Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 28. szám

2006. JÚLIUS 16., VASÁRNAP RIPORT, INTERJÚ 7 kalandok A németek Tuniszban ki akarták végezni, Básti Lajosnak tolmácsolt Párizsban, Ferrari Violettával disszidált, az ABC amerikai tévétársaság alelnökeként ment nyugdíjba SZÉKELY ANDRÁS REGÉNYES ÉLETE Grófokkal jégkorongozott, megjárta az idegenlégiót. Karády Katalin barátai közé tartozott, Honthy Hanna hozzájuk járt va­csorázni. André de Szé­kely, vagyis Székely And­rás az ABC amerikai tévé- társaság alelnökeként ment nyugdíjba. Csontos Tibor- Legutóbbi interjújában le­rombolt egy mítoszt, amely szerint Karády Katalin a hábo­rú alatt zsidómentéssel foglal­kozott. Ön úgy vélte, a színész­lő mindössze a legendás dal- szövegíró, a Zsütiként ismert j. Dénes György hazahozatalá­én igyekezett közbenjárni.- Jól ismertem Karády Kata- int, nem hiszem el róla, hogy jár- :a az utcákat, kinek lehet segíte- li. Ráadásul a színésznőt nem is isidómentő tevékenységéért kap- :a el a Gestapo 1944-ben, hanem Újszászy István tábornokkal való kapcsolata miatt. A kémelhárítás 'önöké ugyanis az angolszász vo- lalat képviselte, és Karádyt is az- ?al vádolták a németek, hogy az mgoloknak kémkedik. Hallot- :am, majdnem agyonverték, de íekem ezt sohasem említette. Azt ziszont elmondta, hogy Újszászy íz életében az egyetlen férfi, akit falóban szeretett: Nem nagyon littem neki, hiszen köztudottan eszbikus volt. Amikor Bacsó Pé- :er a róluk is szóló Hamvadó ciga- ■ettavég című filmjét forgatta, sokszor felhívott kapcsolatuk hi- elessége ügyében, mégis több nindent másként ábrázolt, mint imiről beszélgettünk. Dúlt köz­ük a szerelem, emlékszem, 1944. március 15-én ott voltam izon a színházi előadáson, ame- yen Újszászy megjelent Kará- lyval a Nemzeti Színházban, forthy Miklós ezután tette szóvá Jjszászynak, tábornok létére üzletétől, amelynek nagy forgal­ma volt, csak náluk lehetett mé­retre rendelni. Még elnökfelesé­gek is jártak hozzá. Mindig az üzlet hátsó részében tartózko­dott, ha a vevők magyarul szólal­tak meg, csendben maradt. Mi­vel a feleségem stewardes volt, ingyen utazhattam a Pan American gépein, így évente többször hazajöttem. Hoztam- vittem a híreket, a csomagokat, a legtöbbet Gobbi Hildának. Karádynak pedig a színházi la­pokat, mert azok nagyon érde­kelték. Elephantiasis-betegség- ben szenvedett, élete végére dup­lájára dagadtak a végtagjai, az arca is teljesen elváltozott. Ma­gyarországi újratemetését öltöz­tetőnője, Eszti intézte, rá maradt a hagyaték is. Karády sosem akart hazajönni, szerette volna, ha úgy emlékeznek rá, amilyen­nek a filmjeiben látták.- Ön viszont a rendszerváltás után félig-meddig hazaköltö­zött, lakást is vett Budapesten.- 1991-ben amerikai-magyar állampolgárként valóban vettem egy lakást a fővárosban, hogy minél többet lehessek itt. Emlék­szem, abban az évben a Parla­mentben találkoztam többek kö­zött Kónya Imrével, kérdeztem tőle is, miért nem csinálnak már valamit a Nemzeti Színházzal, egyre rosszabb lesz. Mondták, nincs idejük színházba járni. Megjegyeztem, hogy bezzeg Aczél Györgynek, akivel osztály­társak voltunk, jutott ideje a színházakra! Mit mondjak? Vi­lágsztárokkal dolgoztam együtt Paul Newmantől Barbra Strei- sandig, Steven Spielbergig, hi­szen én készítettem el játékfilm­jeik televíziós változatát. Francis Ford Coppola például Rolls Royce-ot küldött értem, hogy el­mehessek a partijára. A magyar filmszemlére például valami miatt mintha mindig elfelejte­nének meghívni. M WWW’W ANtCyto, ,.