Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-02 / 101. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 2., KEDD 7 PANORÁMA Tüntetések és összetűzések világszerte május elsején Moszkvában mintegy harminc­ezren vettek részt a hagyomá­nyos május elsejei felvonuláson. A szakszervezetek által szer­vezett megmozduláson a tömeg­ből kiváltak a kommunista párt hívei, s vörös zászlókkal, vala­mint Sztálin-portrékkal a Szov­jetunió visszaállítását követel­ték. A kommunisták és az illegá­lis bevándorlás ellen tiltakozó bőrfejűek között kisebb össze­csapás történt. Prágában is 150 rohamrendőr és páncélkocsik akadályozták meg, hogy súlyosabb összetűzés­be torkolljon a baloldali és a jobb­oldali szélsőségesek felvonulása. Több ázsiai országban a felvo­nulók többletjogokért és maga­sabb bérért tüntettek. Japánban háromszázezren szorgalmaztak nagyobb szociális biztonságot. Indonéziában tízezrek demonst­ráltak, s a Fülöp-szigetek fővá­rosában is az utcán követeltek magasabb bért, alacsonyabb benzinárakat és az államelnök távozását. ■ Cs. E. Újabb bombázás Eszak-lrakban a kurdok ellen „Az Irániak vasárnap este ki­lenctől hétfő hajnali ötig megint bombázták a Kurdisztáni Mun­káspárt (PKK) állásait, s több tu­cat család kénytelen volt elhagy­ni otthonát” - állította Rusztem Zsúdi, a kurd szervezet egyik tisztségviselője. Vasárnap az ira­ki kormány védelmi minisztere azzal vádolta Iránt, hogy harci gépei Erbil tartomány fölött öt kilométer mélyen berepültek az iraki légtérbe. A teheráni kormány szóvivője hétfőn úgy nyilatkozott: „nem erősíti meg”, hogy az iráni erők behatoltak volna iraki területre. A Kajhan című iráni lap vasár­napi számában azt írta, hogy kurd felkelők az iráni hadsereg négy katonáját ölték meg Ma- hábád térségében. A PKK-hoz kötődő Pezsak iráni kurd függet­lenségi szervezet szintén vasár­nap azt közölte, hogy emberei két nappal korábban iráni terü­leten végeztek négy Iráni kato­nával, és megsebesítettek négy másikat. ■ Szomszédaink követnek eu-bővítés Egyetlen jelölt esetében sem biztos a csatlakozás időpontja A törökök több mint negyven éve várnak a tagságra, ami ma is bizonytalan Az Európai Unió legna­gyobb bővítésének máso­dik évfordulóján egyálta­lán nem biztos, mikor és hány ország léphet be a jelenleg huszonöt tagú közösségbe. Gyükeri Mercédesz - Lukács János Tegnap volt két éve annak, hogy Magyarország teljes jogú tag­ként az Európai Unió tagállama lett. A teljes jogot azonban sokan vitatják, elsősorban amiatt, hogy a 2004. május elsején csatlako­zott nyolc kelet-közép-európai ország - köztük hazánk - polgá­rai máig csak korlátozottan vál­lalhatnak munkát a régi tagor­szágok többségében. Ez utób­biak számára ugyancsak tegnap járt le a határideje annak, hogy a bővítéskor megszabott gátakat részben vagy teljes egészében le­építsék, erre azonban csak a spa­nyolok, a portugálok és a finnek voltak hajlandók. így a már 2004 óta szabad munkavállalást engedélyező Egyesült Királyság­gal, Írországgal és Svédország­gal együtt összesen hat tagál­lamban lehet mindenféle kvó­ták, munkavállalási engedélyek nélkül állást keresni. Nem vár könnyebb sors azok­■ Az uniós tagságra váró országok közül ma a horvátok vannak a legjobb helyzetben. ra az országokra sem, amelyek most készülnek a belépésre. A tagsághoz legközelebb álló Ro­mánia és Bulgária esetében még azt sem lehet tudni bizonyosan, mikor lehetnek a közösség tag- t jai. Az eredeti időpont 2007. ja- | nuár elseje, ezt azonban a tagor- I szágok egy évvel elhalaszthat­ják, ha úgy