Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-18 / 219. szám

MARCALI 12 3 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ Aszfaltos forintok utak és járdák felújításához folyamatosan dolgoznak a város különböző pontjain a munkagépek az utak, járdák felújításán, valamint új par­kolók kialakításán. A beruhá­zás mintegy tíz utcát érint ebben az ütemtervben. A fel­újítások összegét összeadva a költségek majdnem elérik az ötvenmillió forintot. A munka jól halad, ezen a héten várha­tóan be is fejeződik. Világítás-korszerűsítésre várnak az intézmények NYOLCVANHÉTMILLIŐ FORINTOT kapott az önkormányzat az Oktatási Minisztérium Sze­münk Fénye világítás-korsze­rűsítési programjához kap­csolódva. A kórházon kívül, mivel ott nemrég fejeződött be a rekonstrukció, az összes önkormányzati intézmény­ben megtörténik a beruhá­zás. Az új világítási rendszer­rel negyvenszázalékos meg­takarítás várható. Hatvanlakásos társasház pályázott panelprogramra FÉLIDŐNÉL TART a Múzeum közben a 60 lakásos társas­ház hőszigetelése a panel­program keretében. A felújí­tás több mint 20 millió forint­ba kerül. A társasháznak 7 millió 200 ezer forintot kell fizetnie, az állam és az önkor­mányzat pedig 6,6-6,6 mil­lió forintot tesz hozzá a be­ruházáshoz. Nem szökik tovább már a meleg a panellakásokból Az oldal cikkeit Vigmond Erika írta Fotók: Kovács Tibor Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A Baglas Néptáncegyüttes igazi nagy család. Kiváló minősítéssel, arannyal díjazott fellépésekkel és a Somogy Polgáraiért díjjal is büszkélkednek Táncosok nagy családja baglas Közös húron pendülnek régi táncosokkal és juniorokkal A Baglas Néptáncegyüttest akár Marcali egyik nagy családjának is nevezhetnénk. Még a generá­ciós vonalat is végig lehet kísér­ni. Nevük visszavonhatatlanul összekapcsolódott Marcaliéval, akár Itthon, akár a határokon túl. - Mi tényleg olyanok va­gyunk, mint egy család - mond­ta Lánczeth József táncos. - Van­nak seniorok, igaz, ők már nem olyan aktívak, de az évfordulós fellépéseken ropják még a tán­cot. Vagyunk mi harmincán, akikből most áll az együttes, a gyerekeket pedig a művészetok­tatási iskolások képviselik. - A néptáncot tanuló diákokat is rendszeresen bevonjuk a fellé­péseinkbe - tette hozzá Sinko- vics Zoltán, aki a táncolás mel­lett oktatja is a gyerekeket - Egyrészt, hogy megismerjék, milyen akár hazai, akár külföldi közönség előtt színpadra lépni, másrészt pedig lássák, mit ér­hetnek el. Ráadásul ők nem csak az utánpótlást képviselik, hanem felnőtt korukban az értő közönséget is. Marcaüban és környékén ko­moly hagyománya van a nép­táncnak. A Baglas Néptánc­együttes harmincéves múltra tekint vissza, 1976 decemberé­ben alakult. Ma már a dél-du­nántúli régió élvonalába tartoz­nak. Állandó szereplői külön­böző fesztiváloknak, táncházak­nak, nemcsak hazánkban, ha­nem más európai országokban is. Ha csak tehetik, minden meghívásra válaszolnak, évente úgy negyven fellépésük van. Rendezőként is kiválóan meg­állja a helyét az egyesületi kere­tek között működő Baglas. Idén tizennyolc külföldi együttest láttak vendégül Marcaliban a III. Eurofolk Fesztiválon. - Az összehangolás és az anyagiak megteremtése ilyenkor embert és táncost próbáló feladat - vet­te át a szót Lángi Csaba, az egye­sület elnöke. - Ez a mi ajándé­kunk