégis a megszokott, jó minőségű csonthéjast szállítják idén is több országba. Tótiban a hétvégén rendezték a Dió­fesztivált. Füleki Tímea Alig néhány napja kezdődött a diószüret a Juglans Hungária Kft. lengyeltóti ültetvényein a legko­rábbi, Alsószentiváni fajtával. A meleg- és napfényigényes nö­vénynek a legkevésbé használt idén a hűvös tavasz, a szakembe­rek mégis 1-1,5 tonna hektáron­kénti terméssel számolnak. Ez közepes mennyiség, s a minősé­get illetően ugyancsak átlagos év­re számítanak. A Tótiban termő csonthéjas miatt nincs ok a pa­naszra, az itt termő szárított, hé­jas diónak biztos piaca van külföl­dön. Nem ok nélkül ünnepeltek tehát szombaton a lakók és a kör­nyékbeliek: a Diófesztivál két éve Somogy asztali örömeinek sorá­ba tartozik a diós étkek sütő- és főzőversenyével. Az ínycsiklandó falatokhoz idén is színes prog- ramkavalkád dukált, s a hagyo­mányokhoz hűen diótermeszté­si tanácskozás kapcsolódott a rendezvényhez. Itt, az ország leg­elismertebb szakembereinek je­lenlétében mutatták be a Dió cí­mű szakkönyvet, mely több évti­zedes hiányt pótolt a szakmában, s nagymértékben épít a lengyel­tóti ültetvények tapasztalataira. Dankó József, a helyi Juglans Hungária Kft. ügyvezetője is köz­reműködött bizonyos részek meg­írásában. A könyv egyik szerzője Szentiványi Péter, hazánk leg­nevesebb diónemesítője, akit nyolcvanadik születésnapján köszöntöttek a konferencián. Dankó József elmondása szerint Fejedelmi diós ízek a különleges fesztiválon A SZOMBATI DIÓFESZTIVÁL sütő- és főzőversenyé­nek összesítését a helyi Juglans Kft nyerte. Otthon készí­tett diós sütemények között a balaton- lellei Tóth Lajos kelt diós-szilvás rétese vit­te el a pálmát, míg a hagyományos diós ízek somban a len­gyeltóti süt&főző asszonyok alkották a legemlékezete­sebbet fejedelmi dióval és velővel töltött bá- ránycombbal A modem diós ízek kategóriában a whiskys dióval töltött pulykamell kapott első díjat, ezt a miklósi csa­pat készítette. Somogyaszaló ötvenezer forintot nyert a település önkormányzata az erdő­felügyelőség pályázatán. A támogatásból a község fásítása kezdődhet el ok­tóberben - mondta Fajcsi János polgármester, (mg) Somogyjád fiatalok és idő­sek egyaránt jól érezték magukat a hét végi somogy- jádi falunapon. A sport- kedvelőket focimeccs vár­ta, a gyerekek bábelőadá­son szórakozhattak, a ze­nekedvelők pedig musi­calt és citeraszót is hall­hattak. (mk) SzŐkedenCS a fedett sza­badtéri színpad felhúzásá­val már az eső sem zavar­hatja meg a településen a rendezvényeket. A szín­pad mellé pedig még egy kemencét is raktak, ahol bárki kipróbálhatja süté­si tudományát. A két épít­kezés értéke meghaladta a másfél millió forintot, amit az önkormányzat a költségvetéséből gazdál­kodott ki. (ve) Tab A ciklusprogram zá­rásaként egész napos ki­ránduláson vett részt a Koppányvölgye Többcélú Kistérségi Társulás több polgármestere, jegyzője, illetve a társulás munka- szervezetének dolgozói. A résztvevők a tatai város­nézés után Komáromot és a szlovákiai Komárnót is fölkeresték, (kj) Toponár fennállásának 131. évfordulóját ünnepel­te a Festetics Karolina óvoda. A rendezvényen Domány Sándor festőmű­vész alkotásait tekinthet­ték meg a gyerekek, s a hagyományokhoz hűen avatták az ovisokat nagy- csoportosokká. A tervek szerint ausztrál zenepeda­gógusok is érkeznek az intézménybe egy őszi konferenciára, (mg) Zákányfaiu szombaton tartot­ták a hagyományos falunapot a kastélyiskola udvarában. Rada János polgármester azt mondta: nem is a program a fontos, hanem az, hogy a falu lakossága lehetőséget kap a találkozásra, a közösen eltöltött időre, (va) Parkot ajándékoztak maguknak Füreden összefogás Négy hét alatt szépült meg a településrész Orgona utcai tere Szőttesek és edények: a népi kultúra emlékei Az, hogy egyről a kettőre jut egy településrész, soha nem a képviselő vagy a polgármester érdeme, hanem az ott élőké. Ezt Szita Károly polgármester mondta szombaton Kaposfüre- den, amikor ünnepélyes kere­tek közt átadta a településrész új parkját az Orgona utcában.- A kaposfürediekre jellemző: mindig is tudtak közösen tenni valamit azért, hogy otthonosab­ban érezhessék magukat kör­nyezetükben. Lakossági összefogással s négy hét alatt készült el Ka- | posfüred legújabb büszkesége, § az Orgona utcai park. Heintz J Tamás, a településrész képvi- = selője azt mondta: a fürediek A kaposfüredlek együtt örültek a közös munka eredményének több mint ötmillió forint érték­ben ajánlottak föl építőanya­got, padokat és a kétkezi mun­kájukat a beruházáshoz. A parkot térkővel burkolták, pa­dokat helyeztek ki, növénye­ket ültettek és egy szökőkút is készült a pavilonsor és az orvosi rendelő előtti téren. A közös munkából részt válla­lók és a felajánlásokat tevők elismerő oklevelet kaptak az ünnepségen. Kaposvár önkormányzata 1,6 millió forinttal, a részön­kormányzat pedig háromszáz- ezerrel járult hozzá a park ki­alakításához. A beruházás összértéke több mint hétmil­lió forint. ■ Márkus Kata Új kulturális létesítménnyel gaz­dagodott az észak-somogyi kis­város: Tab. Csepinszky Mária néprajzi gyűjteménye az erre a célra kialakított kétszintes épü­letben kapott elhelyezést. Több száz használati eszközt és díszí­tőtárgyat állítottak ki, hogy a jö­vő nemzedéke is megismerked­hessen a tárgyi kultúra emléke­ivel, a múlt hagyatékával. A föld­szinti nagyteremben somogyi gyűjtésű - agyagból és fából ké­szült - használati eszközök, illet­ve szőttesek kerültek kiállításra. Az emeleten pedig az erdélyi gyűjtés látható. Schmidtjenő pol­gármester azt mondta: a gyűjte­mény régebbi korokat idéz, rég­múlt idők értékét őrzi. Hozzá­tette: a kultúra nem öröklődik a biológia törvényei szerint, azt új­ra és újra meg kell tanítani és mutatni a jövő nemzedékének. Andrásfalvy Bertalan néprajztu­dós a kiállítás kapcsán arról be­szélt: nem jöhetett volna létre, ha Csepinszky Máriának nincse­nek önzetlen, áldozatoktól visz- sza nem riadó segítőtársai.- Ilyen volt Erdélyből Filep Sándorné, aki a maga szép nép­viseleti ruhájában jelent meg a kiállításon - mondta. - Alkotni valami szépet a legnagyobb emberi öröm. A tabi kiállítás arra is biztat, hogy nem kell fő­iskolára, egyetemre járni, lehet alkotni tűvel, cérnával, fából, agyagból. ■ Krutek József I^gyzeF il

Next

/
Thumbnails
Contents