Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-04 / 103. szám
Szenvedélyadót vezetett be Románia Romániában az egészség- ügyi törvénycsomag keretében jóváhagyott „szenvedélyadó” bevezetése miatt drágulnak az alkohol- és a dohánytermékek. A lépés nyomán egy csomag cigaretta ára közel 1 új lejjel (75 forinttal), egy liter tiszta alkohol ára pedig 7 új lejjel (525 forinttal) emelkedik. Közmunkaprogram indul a Balaton-parton balatoni közmunkaprogram indult 71 tó menti településen. A fél évig tartó, négy- százmillió forintos program keretében jut pénz az illegális szeméttelepek felszámolására és parlagfűirtásra is. Hónapok óta először 260 forint alatt az euró TEGNAP DÉLELŐTT 260 forint alá gyengült az euró, amire március eleje óta nem volt példa. Elemzők szerint arra a hírre reagált így a piac, amely szerint a kormány 300-350 milliárd forintos deficitcsökkentő csomagot tervez. Sürgető a régiók kialakítása területfejlesztés Politikai és társadalmi elhatározás is kell a decentralizációhoz Rövid időn belül ki kell alakulnia a regionális ön- kormányzati rendszernek. Ez szükséges az uniós területfejlesztési források igénybe vételéhez - hangsúlyozza dr. Debreczeni Ferenc, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója.- Kezdjük a felsorolt kérdések közül a legutóbbival! Miért olyan fontosak a régiók az uniónak?- Az EU-ban régiókban gondolkodnak, ezen alapul a pályázati rendszer is. A regionalitás és a szubszidiaritás pedig az uniós filozófia alapgondolatai közé tartozik - magyarázza dr. Debreczeni Ferenc. A szubszidiaritás annyit jelent, hogy a döntések lehetőleg mindig a legközelebb szülessenek azokhoz, akiket érintenek.- Nálunk azonban - bár létrejöttek és jól működnek a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek -, még nem minden szempontból számít alapegységnek a régió.- A decentralizáció, a feladatok és a források regionális szintre való csoportosítása már megkezdődött, a kormányzati szándék megvan, érzékelhető. Most már csak az a kérdés, hogy a politika és a társadalom hogyan viszonyul hozzá.- Miben jobb a regionális szinten való irányítás mint a központi?- Tudományos vizsgálatok igazolták az Európai Unió tizenöt „régi” tagállama esetében, hogy azokban az országokban, ahol jelentősek voltak a területi egyenlőtlenségek - márpedig ilyenekből szép számmal akadt, és van ma is a nálunk jóval fejlettebb országokban, az olyanokban is, mint például Nagy-Bri- tannia - központi irányításnál a különbségek csak tovább nőttek. Erre Magyarországon is bőven találni példát.- Az észak-alföldi régióban is?- Hogyne. A régióban az egy főre jutó nemzeti össztermék, a GDP 1994-ben az országos átlag 74 százaléka volt, jelenleg azonban az országos átlagnak mindössze a 65 százalékát éri el! Az unióban csak akkor indultak csökkenésnek a különbségek az egyes területek, régiók, országrészek, tájegységek között, amikor a fejlesztéspolitikát a regio- nalizmusra és a decentralizációra alapozták. Állítom: nálunk sem lesz területi kiegyenlítődés, amíg nem tör utat a decentralizáció. És ez nemcsak a hátrányos helyzetű térségekre, hanem kivétel nélkül mindegyikre érvényes, amint azt az említett példa is jól mutatja.- Közigazgatásunk alapja azonban továbbra is a megyerendszer. Mi erről a véleménye?-A regionális önkormányzati rendszer pár éven belül mindenképpen megvalósul. Az önálló fejlesztési programját minden régió elkészítette, az ügynökségek pedig kitűnően alkalmasak a menedzserszerepre. Ehhez kapcsolódik a kistérségi és a megyerendszer, mint a feladatvégrehajtás egységei. Egyelőre azonban valamennyien bizonytalanok vagyunk abban a kérdésben: milyen mértékű lesz az önállóságunk. Ehhez a kormányzati szándékot már látjuk, mint említettem, az intézményrendszer azonban mindezt még nem követi.- A kormányzati szándék azonban biztató alap lehet.- Ez való igaz, de megítélésem szerint ezt a szándékot most mielőbb aprópénzre kell váltani.- Annál is inkább, mert - hogy az ön hasonlatánál maradjunk - nem is olyan apró pénzről van szó!- Óriási összegekről van szó, amelyeket 2007 és 2013 között, a következő uniós költségvetési időszakban fejlesztésre fordíthatunk. Az irányokat minden régióban kidolgozták már a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első szakaszához kapcsolódva. Ennek során 2003 és 2006 között az észak-alföldi régióban közel 60 milliárd forintot használtunk, használunk fel részben hazai és uniós fejlesztési források, valamint a Phare-pénzek segítségével. Most pedig - a második Debreczeni Ferenc Nemzeti Fejlesztési Tervre való felkészülés időszakában - elkészítettük saját regionális operatív programunkat, a tapasztalatokat összegeztük, már csak az intézményrendszert kell a feladatokhoz igazítani. Hiszek abban, hogy ez a kettő együtt nagy lökést ad majd a fejlesztéseknek. A régió az az „optimális üzemméretű” területfejlesztési egység, amely remélhetően nálunk is mielőbb kulcsszerepet tölt majd be a fejlesztési források fel- használásában a tervezéstől egészen a megvalósításig. ▲ lakástakarék-pénztári szerződés interneten is Magyarországon a lakosság mintegy 13 százaléka rendelkezik lakástakarék-pénztári szerződéssel. Befektetési szakértők szerint ez továbbra is jó megtakarítási forma. Legfőbb előnye az állami támogatás, amely a befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb évi 72 ezer forint. Ezáltal magas, a futamidő függvényében évi 8,3 és 13,4 százalék közötti hozamot lehet ezzel a befektetéssel elérni. Ellenben legfeljebb havi húszezer forintot érdemes ilyen számlán elhelyezni, mivel ekkora összeg mellett már a maximális állami támogatást lehet igénybe venni - hívja fel a figyelmet Veseta Nándor, a Biztonság Invest elemzője. Az alacsony, háromszázalékos kamat miatt nagyobb összeget nem érdemes ilyen formában megtakarítani. A lakástakarék-pénztári megtakarítás mellett szól még az is, hogy a hosszú távú, nyolcéves futamidejű szerződés esetén már szabadon fel lehet használni a befizetett összegeket, a kamatokat, valamint az állami támogatást is, nemcsak lakásvásárlásra, felújításra lehet fordítani. Azoknak éri meg leginkább ez a befektetési forma, akik legalább négy évig nem kívánják felbontani a szerződést. Előfordulhat azonban, hogy valaki nem tudja fizetni a havi megtakarítást. Ekkor felmondhatja a szerződést, és három hónapon belül megkapja az addig megtakarított pénzt az évi három százalék betéti kamattal együtt. Az állami támogatástól azonban elesik. Az, aki önhibáján kívül nem tudja tovább fizetni a havi részleteket, például elveszíti a munkáját, annak a törvény az előbbi megoldáson felül azt is lehetővé teszi, hogy egy évre szüneteltesse a befizetéseket. Nemcsak személyesen, hanem interneten keresztül is lehet már lakástakarék-pénztári szerződést kötni a Fundamenta és a T-Online közösen üzemeltetett honlapján. ■ Tóth Marcella ■ Nyolc év után már bármire fel lehet használni a lakástakarékba fektetett összeget. GAZDASAG ■
