Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-31 / 204. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP A kadarkúti férfi tegnap óta sem érti, vajon kinek állhat az útjában Fűben és vízben orvosság növényvédő szer Nem ismerik el, pedig másfél évtizede használja Eddig nem félt, most azonban nem tudja, kiben bízhat Novák György. Szerdán megírtuk: a 30 éves kadarkúti férfinak házi készítésű bombát rejtettek az autójába, ami kedden reggel az autó indításakor belobbant. Az autó nem robbant fel, a belseje azonban teljesen kiégett. Novák György aznap nem nyilatkozott az esetről, de teg­nap megszólalt az ügyben. El­mondta: elképzelni sem tudja, ki tehette az autójába a robba­nószerkezetet.- Sose volt haragosom, leg­alábbis nem emlékszem rá. Va­laki nagyon neheztelhet rám, ha idáig merészkedett - mond­ta a férfi. A vállalkozó elmond­ta: eddig sosem zárta a házát és az udvaron álló autóját sem, mert megbízott az emberek­ben. Mostantól azonban óvato­sabb lesz.- Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy nincs bennem féle­lem amiatt, hogy esetleg újra történhet valami hasonló. Ettől függetlenül nem fogok elbújni - tette hozzá Novák György. ■ Sasvári Katinka Hiába híresztelték, mégsem küldik el a falugazdászokat Nem engedik szélnek a falugaz­dászokat, úgy tudjuk, ezután is a földművelésügyi hivatal munka­társaiként látják el feladatukat.- A legfrisebb szakmai ter­vezet szerint a megyékben ja­nuár elsején alakulnak meg az új szakigazgatási központok - tájékoztatott Hollósi László, az FM-hivatal helyettes vezetője, miután részt vett szerdán a debreceni falugazdász-értekez­leten. A 2007-től működő ag­rárszervezetben olyan szerve­zetek dolgoznak együtt, ame­lyek azelőtt önállóan végezték munkájukat. - Az elképzelések szerint a földművelésügyi hiva­talt, az állami erdészeti, illetve az állat-egészségügyi szolgála­tot, továbbá a növény- és talaj- védelmi szolgálatot is átveszi a központ. Megtudtuk: immár bizonyos, hogy a falugazdász-hálózat fenn­marad. ■ Harsányi Miklós Csodaszerként emlegeti növényvédő technológiá­ját Tarabi Ottó. Azt mond­ja, készítménye számos növénybetegségre lehetne gyógyír. Varga Andrea Kaposváron él, de Nagybakó- nakon van szőlőhegye Tarabi Ot- ■ tónak. Szabadidejében kertész­kedik, szőlőt és gyümölcsfákat nevel. Azt mesélte: egy véletlen­nek köszönheti, hogy az Ásznak elnevezett növényvédő techno­lógiáig eljutott. Csokonyavison- tán nyaralt és ahogy nézegette a gyógyvíz összetételét, megál­lapította, hogy az általa hasz­nált műtrágyában is hasonló al­kotóelemek vannak. Elkezdte ta­nulmányozni a gyógynövénye­ket is, majd kísérletezésbe fo­gott, hogyan lehetne egy olyan természetes alapanyagú növény­védő szert létrehozni, amely úgy használ, hogy közben nem árt. Mert a legtöbb permetszerrel szerinte ez a baj.- Agyonvegyszerezett és mű­trágyákkal felfúvatott nagyüze­mi zöldségeket, gyümölcsöket eszünk. A nemesítések, a ren­geteg műtrágya megritkította a növények szerkezetét, s a ritka szerkezetbe a betegségek job­ban bele tudnak kapaszkodni. A permetszerek gyártóinak fon­tos a haszon, az emberek pedig ragaszkodnak a megszokott növényvédő szerekhez - mond­ta Tarabi Ottó. Esetleg egy be­tegség vezeti rá őket a fűben-fá- ban orvosság igazságára, mint ahogy ő is gyógyteáknak kö­szönheti a felgyógyulását egy krónikus betegségéből. Talál­mánya gyógyvíz és abban ázta­tott gyógynövények elegye. A szer megnöveli a szárazságtűrő képességet és megakadályozza a rothadást, megkönnyíti a muskátli átteleltetését. Perme­tez vele, immár 15 éve, de azt állítja: a szakma nem ismeri el.- Minél idősebb a fa, annál hosszabb idő alatt érvényesül a hatás - magyarázta. 6-8 éves barackfáimon második évben ritkult a tafrina, öreg almafám még a hetedik évben is liszthar­matos maradt, aztán visszafia­talodott. A gesztenyefám kéreg- ráksebei is begyógyultak. ■ Varga Andrea Virágok közt. Tarabi Ottó olyan permetszert kísérletezett ki, ami a növényeknek használ, de az embernek nem árt Nem mind jó, ami bio Tóth istván, a megyei talaj- és növényvédelmi állomás igazgatója azt mondta: százá­val lehet vásárolni biokészít­ményeket a mintegy 300-fé- le engedélyezett növényvédő szer mellett. A feltalálójának mindössze azt kell igazolnia, hogy nem toxikus, melegvérű- ekre nem ártalmas. Azt már nem, hogy valóban hatékony- e. Az engedélyezés természete­sen pénzbe kerül. Ugyanaz, mégsem hat néhány éve egy nemesdédi gyümölcstermesztői fórumon felvetették a jelenlevők, hogy bizonyos permetszerek kevés­bé hatékonyak, mint régeb­ben voltak, pedig az összeté­telük - a rajta levő adatok szerint - nem változott. Talán mégis kispórolják belőlük az összetevőket - hangzott el -, vagy a kártevők „hozzászok­tak”. Csak vizsgálattal lehet­ne fényt deríteni erre. A fa is lehet rákos A GESZTENYEKÉREGRÁK gom­babetegség, többek között a méltán híres ihamsberényi sze­lídgesztenyést is sújtja. 