Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-03 / 153. szám

111 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 3., HÉTFŐ KŐKÚT ­Sosem költöznének el, ha a környéken biztos munkalehetőség lenne.Hargitai Regina (balról), Kalányos Alexandra és Csonka Mártonné Idegenben is dolgoznának kilátástalanság A téesz megszűnése óta a többség állástalan ...............;...................| HÍR EK I Felújítják a kőkúti falurész ravatalozóját egymillió forintot nyert a te­rületfejlesztési tanácstól a kő­kút! falurész temetőjében a ra­vatalozó felújítására az önkor­mányzat. A településnek 1,7 millióval kell kipótolnia az összeget: az idei büdzséből akarják kigazdálkodni. Utcabál, sportversenyek és bográcsozás a falunapon augusztus utolsó hétvégéjén rendezik az immár hagyomá­nyos falunapot A szokásos sportversenyek mellett összné­pi bográcsozás is lesz, míg es­te utcabál zárja a rendezvényt. Parlamenti kirándulás az önkormányzattal MINDEN ÉVBEN több kirándu­lást szervez a helyieknek az önkormányzat. A legutóbb a fővárosban jártak a kőkútíak, akik megnézték a Parlamen­tet, sétáltak a Hősök terén és természetesen megfordultak Budapest néhány bevásárló- központjában is. Tíz közmunkás tartja rendben a községet minden hatodik regisztrált munkanélkülit tudja foglal­koztatni az önkormányzat. Jelenleg tíz közcélú munkás dolgozik a településen: ka­szálnak, takarítják a közte­rületeket, s ellenőrzik az átereszeket. Feladatuk közé tartozik a Gyöngyös-patak medrének tisztítása is. A közterületeken mindig akad bőven munka a kis településen Az oldal cikkeit Vas András írta Fotók: Láng Róbert Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Felemás képet mutat a falu az erre utazónak, hiszen takaros porták és elhagyott, omladozó házak váltogatják egymást az út mentén. Csonka Mártonéké az előbbi kategóriába tartozik: ren­dezett téglaház, gondozott kert fogad bennünket.- Még 1964-ben költöztünk Kőkútra - kezdi Csonka Már­tonné. - Nagyállásról jöttünk. Ma már hiába keresné, nincs ott semmi. Mike mellett volt egy­koron. Mivel négy évtizede itt élnek, nehezen váltanának. Ennek elle­nére hirdetik a házukat, hiszen a település többi lakójához hason­lóan nekik sincsen munkájuk. Nem szívesen váltanék - folytatja az asszony -, de ha vala­hol biztos munkám lenne, elköl­töznék. Most a férjemmel mind­ketten szociális segélyből élünk, s nehéz ezt megszoknia annak, aki világéletében dolgozott. Csonka Mártonné a boltban, míg élete párja a hedrehelyi té- eszben volt állásban. Amíg üze­melt a termelőszövetkezet, min­denkinek volt munkája a kör­nyéken.- Sőt, eleinte még el sem kel­lett járni a faluból, hiszen erede­tileg Kőkúton is külön téesz volt - emlékezett vissza a szebb időkre az asszony. - Aztán előbb összevonták a hedrehelyivel, majd a kilencvenes években megszűnt. Akkor indult hanyatlásnak a falu, ahol addig mindenki jól élt, hiszen a háztájiban min­dent meg tudott termelni. Bez­zeg ma...- A falu nagy része segélyből él, és állítólag most, hogy meg­szorítások jönnek, még az is csökkeni fog - jegyezte meg le­mondóan Csonka Mártonné. Pedig az emberek többsége szívesen dolgozna, csak hát ide már messze van a megyeszék­A FALUBELIEK SZEGÉNYSÉGE a legjobban az üres baromfiud­varokon, istállókon látszik. Másfél évtizede még kuko­rékolástól, röfógéstől, tehén­bőgéstől visszhangzott a település, ma viszont már egy- egy csirkét is alig találni - El tudja képzelni, hogy ne­hely is, ráadásul az itteniek más­fajta, jobbára mezőgazdasági munkához szoktak, így kevés eséllyel indulnának harcba egy gyári állásért.