Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-02 / 206. szám

ORTILOS 14 8 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Játszik a család: (elöl) Gergelics-Tóth Éva, Gergelics Lukács, Iváncsics Józsefné, Tóthné Iváncsics Gyöngyi, (hátul) Tóth Lajos és Zsófia Rokonuk szinte a falu fele határsáv Már csak rossz emlék, hogy határőrök posztoltak itt SZÁMOKBAN Támogatás az első lakáshoz 112 millió forint a település költségvetésének a fő összege. 32,3 millió forintos forráshiá­nyuk enyhítésére 6,6 millió fo­rint önhiki-forrást kaptak. Fej­lesztésre 21 millió forintot ter­veztek idén. 800 ezer forinttal támogatják az első lakáshoz ju­tókat, ebből eddig négy család kapott pénzt. Zákányfaluval kö­zös körjegyzőséget és iskolát tartanak fenn, előbbihez 7 mil­lió forinttal, utóbbihoz 8,5 mil­lióval járulnak hozzá. Hat kisbaba született kamondi dorina a legfiatalabb lakos, 2006. július 18-án szü­letett. A legidősebb 92 éves, Musztács Béláné. Tavaly egész évben született hat gyerek, idén ugyanennyien születtek szep­temberig. 2001 volt a mélypont, akkor csupán egy újszülöttel gyarapodott Őrtilos. Jelenleg 632-en élnek itt, ám hét éve még 698 lakos volt, 2002-ben már csak 665. Egy uniós eskü­vőt is jegyeznek, Szentmihály- hegyen kötött házasságot kül­földi párjával egy őrtilosi szár­mazású fiatalember. RECEPT Hájas pogácsa disznóvágások utáni kedvelt eledel a hájas pogácsa. 25 de­ka hájat kétszer ledarálunk. 25 deka lisztből, 4 deka háj­ból, 2 tojásból, néhány evőka­nál fehérbor és kellő mennyi­ségű só hozzáadásával tésztát gyúrunk, amit jól kidolgo­zunk. Amikor hólyagos, fél óráig hűvös helyen pihentet­jük, utána kinyújtjuk, ráken­jük a hájat, összehajtjuk és új­ra pihentetjük. Ezt még két­szer megismételjük, s végül ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Po­gácsaszaggatóval kiszaggat­juk, tojással megkenjük és erős tűznél megsütjük. Sokan kényeztetik az egyéves Gergelics Lukácsot. Hogy is le­hetne ez másképp, amikor cse­kély túlzással a fél falu rokona a családnak? A mosolygós kisfiú olyan rokoni közösségben és többgenerációs családban nő­het fel, amilyenben manapság már csak nagyon kevesen. Dédmamája és annak két test­vére is Őrtilosban maradt, a nagyszülők számára azonban - akik csupán a negyvenes évei­ket tapossák - már nem volt egyértelmű, hogy itt telepednek le. Tóthné Iváncsics Gyöngyi az óvónőképző elvégzése után Csö- kölyben kapott munkát, párját is ott ismerte meg. Fiatalon há­zasodtak és Kaposváron szeret­tek volna közös életet kezdeni. Ám ott a telek került majdnem annyiba, mint amennyiből itt felhúztak egy családi házat, s ez volt a döntő érv. A másik, hogy Tóth Lajos friss házasként Murakeresztúrra került sorka­tonának. így visszajöttek Őr­tilosba, ahol tizenkilenc éve megnyitotta kapuit az óvoda, s Gyöngyi azóta ott dolgozik. A házaspár három gyereke közül egy elköltözött, kisebbik lá­nyuk, a 13 éves Zsófia még isko­lába jár, a nagyobbik, 25 eszten­dős Gergelics-Tóth Éva pedig a faluban telepedett le férjével. Díszfaiskolájuk van, ebben lát­ják a jövőt. Elégedettek az éle­tükkel.