1967- ben Nemeshetésen fedezték jel, később járványos méreteket öl­tött A gomba az apró sérülése ken jut be, és a nedvesebb ág elágazódásoknál megtelepszik. A kéreg vörösesbarna lesz, be süpped, idővel elválik a fa- törzstól Az ág nedvkeringése leáll, hamarosan elszárad. Válaszoltak a kérdésre szerdai lapunk Segítünk... rovatában megjelent, hogy Siófokról, a Szépvölgyi ut­cából azt panaszolták az ol­vasók, hogy az utca végén évek óta parlagfűtenger van. Rendre bejelentik a városházán, de semmi sem történik. Nem tudják rend­ben tartani kertjeiket, tüsz- szögnek az allergiától. A be nem épített terület egy ré­sze az önkormányzat tulaj­dona. Ott is méteres a par­lagfű. Miért nem mutat példát legalább a város? Felszólították-e a többi tu­lajdonost a kaszálásra? La­punkban azt írtuk, hogy a siófoki polgármesteri hiva­talból két hete nem kap­tunk választ a kérdésre. Mint kiderült, faxon el­küldték a választ, de tech­nikai okok miatt nem kap­tuk meg a levelet, így azt most közöljük. fekete tamás osztályveze- tő azt válaszolta: Az ingat­lanok nagy része rendsze­resen karban van tartva, beleértve a közterületeket is. Néhány ingatlan eseté­ben a tulajdonosok rend­szeresen elmulasztják a gondozási kötelezettségü­ket, mulasztásukra a közte­rület-felügyelet, illetve az építési hatóság intézkedik. A területen a parlagfű je­lenléte minimális. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy más gyomnövény és fű nem található az ingatla­nokon. Az önkormányzat kezelésében lévő, a Szép­völgyi utca páros oldalának utolsó ingatlana melletti in­gatlanrész ismételt kaszá­lását még ezen a héten el fogják végezni. BSSS933 Közérdekű kérdéseiket hétfő­től péntekig 12-14 óra között a 82/528-156-es telefonszá­mon feltehetik! A forradalom szilánkjai dokumentum Znamenák István filmje 1956-ról Nem töltötte tétlenül a nyarat Znamenák István, a Csiky Ger­gely Színház vezető rendezője. A Kapós Televízió sikeres pályá­zata ugyanis lehetővé tette, hogy megrendezhesse az 56 szilánk­jai Kaposváron című filmjét. A forgatókönyvet Váradi Sza­bolccsal, a színház segédrende­zőjével közösen írták, míg az operatőri munkát Rochner Eck- hart végezte.- A film 56 percben és 56 másodpercben dolgozza fel a forradalom kaposvári mozzana­tait. Szerepelnek benne sokan az akkori események szereplői közül, akik felidézik a somogyi megyeszékhelyen történteket. Az ő visszaemlékezéseik mel­lett egy-egy jelenetben megje­lennek a színház művészei is, hogy az akkori időket és esemé­nyeket felelevenítsék. A már több játékfilmet és töb­bek között a Somogy megye ne­vezetességeit is bemutató soro­zatot rendező színházvezető el­mondta, hogy különleges él­mény volt beszélgetni a hősi idők tanúival.- A megszokottól eltérően a dokumentarista részek fekete­fehérben, míg az inkább a han­gulatra, mint a történeti hűség­re épített jelenetek Színesben kerüljenek a filmbe. Az egyik legmegdöbbentőbb történet amúgy az volt, amelyből kide­rült, hogy egy Kaposvár környé­ki tanyán élő halálra ítélt férfi hat évig bujkált egy maga ásta veremben a forradalom után. Vé- jÉ gül az amnesztia ide- jón bújt csak elő rej-^B ’ tekhelyéről. Jjj A megrázó él- Jjj menyeket fel- B idéző alkotást B \ egy, a forrada- fl , lom ötvene- B dik évforduló- m jóhoz közeli B : v időpontban vetítik le. ■ Takács Z. Znamenák István most filmet rendezett** Túladtak tíz harckocsin a nagykanizsai határőrök Évek óta szeretett volna túladni azon a tíz tankon a nagykanizsai határőr-igazgatóság, amit végül a napokban szállítottak el tőlük. 1996-ban ugyanis hazánk hat­van darab páncélozott harci jár­művet kapott Orosz­országtól állam- adósság fejében, s ebből tíz - a dél­szláv háború miatt - a zalai városba ke­rült Sosem használ­ták és hasznosításuk sem járt eddig sikerrel. Meg nem erősített informá­ciók szerint a magyar állam egy magáncégnek adta el, amely vélhetően Iraknak adja tovább. Az biztos, hogyha ed­dig nem volt rájuk szükség i nagykanizsai igazgatóságon ezután már biztosan nem lesz hiszen egyre valószínűbb hogy jövő évben felszámoljál az igazgatóságot. Az átszerve zésről szóló egyez tetések folyamat bán vannak. Ebbi a határőrség szak szervezetét is be vonják, amely ed dig a belügyi é; rendvédelmi dolgozók szak szervezetén belül működötl mint határőr tagozat, ám ebbe kivált, és Rendészeti Védegyle néven saját szervezetet alapi tott a még hatékonyabb érdeb védelem végett. ■ Varga A ■ Magáncég vette meg a harckocsikat, amik Irakba kerülhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents