Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-14 / 163. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JULIUS 14., PENTEK MEGYEI KORKÉP Kaposújiak a többcélú Kistérségi Társulással közös közmunkaprogramban három közmunkás tartja rendben július elsejétől a település köztereit fő feladatuk, a parlagfűirtás mellett - tájékoztatott Rózsás Gyula polgármester. A dolgozókat szeptember végéig foglalkoztatja majd az önkormányzat, (mg) Kaposvár ÖTVEN látássérült nyert egyenként maximum ötvenezer forint értékű segédeszközt a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány (FOKA) és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatán. A pénzből főként informatikai, a látássérültek életét megkönnyítő eszközöket, például beszélőprogramot vásároltak, (bl) Kaposvár most már biztos, hogy a Somogy Megyei Csocsó Egyesület is képviselteti magát a két hét múlva kezdődő ausztriai világbajnokságon. Nemrég pályázaton is nyertek, ám az összeg csak egy részét fedezi a kiutazó csapat költségének. Szombaton az egyesület tagjai Toponáron rendeznek a világbajnokságra felkészítő versenyt, (bl) Karád ismeretlen személy tört be a településen a Latinka Sándor utcában egy magánszemély műhelyébe a lakat lefeszítésé- vel. Ellopta a Stihl motorfűrészt, valamint egy kanna benzint. A betöréses lopással okozott kár száz- ötvenezer forint, (kj) Somogysárd csaknem hatszázezer forintot nyert az általános iskola a Vodafo- ne Magyarország által kiírt pályázaton. Az összeg mintegy 25 hátrányos helyzetű kisdiák korrepetálását teszi lehetővé szeptembertől, (bl) Szilvásszentmárton kétmillió forintból készült el a Fő utca déli részének, mintegy ötszáz méter hosz-szú szakaszának a felújítása. A beruházáshoz 1 millió kétszázezer forintot nyert pályázaton az ön- kormányzat. (bl) Paradicsom a Sió-parton vízi út Négy zsilip építésével egész évben járható lenne a csatorna A Sió „forrása" a Balaton. A víz életet lehelhetne a partba is, de az egyelőre kihalt, csak horgászok járják. Ezen szeretne változtam negyvennégy település. Negyvennégy település fekszik a Sió-csatorna partján. A legtöbb pénzügyi gondokkal küszködik. Létfontosságú számukra, hogy a vízfolyásba életet leheljenek. Czene Attila Kopár István, aki nyugdíjba vonulásáig a Balatoni Hajózási Kft. igazgatójaként dolgozott, 1999 óta szervezkedik a csatorna felélesztése érdekében. Azóta megalapították a Sió-menti Ön- kormányzatok Szövetségét, a- melyhez a legutóbbi közgyűlésen csatlakozott Szekszárd városa is. így az érintettek mintegy kétharmada már tag.- A simontornyai ülésen a tagok elfogadták a 2005-ös évről szóló beszámolót - mondta az ötletgazda Kopár István. - Megbeszéltük azt is: a kormánynál kezdeményezzük, hogy a 2007- 12 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervbe kerüljön be a Sió-csatorna fejlesztése. Készült már előzetes tanulmány ötmillió forintért, a- mely kedvező képet rajzol a lehetőségekről. Három megyén át, 122 kilométer hosszan kanyarog a Sió a Dunáig- Az érintett települések jelenleg nem rendelkeznek olyan idegenforgalmi vonzerővel, amely a következő évtizedekben biztosítani tudná a lakosság foglalkoztatását - mondta Kopár István. - A csatorna 122 kilométer hosz- szú partszakasza viszont lehetőséget ad a vízi élet és turizmus fogadási feltételeinek kialakítására. Ismerek jó külföldi példákat. Egyiptomban a Nílus fel- duzzasztása, az amerikai Floridában pedig a csatornarendszer kiépítése teremtett lehetőséget a turizmus fejlesztésére. A Balaton és a Duna átlagos vízszintje között a szintkülönbség tizenhat méter. Egyes szakemberek a globális felmelegedés miatt hosszú távon a tó vízszintjének csökkenésével számolnak, ezért abból nem lehet majd vizet engedni a Sióba. Négy zsilipet kellene megépíteni ahhoz, hogy a csatornát a Dunából fel lehessen tölteni. így a Sió egész éven át hajózhatóvá válna. Kopár István szerint ezt követően keresztcsatornák, öblök, kikötők, halastavak alakíthatók ki igény szerint. A partjukon pedig szállodák, kempingek, lakóparkok épülhetnek. 130 milliárdos költség a kisajátítások, a zsilip- rendszer és a partfalak együttes kivitelezési költsége 28-30 milliárd forint. Az idegenforgalmi fejlesztések pedig - a magántőke bevonásával - minimum 100 milliárd forintra tehetők. Az első a kerékpárút AZ ELSŐ KÖZÖS PROJEKT a csatorna partján épülő kerékpárút. Ez még az idén elkészülhet 14 kilométer hosz- szan, Siófoktól a megyehatárig. Siójuton, a csatorna fölött átívelő hídnál pihenőhelyet alakítanak ki. JEGYZET FÜLEKI TÍMEA Talán majd legközelebb VAJON IDÉN IS REKORDÉVET zár a balatoni turizmus, esetleg a rekordok rekordját? Nyár végén megint ez lesz a fő kérdés. A vendéglátósok, szobakiadók sejthetnek valamit a végkifejletről, ám - a szokásos sirámokat leszámítva - a többség egyelőre hallgat. Évek óta tudjuk: szeretett tavunk vendégforgalma számára a béka fenekének szintje már a magaslati levegőt jelenti. Nem úgy a statisztikák, melyek lassacskán újra elkezdik bizonygatni, hogy minden nagyon szép. A PAPÍR SOK MINDENT ELBÍR, elég a bűncselekmények, balesetek ilyen-olyan százalékú csökkenését említeni. Bátortalanul kérdezem: nem lenne célszerű ezeket az adatokat összevetni a környéken vendégeskedők számának alakulásával? No, de mit nekünk szőrszálhasoga- tás a projektorok, diagramok és amerikás marketinglegények világában! Mint mindenütt, a balatoni turizmusban is ők a sámánok, ki merne vitába szállni hangzatos fordulataikkal? Legfeljebb aggódunk, hogy a sok kókler között elvész „az igazi”. apropó, ki hallott A balatoni turizmus fejlesztési koncepciójáról? Eh, mit nekünk a koncepció, ha van egy remek turizmus zéerténk! Zseniális! Tudják, ők azok, akik hajlamosak abban mérni a sikert, hogy hány prospektust osztottak szét. Ismerve egyik-másik honfitársunk „Gyűjtsünk minden színes nyomdasza- gút, majd ha lesz új, kidob- juk!”-hajlamait, nem fér a fejembe, miért fontos a fenti adat. Mióta a Tony Curtis- plakátoknak leáldozott, arról se sokat tudni: mit csinál éven át ez a páratlan társaság. Egy biztos: „a médiát” ők szokták hajókázni vinni, hogy szépeket írjanak róluk. Ezentúl törekszem arra, hogy én is ott legyek!