- Lukácsnak nem származik hátránya abból, ha kis faluban nő fel - vélekedett édesanyja. Többre tartom, hogy szeretetteli közösségben él, mint azt, hogy naponta járhatna uszodába, ha városban laknánk. Őrtilosban nem volt könnyű az élet az elmúlt rendszerben, hiszen a határsávba tartozott. Viccesen azt szokták mondani, hogy még a madár is engedél­lyel repülhetett csak be. Gyön­gyi mesélte, hogyha barátok jöt­tek hozzájuk - főként a bátyjá­LURKÓ KUCKÓNAK HÍVJÁK OZ őrtilosi óvodát, amely népsze­rű a környéken. Hagyomány- ápoló tevékenységük, néptánc- csoportjuk a megyehatáron túl is ismertté tette őket. A ve­zető, Tóthné Iváncsics Gyöngyi hoz, aki nagy világjáró volt és sokan meglátogatták -, órákig kellett várniuk, mire a település határában posztoló határőrök beengedték őket. Édesanyjának még szomorúbb emlékei van­nak, hiszen hortobágyi kitelepí­tés után kellett újrakezdenie az életét a Dráva menti faluban. Ahol manapság már sokan fog­lalkoznak fenyővel, ám család­juk kezdte el a telepítést az 1940-1950-es években. Rengete­get dolgoztak, s nincs megállás ma sem. A fiatalabbak moso­lyogva említették, hogy ez időn­ként ellentétet is szít, mert ők néha lazítanának és szívesen utaznak, de a dédi ezt nem nézi jó szemmel. Ám nagy kincs a 72 éves asszony, aki rendkívüli tehetséggel szab és varr. Az óvo­régi álma, hogy egy faluházat létesítsen, ahol élő kisállato­kat simogathat a bontott csir­kéhez szokott városi látogató. Előszeretettel gyűjtögeti a ré­gi berendezési tárgyakat és használati eszközöket. dában a függönyöktől kezdve a gyerekek fellépőruhájáig sok mindent megvar rt, de lánya és unokamenye esküvői ruháját, unokája menyecskeruháját és dédunokája keresztelői ruháját is ő készítette.- Ha egy járókelőn érdekes ruhát látok, képes vagyok visz- szafordulni és megbámulni, így néha biztosan azt gondolják ró­lam, hogy nem vagyok normá­lis - mesélte. Munkájáért nem kér pénzt, de ha fréziával lepik meg, annak nagyon örül. A kéz­ügyesség családi vonás, a csa­ládfő is szívesen barkácsol és kertészkedik. Korábbi munka­helye, a vasútállomás az ő keze nyomán borult virágba. Lokál- patriótává lett ő is, nem vágyik el. A Mura és a Dráva szépsége, a környező erdők egy életre megigézték; ha kikapcsolódás­ra vágyik, horgászbotot ragad.- Mindig van kihez szólni - összegezte a nagy família elő­nyeit felesége. Mindig jön hoz­zánk valaki, nem ülünk és bá­muljuk a tévét. Nemrég Erdély­ben töltöttünk két hetet - oda is tizenegyen mentünk -, s már nagyon vártak haza bennünket. Új falugondnoki busz viszi az ebédet JÓL PÁLYÁZOTT a település: a falugondoki autó cseréjére 4,7 millió forintot nyertek, az orvosi rendelő felújítására 10 milliót, a határnyitásra 200 e- zer forintot. Az óvoda ugyan­csak - 3,6 milliós - pályázati pénzből újul meg. Új udvari játékokat vesznek, felújítják a villanyhálózatot, akadály­mentesítenek, valamint festik az épület külső homlokzatát és lábazatát. Festményeivel versenyez a hivatásos műszerész egy pályázaton méretteti meg alkotásait Márfy Szilveszter amatőr festő, aki főállásban műszerész a nagykanizsai MÁV-nál. Tehetsége már gye­rekkorában megmutatkozott. Szívesen fest életképeket, kí­sérletező kedvű alkotó. Számos csoportos és önálló kiállítása volt, a tokaji alkotótábort egyet­len évben sem hagyná ki. Felújították a tetőt, kicserélték a nyílászárókat AZ ELMÚLT HÉTVÉGÉN avatták az orvosi rendelőnek is helyet adó épületet. Ebben működik a nyugdíjasklub és a teleház, továbbá a falugazdász-, vala­mint a családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat munkatár­sa is idevárja az ügyfeleket Az ünnepi műsorban a település minden korosztálya szerepelt. A rendelőben először kedden fogadták a betegeket. Idővel ifjúsági klubot is szeret­nének a gyerekeknek Az oldal cikkeit Varga Andrea írta Fotók: Török Anett Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Bontott csirke helyett igazit is látnak az óvodások Számon tartják, kit visz táncba az egyetlen férfi navracsics Ferenc dédapja építette a kis kápolnát az 1800- as évek második felében. Nagy­apja dékán és harangozó volt, az apja ugyancsak harangozó. Ezek után az lenne furcsa, ha a nyugdíjas férfi nem vállalt volna tisztséget a katolikus egyház­nál. Elmondta: 1968-tól hitköz­ségi tag, 1980-tól pedig az egy­házközség elnöke. A települé­sen két templom is van, így mindig akad tennivaló. Egyik­ben most újították fel a villamos hálózatot, utána elkezdik a fes­tését. Ráfér, hiszen 1968 óta nem volt meszelve, s évek óta gyűjtenek rá a hívek. Szeretnék, ha ősszel bérmálást tarthatná­nak benne. A másik, a szentmi­hályhegyi templom, régi búcsú­járó hely, középkori alapokra épült a XVIII. században. A teteje beázik, a rekonstrukció­ra a kistérségi Leader-prog- ramtól remél­nek forrást. Navracsics Ferenc amikor nem az egyház ügyeivel foglalatoskodik, akkor sem unat­kozik. Egyetlen férfi tagja a he­lyi nyugdíjasklubnak, így nagy becsben áll az asszonyok között. Számon tartják, hogy mikor kit táncoltat meg, s kit nem. Min­dig is szeretett nótázni, mulatni, így örömmel vesz részt a ren­dezvényeken. Szennyvízcsatorna épül a Ilonátokkal dráva A határfolyó része a település múltjának és záloga a jövőjének Nem panaszkodhatok, hiszen az elképzeléseim legtöbbje meg­valósult - összegzett Kunos Zol­tánná polgármester. Csupán - pályázati forrás hiányában - az utakat és a járdákat nem tudtuk felújítani és a fóldutakat portala- nítani. Öröm, hogy díszpolgári címet alapítottunk, a munkanél­küliség enyhítésére pedig több közmunka-programban is részt vettünk. Kiépült a gázvezeték, az óvoda korszerűsítése pedig 2003-ban elkezdődött. A tetőcse­rét a nyüászárók cseréje, majd a konyha korszerűsítése követ­te, ahol a munkahelyi étkezte­tést és az idősek étkeztetését is felvállalják. A falugondnok szál­lítja ki az ételt, immár új jármű­vel, amit idén tavasszal vásárol­tak pályázati támogatással. Szor­galmazzák a szennyvízhálózat kiépítését a horvát Légráddal és Murakeresztúrral, Beleznával közösen. Ennek a tervezésére, a kiviteli tervdokumentációk el­készítésére uniós pályázatot nyújtottak be.- A szennyvízberuházás nemcsak az EU részéről elvá­rás, hanem a Duna-Dráva Nem­zeti Park védelme miatt is fon­tos - mondta a polgármester. Jó a kapcsolatunk a nemzeti park igazgatóságával, már a második évben vállaljuk el a Dráva-part rendbetételét. A határfolyóhoz kapcsolódó Dráva-projekt kere­tében a szentmihályhegyi egy­Kunos Zoltánná: évente kétszer ideiglenes határt nyitunk kori iskolát vízitúrabázis-hellyé alakítják, erre 37 millió forintot nyertek. Most van folyamatban a közbeszerzési pályáztatás, a munkálatok várhatóan ősszel elkezdődnek.- Minden évben két alkalom­mal ideiglenes határt nyitunk a Dráván - folytatta Kunosné -, ahova jeles vendégek is elláto­gatnak, s már a horvátok is ha­gyományőrző műsorral színesí­tik a rendezvényt. Ugyancsak horvát együttműködéssel s a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Akadémiával karöltve emlék­helyet alakítottak ki Zrínyi- Újvárnál, ahol néhány hónapja értékes leletek kerültek elő a föld mélyéből.

Next

/
Thumbnails
Contents