- így hát mindenki ül a tévé előtt, és egész nap a képernyőt bámulja - mesélte el egy átlagos falubeli hétköznapját az asszony. - Még szórakozási lehetőség sincs errefelé. Utóbbi mondatra hatalmas bólogatásba kezdett Csonka Mártonné addig csendesen fi­gyelő unokája és unokahúga is.- Legalább egy játszótér lenne a faluban - ábrándozott Hargitai Regina, az unoka. - Nem kell ne­künk vidámpark, csak néhány hinta, csúszda, mászóka. künk is harminc disznónk hízott minden évben az ólban? - kérdezte szomorúan Csonka Mártonné. - Most viszont nem tudunk takarmányt, tápot ven­ni Az állatok pedig törődést igényelnek. Ha csak ezen múl­na, tele lenne az ól, de enni is kell adni nekik.- És az is szuper lenne, ha is­mét lenne iskola - szólt közbe Kalányos Alexandra. - Nem sze­retünk Kadarkútra járni. Utazni kell, jobb lenne helyben. Erre azonban semmi remény nincs, hiszen egyre kevesebb a gyerek és a célnak megfelelő épületet sem találni. Még a lé­nyegesen egyszerűbb feladat­nak tűnő játszótér megvalósítá­sa is álomszerű, hiszen az ön- kormányzat szegény, a büdzsé nagy részét elviszi a Kadarkúttal közös intézmények fenntartása és a szociális segély fizetése.- Nem tudom, mi lesz így a fa­luból - merengett Csonka Mártonné. - Az egyetlen dolog, amivel elégedettek lehetünk, a közlekedés. Erre most hallom, a busztársaság elkezdte számolni az utasokat, ugyanis néhány já­rat veszteséges. Ha viszont csök­kentik a számukat, tényleg be le­szünk ide zárva. Az autónk is ép­pen most adta be a kulcsot Arra pedig gondolni sem merünk, hogy újat vegyünk. Még azt sem tudom, hogyan fizetjük ki a számlákat. S nemcsak mi va­gyunk ilyen helyzetben, hanem a falu nagy része... SZAMOKBAN Sok az idős és az állástalan JELENLEG 594-EN ÉLNEK KŐkÚ- ton, illetve a hozzá tartozó Alsótapazdon és Gyöngyös­pusztán. Az itt élők negyede nyugdíjas, ami jól mutatja, hogy szép lassan elöregszik a település. A falu legidősebb lakója a már 97. életévét tapo­só Beregi Oszkár-né, míg a legifjabb kőkúti az idén janu­árban született László Márk. Az elöregedés mellett a leg­nagyobb gondot a munkanél­küliség okozza, hiszen min­den negyedik munkaképes korú állástalan. Húszmillió forint segélyre AZ IDÉN 68.6 MILLIÓ FORINTBÓL gazdálkodhat a település veze­tése, mely reméli, végül nem kell felvennie a költségvetés­ben meghatározott 2,3 millió forintot. Persze, ehhez igen­csak meg kell húzni a nadrág­szíjat, hiszen a Kadarkúttal kö­zös körjegyzőség, iskola és óvo­da 23 millióba kerül, s körülbe­lül ugyanennyi megy el szociá­lis segélyekre is. Fejlesztésre viszont alig 2,7 millió forint jut. RECEPT Töltött paprika hozzávalók: 8 zöldpaprika, 10 deka paradicsompüré, 40 deka darált hús, 8 deka félig főtt rizs, 1 kis fej vöröshagyma, 1 tojás, 3 deka liszt, zellerlevél, 1 ká­véskanál pirospaprika, fűsze­rek. A paprikákat kicsumáz- zuk, az apróra vágott hagymát kevés olajon megfonnyasztjuk, belekeverjük a darált húst, a félig főtt rizst, a tojást, a piros- paprikát. A jól eldolgozott masszát a paprikákba töltjük. A paradicsompüréhez egy li­ter vizet adunk, beleszórjuk a zellerlevelet és felforraljuk. Eb­ben a lében főzzük puhára a megtöltött paprikákat. A para­dicsomlét sűrítsük rántással. Eltűntek az állatok az ólakból, a baromfiudvarokból Kevés a pénz, de megbecsüli a falu gazdálkodás Nincsenek nagyszabású tervek, de nem is adósodik el a település Bővül a könyvállomány, egyre kevesebb olvasó Másfél évtizede áll a település élén Földes Mária Vélhetően ke­vesen irigylik a három részből, Kőkútból, Alsótapazdból és Gyöngyös-pusztából álló telepü­lés polgármesterét, hiszen renge­teg nehézséggel kell megküzde­nie. Az önkormányzat munkáját dicséri, hogy a rendkívül hátrá­nyos helyzet ellenére sem adóso­dott el, mindig tartani tudta az előre meghatározott kereteket.- Ahol kevés a pénz, sokkal jobban megbecsülik az embe­rek - vélte Földes Mária. - Pe­dig szinte csak az állami kvótá­ból gazdálkodunk, hiszen a he­lyi adóbevételünk elenyésző. Éppen ezért a legutóbbi cik­lus elején sem tűzött ki megva­lósíthatatlan célokat maga elé a polgármester, ám amit ígért, jobbára be is tartotta.- A település széttagoltságá­ból ered, hogy négy temetőnk van - mondta Földes Mária. - A gyöngyöspusztaiban nem volt ravatalozó, ám közel kilencmil­lió forintért felépítettük. Mivel egy ekkora beruházás igencsak kimerítette a kasszát, nem maradt pénz komolyabb pályázatokra sem, hiszen hiány­zott az önerő. Ennek ellenére az önkormányzat önerőből felújí­totta az alsótapazdi kultúrházat, s hirdetőtáblákat, kukákat he­lyezett ki a falu több pontján.- Sajnos, a tervezett járdaépí­tésekre már nem maradt pén­Földes Mária: A tervezett járda­építésekre nem maradt pénz zünk - folytatta a polgármester asszony. - És az útfelújítások is elmaradtak. És ahogyan a legtöbb somogyi településen, igencsak megérzik a csatorna hiányát is. Ám előre láthatóan erre még jó ideig vár­niuk kell, hiszen előbb Kadar- kúton, majd Hencsén kellene ki­épülnie a rendszernek, s ehhez csatlakozhatnának a kőkútíak.- A közeli jövőben így nem is igen foglalkozunk vele - tette hozzá Földes Mária. - Sokkal fontosabb, hogy felújítsuk a volt iskolaépületet és a kőkúti kultúrházat. Emellett beadtuk a pályázatot a középületek, így például a községháza akadály- mentesítésére. Kétezer-háromszáz kötetes könyvtár várja a hét minden napján a kőkútiakat, ám az ér­deklődés évről évre csökken.- Jelenleg mindössze tizen­három tagunk van - mondta szomorúan László jánosné, aki tizenöt esztendeje vezeti az önkormányzat épületében talál­ható intézményt -, pedig nem is olyan régen még legalább kéttucatnyian jártak rendsze­resen. Pedig a könyvtár ingyenesen látogatható, ám ennek ellenére a legtöbbször iskolások kutat­nak a polcokon: viszik a kötele­ző olvasmányokat, és nagy a ke­letje a meséskönyveknek is. . - Az önkormányzat évente százezer forintot ad új könyvek vásárlására folytatta László Jánosné -, eb­ből negyven-öt- ven új kötetet tudunk besze­rezni. Méghozzá nem öncélúan, hanem a helyiek igényeinek megfelelően. Vásárlás előtt ugyanis mindenki leadhatja igényét, s így azok a kötetek ke­rülnek a polcokra, melyeket a legtöbben választottak.- Próbáljuk népszerűsíteni az olvasást, ám a tévé nagy kon­kurencia - tette hozzá a könyv­tár vezetője. - Ötven év feletti olvasónk például nincsen.

Next

/
Thumbnails
Contents