látják, a két csatlako­zó ország nem teljesítette a tag­ság feltételeit. Ennél is bizonytalanabb Tö­rökország helyzete. Hiába kö­töttek már 43 éve társulási szer­ződést a szervezettel, a tagságról szóló tárgyalások hivatalos meg­kezdésére tavaly októberig kel­lett várniuk. Sőt, Ali Babacan tö­rök főtárgyaló a hét végén azt kifogásolta, hogy Brüsszel bizo­nyos feltételekhez köti a tárgya­lások megnyitását is több feje­zetnél. A tárgyalást az eddigi csatlakozásoknál nem kötötték kritériumokhoz - figyelmeztetett a török politikus. Igaz, az sem fordult még elő az unió történe­tében, hogy a tárgyalásokat ele­ve úgy indították, azokat bármi­kor meg lehet szakítani, s az sem biztos, hogy Törökország valaha tag lesz. Az ország azonban még a legoptimistább forgatókönyv szerint is legkorábban 2014-ben válhat az unió részévé. Sokkal könnyebb helyzetben van Horvátország: miután a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló há­gai nemzetközi bíróság elé ci­tálták Ante Gotovina extáborno- kot, elvileg az utolsó akadály is elhárult felvételük előtt. Igaz, az uniós rendnek megfelelően egyelőre a horvát joganyag átvi­lágítása folyik, de jó esély van arra, hogy akár 2008-ra teljes jo­gú tag legyen déli szomszédunk. A korrupció a román tagság fő gátja továbbra is a korrupció Ro­mánia fő problémája - állít­ja tegnapi jelentésében a Transparency International, megjegyezve, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség még mindig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az igazi „nagy halak" nem akadtak horogra. Az ország­ban feszült érdeklődéssel várják május 16-át. Ekkor te­szi közzé az Európai Bizott­ság a felkészültségről szá­mot adó országjelentést. Mindenki arra számít, Ro­mánia és Bulgária 2007. ja­nuár elsején válik az unió teljes jogú tagjává, a jelentés arra is javaslatot tehet, hogy egy évvel halasszák el a csatlakozást. Találgatásokra ad okot Olli Rehn bővítési biztos áprilisi nyilatkozata, amelyben Romániát elisme­rő, Bulgáriát bíráló szavak­kal illette - a bukaresti sajtó egy része ezek után nem tartja elképzelhetetlennek, hogy különválasszák a két ország csatlakozását. KÉRDÉS UGYANAKKOR, hogy az erdélyi magyarságot érin­tő kérdések bekerülnek-e az országjelentésbe. A kisebbsé­gi törvény elfogadása gya­korlatilag kudarcba fulladt, az önálló magyar tannyelvű állami egyetem ügye is holt- vágányra került, ráadásul az anyanyelv közigazgatás­ban való használata sem megoldott. A román állam­vezetést szemmel láthatóan csak az győzné meg, ha va­lóban a csatlakozás feltéte­léül szabnák a kisebbségek helyzetének rendezését. Szerbia-Montenegró koránt sincs ilyen jó helyzetben az EU szemében. Különösen, hogy va­sárnap lejárt az újabb határidő is arra, hogy Hága kezére adják Ratko Mladic tábornokot, akit a boszniai háború idején elköve­tett bűnökkel, elsősorban a szrebrenicai népirtásért köröz­nek. A következő lépésről hol­nap döntenek, egyelőre az unió és az ország társulási szerző­dése a tét. wksbSSBSSM Szíriában gyűjtés indult a palesztinokért a súlyos anyagi helyzetbe került palesztin területek megsegítésére Szíriában gyűjtést indítottak. A Palesz­tin Hatóság azután került nehéz pénzügyi helyzetbe, hogy a Hamasz-kormány megalakulása miatt Izrael beszüntette a palesztin terü­leteken szedett adók átutalá­sát, továbbá az Egyesült Ál­lamok és az Európai Unió is felfüggesztette pénzügyi támogatását. A koszovói tárgyalások csütörtökön folytatódnak május 4-én folytatódnak Bécsben a Koszovóról szóló tárgyalások. A szerb