«/ _ ín,. I(ut\ .D;<UB0I„. _ „wolt miért jár színésznő­vel. Én nem kedveltem a táborno­kot, 1947-ig egy fogolytáborban voltunk, ahol azért kereste a ba­rátságomat, mert csak velem tu­dott beszélgetni Karádyról.- Honnan ismerte ennyire jól Karádyt?- Gyerekkoromtól sok színészt és rendezőt ismerhettem. Szü­leim nagyon jóban voltak Honthy Hannával, aki Pető Miklós nevű fogorvos férjével ugyanabban a házban lakott, mint mi. Ők is részt vettek nálunk a havonta két­szeri nagy vacsorapartin, Benkő Gyula hozzánk járt ebédelni, mi­vel közel laktunk a színművésze­ti akadémiához. Nagy barátunk volt Somló István, aki Karády partnereként játszott Somerset Maugham Az asszony és az ördög című darabjában. Ez volt Karády Katalin első színházi szerepe, és Somló engem hívott, hogy mivel még gyakorlatlan a nő, külön pró­bát csinálnak neki, menjek segí­teni végszavazni Karádynak. Ek­kor kezdődött ismeretségünk, aminek örülhettem, nem volt zár­kózott, de megválogatta az isme­rőseit. A hadifogolytáborból Új­szászy velem üzent neki. Amikor Karády 1951-ben úgy döntött, el­hagyja az országot, azt mondta, az öltöztetőnőjével kimegy Bécs- be, tartsak velük, kifizetett né­hány helyet egy bérelt orosz te­herautón. Mondtam apámnak, el­megyek, de kérlelt, ne hagyjam el a családot, ezért maradtam. Az én nagy kalandom csak később kezdődhetett.- Persze, addigi élete is regé­nyes volt: diplomatának ké­szült, mégis színész lett, arisz­tokratákkal jéghokizott, belé­pett az idegenlégióba, a néme­tek majdnem kivégezték. És azt mondja, a nagy kalandja csak 1951 után kezdődött.- Apám építészmérnök volt, 1911-ben Amerikában is tanult, anyámat ott vette el. Ő diplomatá­nak képzelt el, ezért nyelveket ta­nultam. Tízévesen Svájcba küld­tek, a világ legdrágább iskolájába, hogy elsajátítsam a francia nyel­vet. Azt is elintézték, hogy tíz év múlva a bécsi diplomataképző­ben tanuljak, ennyivel korábban kellett oda beiratkozni. Itthon a piaristáknál érettségiztem, és rendezőnek készültem. Apám kö­zölte, csak akkor mehetek színi­akadémiára, ha közben jogra is járok. Egy év után Góth Sándor jogi professzor - apám építétte a villáját - közölte vele: ne erőltesd, a fiad nem való jogi pályára. Ren­dezőasszisztens lettem Debre­cenben, majd 1939-ben ösztön­díjjal Párizsba mentem Moliere- rendezést tanulni. Básti Lajos ugyanoda nyert ösztöndíjat. Fel­hívott, hogy mivel neki egy angol lord felesége bérel lakást, lakjak nála. Úgysem beszél nyelveket, tolmácsoljak neki. Meghívtak bennünket egy Cocteau-darab premierjére, ebben ugrott ki Jean Marais, aki szintén ott volt a ban­ketten. Básti ezután átment Lon­donba, én pedig beléptem az ide­genlégióba. A németek Ttínisz­N Mítfl $AÖ fAUtO bán elkap­tak, miu­tán kiderült, magyar vagyok, ki akartak végezni mint hazaárulót. A színházi világon kívül az arisz­tokráciában is ismert voltam, együtt játszottam a jég- és gyep- hokicsapatban gróf Teleki László, gróf Bethlen István, a külügymi­niszter gróf Csáky Miklós fiával. Mivel a túrákon Bethlennel lak­tam, megkérte az apját, fogadjon nekem ügyvédet, aki meg is men­tett. Hazahoztak, bevonultattak, de a Donhoz indulást már lekés­tem. Ennek köszönhettem az éle­temet.