Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-31 / 204. szám
6 MAGYARORSZÁG SZDSZ: szükséges a patikareform megerősítette a patikatu- lajdonosok demonstrációja a Szabad Demokraták Szövetségét a gyógyszertári reform létjogosultságában - írta közleményében a párt. A liberálisok úgy vélik, amikor a bevételüket féltő tulajdonosok a liberalizáció mellett érvelnek, beismerik, hogy lehetnének olcsóbbak a gyógyszerek, és nyílhatnának új gyógyszertárak. Kaltenbach méltó kampányra szólít fel a kisebbségi ombudsman az önkormányzati választás kapcsán szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampány során se tévesszék szem elől a demokratikus társadalmakban irányadó általános jogi és emberi értékeket. Kaltenbach Jenő azután hangsúlyozta ezt, hogy jelzések érkeztek hozzá, amelyek szerint egyesek a demokrácia és az emberi méltóság elveinek figyelmen kívül hagyásával fogalmazzák meg kampányanyagaikat. Miért nem jelenhetett meg Pálffy interjúja? Pálffy interjúját visszavonták NEM JELENHETETT meg a Heti Válaszban a nemrégiben a jelenlegi közállapotokat jegyzetben kritizáló Pálffy Istvánnal készített interjú, mert kényszerből a televíziós visszavonta azt. A lap információi szerint kirúgták volna a Híradó műsorvezetőjét, amennyiben mégis közük a beszélgetést. @ további hírek: www.reggel.hu Több zenekar tiltólistán a közrádiónál Az önkormányzati választások végéig kerülendő azon zenészek szerepeltetése a Magyar Rádióban, akik fellépéseket vállaltak valamely politikai erő korábbi kampányrendezvényein - erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését Merza Jenő, a Kossuth adó megbízott főszerkesztője. Az intézkedések érinthetik az MSZP- rendezvényeken is feltűnt Nox és United együttest, vagy az SZDSZ által felléptetett Pa-Dö-Dő duót. A Fidesszel szimpatizáló zenészek közül Demjén Ferenc és Kovács Ákos is indexre kerülhet. Lapunk az ügyben többször is kereste Such György rádióelnököt és Merza Jenőt, ám elérhetetlennek bizonyultak. ■ Sz. Sz. PANORÁMA 2006. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK Értelmetlen sarcnak tartja a programot az ellenzék A tanárok a heti kétórányi fizetetten pluszmunkával a becslések szerint évi százezer forinttól eshetnek el Vitatják Hiller „tényeit" tanévkezdés PDSZ: akár tízezer pedagógus is elveszítheti állását Forró őszi tanévkezdésre is számíthatunk a tanárok kötelező óraszámának emelése miatt, mivel most már a kormányközelinek tartott szakszervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult ez ügyben. Éber Sándor Valóságos számözönt vetett be tegnap Hiller István a tanévkezdés kapcsán tartott kormányszóvivői tájékoztatón. Ennek célja az volt, hogy az oktatási és kulturális miniszter igazolja: teljesen megalapozott, hogy szeptembertől a munkáltató rendes munkaidőn belül heti két tanórai foglalkoztatást rendelhet el egyéni, szabadidős vagy tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében. „A szeptember 1-jén kezdődő, 2007. június 15-éig tartó tanévben 97622 első osztályos diák kezdi meg általános iskolai tanulmányait, míg 25 évvel ezelőtt még 176 536 nebuló lépett az első osztályba - hangoztatta Hiller. A tárcavezető szerint több mint sajnálatos, hogy a következő években egyre jobban csökken az általános iskolások száma. A tanárok száma azonban az elmúlt 25 évben mintegy 20 ezerrel nőtt. Az oktatási tárca adatai szerint magyartanárokra jóval kevesebb gyerek - egész pontosan 11,4 - esik, mint más, példaként sorolt országban, illetve óraszámuk is alacsonyabb. Hiller szerint ezek a „tények” azok, amelyek miatt át kell alakítani a magyar oktatási rendszert. Egyes újságírók azonban vitatták a tényeket. Felmerült, hogy az óraszámemeléssel már bőven megelőzik a magyar tanárok a példaként citált országok pedagógusainak terhelését, s azt is firtatták, hogy a magyar pedagógusok óraszámaiba nem számolják bele egyéb tevékenységeiket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) után a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is az Alkotmánybírósághoz fordult a módosított közoktatási törvény miatt, mely alapján emelik a pedagógusok óraszámát. Varga László, a PSZ elnöke tegnap közölte, hogy álláspontjuk szerint sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Alkotmányossági aggályokat lát abban, hogy a kötelező óraszám- emelést az intézményvezetők jogkörébe helyezik, s így egyes pedagógusok ugyanazért a bérért heti plusz két órát is kénytelenek lesznek teljesíteni. Az érdekképviselet egy középiskolai tanár példája alapján 120 pontos összeállítást készített a pedagógusok tanítási órákon kívüli feladatairól. A kulturális miniszter azzal hárította el a felelősséget tárcája felől, hogy az óraszámemelést nem nevezte kötelezőnek. A PSZ további lépéseit nagyban befolyásolja, hogy a kormány szeptember 10- én milyen javaslatot tesz le a közalkalmazotti bérrendszer átalakításáról. Ettől függ az is, hogy kezdeményezik-e az egységes közszolgálati sztrájkbizottság összehívását, illetve indítanak-e országos népi kezdeményezést. „Egy éven belül tízezer pedagógus is elveszítheti állását a kötelező óraszám emelése miatt" - jelentette ki tegnap Kerpen Gábor. A PDSZ elnöke elmondta, hogy a konvergenciaprogramban szó szerint szerepel, hogy a kötelező óraszám emelése a kezdődő tanévben mintegy tízezer fő munkaidő alapjának megtakarítását jelenti. Kerpen szerint azonban ez a szám azonban még ennél is magasabb lehet két-három éven belül a nem most, hanem 2007 szeptemberében életbe lépő emelés hatására. „Aki azt mondja, hogy kevesebb pedagógus kevesebb pénzért több feladatot ellátva színvonalas oktatást tud biztosítani, az vagy önmagának is, vagy csak a társadalomnak hazudik” - mondta a PDSZ elnöke. Kerpen becslése szerint a most szeptemberben életbe lépő „heti két óra ingyenmunka” miatt évente 100 ezer forinttól esnek el. A június 8-án elfogadott kormányprogramban foglalt célkitűzések kevesebb mint három hónapig voltak aktuálisak, ugyanis a konvergenciaprogram - amelyet holnap terjeszt a kormány az Európai Bizottság elé - felülírja azokat. „A kormány megteremti annak feltételeit, hogy a kormányzati ciklus végén megkezdődhessen a vállalkozások és a lakosság adóterheinek mérséklése. Az egyensúly megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkező egy-két évben az áüam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit” - olvasható a kormányprogramban. Ennek ellentmond Gyurcsány Ferenc kijelentése, miszerint: „a költségvetési hiány csökkentése érdekében a konvergenciaprogram 2011 végéig - tehát a következő öt évben - nem számol a je^ lenlegi terhek csökkentésével”., A Konvergencia Tanács szerint is szükség volt az adóemelésre, de kezdeményezte, hogy a kormány mihamarabb változtassa meg az adórendszer arányait. „A béreket terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat csökkenteni kell, míg a fogyasztási és vagyonadókat növelni, így szélesítve az adófizetők körét" - mond■ A konvergenciaprogram felülírja a kormány- programot: öt évig marad a magas adó. ta Simor András tanácstag. Főleg ez utóbbival ért egyet Csaba László, mert nem tartaná igazságosnak, ha a megnövekedett adóterheket ugyanazok viselnék, mint korábban. „Az az őszinte beszéd, ha kimondjuk, hogy általános adócsökkentésre nincs mód. Ha következő években csökkentenék is valamelyik adótípust, akkor a. kiesést máshol biztosan be kellene szedni, amíg a gazdasági növekedés újra fel nem gyorsul” - mondta lapunknak a közgazdász. Szíj jártó Péter, a Fidesz szóvivője a konvergenciaprogramot tegnap második Gyurcsány- csomagnak nevezte, mert az emberek újabb, értelmetlen megsarcolásáról szól. Erre reagálva Kékesi Tibor (MSZP) kijelentette: a program hiteles, és nem tartalmaz az eddigiekhez képest új kiigazító intézkedéseket. ■ Vég Márton Sztrájk esetén bezárhatják az iskola kapuját KERPEN GÁBOR, a PDSZ elnöke lapunknak kijelentette, hogy minden törvényes eszközzel fellépnek az óraszám- emelés ellen, s hajlandóak együttműködni a társszervezetekkel. Demonstrációt tartanak, de akár sztrájkolnak is. A PDSZ elnöke szerint téves képzet, és a sztrájktön’ény sem tiltja meg, hogy esetleges munkabeszüntetés esetén a tanárok nem zárhatják be belülről az iskolákat. Korábban ugyanis pedagógussztrájk esetén - főként hivatástudatuknak köszönhetően - a szülők ugyanúgy bevihet- ték gyermeküket az iskolába, mint rendes tanítási napokon. A tanárok ugyanis úgy szüntették be a munkát, hogy tanórán kívüli foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek. Traumatológusok: nem vállalnak túlórát? Sztrájkolni nem, más módon fognak demonstrálni a trauma- tológus orvosok alacsony bérük és a ki nem fizetett túlmunkaóráik miatt szeptember közepétől, ha a kormány nem ad garanciát arra, hogy követeléseik teljesüljenek - jelentette ki tegnap Simonka János Aurél, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke rendkívüli közgyűlésük után. Információink szerint azt fontolgatják, hogy a kötelező, heti 8 órányi túlmunkán felül nem dolgozzák le a „váüalható”, ám többnyire teljesen kihasznált 12 órányi munkamennyiséget. Júüus elejétől a színlelt szerződések felbontása vezetett az orvosok elégedetlenségéhez, bár Simonka János Aurél szerint ez csak az utolsó csepp volt. Az átlagosan bruttó ezerforintos órabérért dolgozó traumatológusok így jövedelmük harmadát elvesztették. A szegedi kórház igazgatója elmondta: azt követelik, hogy a szakvizsgázott orovosok 3-4000, míg a főorvosok 4-5000 forintos órabért kapjanak, iüetve négyéves határidővel az orvosi kamara bértáblájához igazítsák a béreket, ahol a havi fizetés 600 ezer forinttól indul. Emellett követe- Uk, hogy a munkáltatók tartsák be az orvosok túlmunkájára vonatkozó európai uniós határozatot, azaz a készenlétben töltött ügyeleti órákat is fizessék ki. ■ Bánky Bea