volt a városnak, hiszen nem magunknak rendeztük, hanem az emberek szórakozta­tására és Marcali hírnevének öregbítésére. Azok a külföldi táncosok, akik hazatérnek or­szágukba, magukkal viszik a város vendégszeretetét, a feszti­vál hangulatát, amiről mindig ez a település jut majd eszükbe. A Baglas sikerét a legtöbben abban látják, hogy mindig tud­nak valami újat mutatni, úgy, hogy a hagyományok ne vessze­nek el a tánclépések között. Első­sorban a régieket ötvözik az újabb elemekkel. Sikeresek vol­tak a táncszínházi fellépéseik is, amit a város másik elismert és népszerű együttesével, a Calyp- so kórussal közösen adtak elő. - Az tudni kell, hogy az ilyen pro­dukciók kemény felkészülést je­lentenek - mondta Takács Gá­bor, az együttes művészeti veze­tője. - Ritkák, mert akár fél éven át tartó próbák előzhetik meg. Ezen időszak alatt a fő profi­lunkra, az autentikus néptáncra nem igazán jut idő. A művészeti vezető arról is beszélt: a tánc rengeteg munká­val jár, amit a szabadidőre szánt órákból kell elvenni. Az aki komolyan a néptáncot vá­lasztja, életformát is választ. Akinek egyszer a vérébe ivódott a ritmus, soha többé nem tud szabadulni tőle, végleg elköte­lezte magát. Nemcsak akkor néptáncos, ha a színpadon áll, hanem az egész életét átszövi. A Baglas Néptáncegyüttes harmincéves évfordulójára ké­szül. Kihívásként felvállalták, hogy az együttesben valaha táncolt összes táncost színpad­ra állítják. A „nagy öregekkel” az egykori koreográfus Urecz- ky Csaba foglalkozik, aki Kalo­csáról jár Marcaliba próbálni. A néptáncos-utánpótlásból nincs hiány A marcali Noszlopy Gáspár Ál­talános és Alapfokú Művészet- oktatási Iskola 1998-ban indí­totta a néptáncot és vele együtt a népi kultúrát felölelő tagoza­tát Jó néhányon mára felnőt­tek között táncolnak. Az idei tanévben 350 diákjuk van. A sikerélmény is adott, legalább 40 fellépésen vár évenként a fi­atalokra. Az idősebb és tehetsé­ges növendékek a Baglas Nép­táncegyüttes művészeti munká­jába is bekapcsolódnak. SZÁMOKBAN Ötvenkét baba született marcalinak 12 ezer 346 lako­sa van. Ez csaknem kétszáz­zal kevesebb, mint az elmúlt évben. Hatvan év felett 2330- an élnek a városban, tizen­nyolc év alatt 2263 fiatalt szá­moltak. Tavaly hetvenhárom kisbaba látta meg a napvilá­got, az idén szeptemberig ép- pen csak meghaladta az ötve- net a születések száma. Ugyancsak ezen időszak alatt nyolcvanhárom marcali halt meg. A városban több mint öt­ezer lakás van. Tartható a költségvetés AZ önkormányzat 7,8 milliárd forintból gazdálkodik. Ebből ötmilliárd forintot visz el a működés. A többit pedig felújí­tásokra, fejlesztésekre, pályá­zati önrészek biztosítására ütemezték be. A legutóbbi tes­tületi ülésen a városatyák megtárgyalták az első félév költségvetési mérlegét, ami a tervezett szerint alakult. Az idei évet 350 millió forintos forráshiánnyal kezdték, ami­ből százötvenmillió forintot már sikerült lefaragni. RECEPT Habos gyümölcsös lepény 14 DEKA VAJAT 21 deka liszttel, 1 evőkanál porcukorral, fél csomag sütőporral és 2 tojás sárgájával jól összegyúrnak. Vékonyra kinyújtva szép sár­gára sütik. Közben elkészítik a habot, amihez 4 tojás fehér­jét 19 deka cukorral, 1 cso­mag vaníliás cukorral jól fel­vernek. Miután a tészta ki­hűlt, rákenik a habot és sű­rűn meghintik bármilyen, de jól érett friss gyümölccsel. Ha nincs, akkor kompóttal is le­het helyettesíteni. A lepényt visszateszik a forró sütőbe és addig szárítják, míg a hab ke­mény lesz. Az összetartásban van Marcali lelke fejlesztések Az autópálya építése megélénkítette a gazdasági életet Fiatalos lendület, modern technológia a Noa-Ép-nél A várost nemcsak az teszi vá­rossá, hogy milyen fejlesztések történtek, hanem az emberek összetartása is. Ez a kohéziós erő Marcali lelke - vallja Sütő László polgármester. - Ha csak a rideg számokat nézzük, akkor az elmúlt négy évben 5,3 milli­árd forintot fordítottunk fejlesz­tésekre - tette hozzá. - Ennek alapján, akár azt is mondhat­juk, hogy a legsikeresebb idő­szaka volt a város életének. A gazdaságnál maradva, az M7-es autópálya újabb szakaszának megépítése is jótékony hatással volt Marcalira. Az érdeklődés megélénkült, új cégek költöztek a városba, az ipari parkba. Az egyik legna­gyobb és legígéretesebb a bio- etanol-üzem építése. A polgármester a beruházá­sokat áttekintve azt a kettőt emelte ki, aminek megvalósítá­sára a legbüszkébb. Az egyik az 1,8 milliárd forintos kórház­rekonstrukció. Az intézmény három kistérségben hatvan­ezer embert lát el. A másik az egymilliárd forintos városköz­pont-rehabilitáció, ami során parkos-ligetes zöldövezetet ala­kítottak ki Marcali szívében. A hamarosan kezdődő fejleszté­sek között pedig a városi stran­don építendő fedett tanuszodát említette.- A fejlesztések sikere és zá­loga a jó pályázatokban van ­Sütő László: mindig van kész programunk, tervünk, ötletünk jelentette ki Sütő László. - Min­dig vannak kész programok, tervek és ötletek a tarsolyunk­ban a megjelenő forrásokhoz. A város első embere arról is beszélt: az új épületek, parkok, vagy éppen utak, járdák építé­se mellett legalább olyan fon­tos, hogy működtetni tudták az intézményeiket, a bölcsődétől kezdve az iskolákon, kórházon keresztül az idősek otthonáig. Segítik a civil szervezeteket, a sportegyesületeket. A kultúra támogatására is mindig jutot­tak forintok. Gondoskodnak ar­ról is, hogy az újonnan meg­épült szabadtéri színpadot, va­lamint a zenepavilont megtölt­sék rendezvényekkel. A legszebb kivitelezés díját kap­ta meg a Noa Építőipari és Beru­házási Kft. a marcali Hétszín- virág Egységes Gyógypedagógi­ai Módszertani Intézmény új szárnyának építéséért. Az or­szágban százötven ilyen Phare- támogatású isko­lafelújítás volt, és a kivitelezők kö­zül a Noa-Ép Kiti­nek ítélték az elis­merést. Az iskola a cég egyik re­ferenciamunkája, de részt vet­tek a kórház-rekonstrukciónál és a sportcsarnok felújításánál is. márli noémi ügyvezető igaz­gató elmondta: bár Marcaliban van a székhelyük, egész Somogy­bán vállalnak munkát. Jelenleg Siófokon dolgoznak egy apart­manházon. Korábban pedig Sá­ripusztán építettek szemester- mény-tárolót. A munkákból is látszik, hogy a fiatal, dinamiku­san fejlődő cég teljes körű építő­ipari tevékenységet folytat. Ez év tavaszától ISO 9001 minősítéssel is rendelkeznek. Gyorsan, korszerű technológiával, modern alapanyagokkal, első osztályú minőséggel dolgoznak. A Noa-Ép Kft. versenyképessé­gét megtartva mindig törekszik a legújabb építőipari anyagok és eljárások alkalmazására, hogy ezzel is kiváló minőséget bizto­sítson megrendelőinek. ▲ ■ ISO kivitelező közül a Noa-Ép kapta a díjat.

Next

/
Thumbnails
Contents