kül­döttség tagjai annyit kiszivá­rogtattak, hogy követeléseik sokkal nagyobbak annál, mint amit az albánok haj­landók felajánlani. Megkérdőjelezik Bush iraki háborúját egy újabb közvélemény-ku­tatás szerint csupán az ame­rikaiak 9 százaléka hiszi azt, hogy George Bush iraki háborúja sikeres; a megkér­dezettek 44 százaléka úgy véli, az invázió soha nem éri el célját. George W. Bush Bevándorló^ nélküli nap az Egyesült Államokban az amerikai gazdaságban je­lentős szerepet játszó beván­dorlókkal való szolidaritás je­leként hétfőn országos boj­kottot hirdettek meg az Egye­sült Államokban. A vendég- munkások milliói nem men­tek be dolgozni, és nem küld­ték iskolába gyermekeiket. @ további hírek: www.reggel.hu Irán ravaszkodik Condoleezza Rice szerint Agyonlőtték a robbantások gyanúsítottjait Bemutatta kormányát Óimért izrael A koalíciónak biztos többsége van a kneszetben Az Egyesült Államok esetleg akár az ENSZ megkerülésével is foganatosíthat lépéseket Irán el­len, hogy Teheránt rábírja atom­programjának felfüggesztésére. Rice az ENSZ BT-t is megke­rülné Irán ese­tében Condoleezza Rice amerikai or­szágos tévécsatornák politikai műsoraiban nyilatkozva közölte: Irán ravaszkodik. S bár Wa­shington változatlanul diplomá­ciai lépésekre készül az ENSZ Biztonsági Tanácsán (BT) ke­resztül, ha a BT nem lépne elég gyorsan, akkor az Egyesült Álla­mok és szövetségesei nem vár­nak tovább. Rice interjút adott a CNN-nek is, és ott megkérdezték tőle: egyetért-e az izraeli miniszterel­nökkel, Ehud Olmerttel, aki azt találta mondani, hogy az iráni elnök pszichopata. Rice kitért a válasz elől, s csak annyit mon­dott: sohasem találkozott Ahma- dinedzsáddal. ■ Tűzpárbajban agyonlőttek há­rom embert az egyiptomi bizton­sági erők vasárnap este a Sínai- félszigeten, akiket a hétfői dahabi merényletek elkövetésével gya­núsítottak. Az elkövetők elfogá­sára indított hajszában korábban három gyanúsítottat lelőttek, négy személyt pedig letartóztat­tak. Az első áldozat mellett rob­banóanyagot, lőszert és pokolgé­pek előállításának módszereit tartalmazó iratokat is találtak. A vasárnap este agyonlőtt két gya­núsított egyike Naszr Hamisz al- Milahi lehet, akit a 2004 októbe­rében Tábában, illetve a 2005 jú­liusában Sarm-es-Sejkben elkö­vetett merényletek miatt már kö­rözött a rendőrség. ■ Ehud Óimért ügyvezető izraeli miniszterelnök tegnap bemutat­ta új kormányát. A kabinetben Cipi Livni első miniszterelnök­helyettesi posztot és külügymi­niszteri tárcát kapott. A kor­mányfő helyettese lett a Nobel- békedíjas Simon Pe- resz is, aki egyben Galilea és a Negev- sivatag ügyeinek minisztere. Pereszre bízzák a különleges diplomáciai feladatokat Európá­ban és az arab országokban. A védelmi minisztérium Amir Pe­recnek, a Munkapárt vezetőjé­nek jutott, amit sokan megkér­dőjeleznek, mivel nincsenek ka­tonai tapasztalatai. Az eddigi vé­delmi miniszter, Saul Mofaz köz­lekedési miniszter lesz, de meg­marad a kormányfő védelmi ka­binetjének a tagja. A Munkapárt összesen hét tárcát kapott, a két kisebb koalíciós partner - a Nyugdíjasok Pártja és a Sasz - kettőt, illetve hár­mat. A koalíció ve­zető ereje, a Kadi- ma a külügymi­nisztériumon kívül a legfontosabb tár­cák közül a pénzügyminiszteri posztot is megtartotta. A parlament várhatóan csütör­tökön szavaz a kormány prog­ramjáról és tagjairól. A koalíció­nak biztos többsége, 67 képvise­lője van a 120-ból. ■ E. Cs. ■ Simon Pereszre bízzák a külön­leges diplomá­ciai feladatokat. Óimért a kómában levő Sáron utóda

Next

/
Thumbnails
Contents