- Hogyan szerezte vissza is­mertségét a színházi világban? Egyáltalán: visszaszerezte-e?- 1950 nyarán jöttem haza a hadifogságból, amikor nem lehe­tett színészi állást kapni szak- szervezeti tagság nélkül. Ezt Rátkay Márton főtitkár intézte el, aki együtt volt apámmal Ame­rikában. A minisztérium színhá­zi osztályának akkori vezetője, az író Goda Gábor - apját az én apám bújtatta negyvennégyben- segítségével kerültem a Fővá­rosi Népszórakoztató varietébe. A forradalomig voltam a társulat tagja, akkor Szabó Sándorral és Hollywoodi sztároktól őriz köszönőleveleket, amelyeket nyugdíjazásakor kapott. Steven Spielberg hatalmas pezsgőt küldött neki. Paul Newman azt írta: „Az ABC egy nagyon fontos embert veszített veled”. Michael Douglas levelében többek között ez olvas­ható: „Megemelem a kalapom, nehéz elhin­ni, hogy nyugdíjaztak, soha nem dolgoztam ilyen gondolatgazdag emberrel”. Barbra Streisand a láda csokoládé mellé levélben udvarolta körül: „Csodálatos volt dolgozni veled, mert mindig tudtad, mit csinálsz, és bizalmat árasztottál magad körül”. Ferrari Violettával együtt disszi­dáltam. Előtte a soproni színház­ba küldtek bennünket rendet rakni, de mivel a határzónában csak orosz engedéllyel tartózkod­hattunk, elmentünk egy orosz tábornokhoz, akinek Violetta megmutatta a róla készült fény­képet, amelyen a Lenin Mauzó­leum előtt Furceával, a szovjet kultuszminiszterrel együtt lát­ható. Azonnal megkaptuk az iga­zolványt, és Bécsig mentünk. Ér­dekes, később Szabó Sándor azt mondta Major Tamásnak, soha­sem disszidált volna, ha én nem beszélem rá. Egy hét alatt meg­kaptam az amerikai vízumot, Violetta kérelmét elutasították, mert férje egy orosz hadiüzem­ben volt párttitkár. Először Né­metországba ment, később Olaszországba. Én Los Angeles­ben elvégeztem az egyetemet. Amerikában akkor jól tartották a disszidens magyarokat.- Olyannyira jól, hogy mond­ják, Székely András egyhavi fizetéséből vadonatúj olds- mobile-t vásárolhatott.- Ez kicsit odébb volt. Az egye­tem után felhívott egy svájci ba­rátom, a csokigyáros Stümmel fia, akit kiküldtek Amerikába, mert otthon belepisilt egy lány pezsgőspoharába. Newarkban ajánlott állást egy új tévéállomás­nál. Később New Yorkból az ABC elnökhelyettese kínált munkát a filmprodukciós főosztályon, amit elfogadtam. Kiderült, hogy a fia egyetemi lakótársa volt az író Zilahy Lajos fiának, aki ismert engem apjának A szűz és a gödö­lye című darabjából. 250 dollár volt a heti fizetésem, amikor ki- lencszázért már új oldsmobile-t lehetett venni. Az ABC filmfőosz­tályának alelnökeként mentem nyugdíjba 1991-ben.- TalálkozQtt-e a New Yorkban élő Karády Katalinnal?- Nem messze laktam a kalap­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents