Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-13 / 111. szám

DRAVAGARDONY 0 4 7 somogyi hírlap - 2006. május 13., szombat Busz a gondnoknak kilencszemélyes kisbuszra szeretnék cserélni a falu- gondnoki szolgálat öreg La­dáját. Ehhez eddig 920 ezer forint állami pénzt sikerült szerezni, a falunak pedig 1,2 milliója van rá. Az új busz ára azonban 5,5-6 mil­lió forint, ezért tovább kell pályázniuk. Közmunkások akcióban ÖT KÖZMUNKÁST és Öt közcé­lú munkást foglalkoztat je­lenleg a települési önkor­mányzat, s ezzel a falu a legnagyobb helyi foglalkoz­tató. Helyben nincs is más megélhetési lehetőség, ezért sorban állnak az emberek, hogy a község javára dol­gozhassanak. Kultúrházat szeretnének új kultúrházat építenének a jelenlegi helyett. Pénz még nincs rá, egyelőre csak a ter­vek vannak készen. A beru­házás költsége megközelíte­né az ötvenmillió forintot, s állami támogatás nélkül ezt összeszedni esélye sincs a kis településnek. Új játszótér épülhet félmillió forintot nyert a drávagárdonyi önkormány­zat játszótér kialakítására. A játékteret a templom mö­gött, a sportpálya szomszéd­ságában építették meg. A létesítményt egy hete ad­ták át, korábban nem volt hol játszaniuk a falu gyere­keinek. Már a helyi közmunkásokat is csatasorba állították Az oldal cikkeit írta és fotózta: Nagy László Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Aki a virágot szereti... Dudás Gáborné, Hideg Katalin, Balogh Sándorné, Szebényi Józsefné és Kovács Istvánná keze nyomán virágba borul Gárdony Nagy család az apró faluba turizmus Közel a természethez: egészen az ajtóig jönnek az őzek Drávagárdonyban a madarak hazáig kísérik az embert, a falu környéke pedig vadban olyan gazdag, hogy szarvasbőgéskor nem lehet aludni, s a helyiek akár az ajtóból is vadászhatná­nak. A gyönyörű környezet tu­ristákért kiált, s alakulóban is van itt a falusi turizmus. Rövi­desen bemutatógazdaság, lo­varda és tájház nyílik a faluban, később remélhetőleg kikötő is épül a Dráva-parton. Addig is a szomszéd faluból lovas kocsival hozzák majd át ide a látogató­kat. - A tájházban az Ormánság jellemző bútorai, használati eszközei kerülnek ide látniva­lónak. Ezt egy pécsi cég készíti, a bemutatógazdaságot pedig én indítom - mondja Torma József vállalkozó. - Nagy fantáziát lá­tok ebben a csöpp faluban. A turizmusban bíznak a 169 lelkes falu lakói is. Megélhetést remélnek tőle és azt, hogy talán megállítja a népesség csökke­nését. Az itt lakók maguk is mindent megtesznek, hogy szé­püljön a falu: ottjárúinkkor egy sereg asszony ültette a virágo­kat a templom előtt, a férfiak pedig a füvet nyírták a közterü­leteken. - Az asszony már csak olyan: akkor érzi jól magát, ha sok virág veszi körül - mondja Balogh Sándorné és Hideg Ka­talin. - Most többünket felfoga­dod az önkormányzat erre a munkára. így még fizetség is jár a faluszépítésért. Mások - mint Szebényi Józsefné és Kovács Istvánná is - honorárium nélkül is beálltak virágot ültetni. - Elegendő fizet­ség látni, hogy egyre szebb a fa­lu - mondják. Rulek Istvánt és népes csa­ládját nem a szép környezet és a jó levegő hozta ide, amikor egy éve beköltözött Drávagár- donyba. - Hétköznapibb okok vezeúek bennünket: jó lakást kerestünk kevés pénzért, s iü találtuk meg - mondja a fiatal­ember. Háromszobás lakást vett, s felújította. Ma már kény­telen a bővítésén gondolkodni, hiszen időközben megszaporo­dott a család, megszületeú a ne­gyedik gyermeke is. - Épp né­hány napja ünnepeltük Ramó­na lányom első születésnapját. Néhány hónap, és már érkezik a következő. Mint az orgonasí­pok - mondja nevetve. - Nagy családot akartunk mindig a fe­leségemmel. Persze, az ember­nek nem sok pihenő jut mellet­tük. Kinga 11 éves, Brigiüa 9, István az ötöt töltötte be, Ramó­na pedig nemrég született. - Re­mélem, hogy a következő fiú lesz, mert most még - kár ta­gadni - nőuralom van. Persze azért mi, fiúk is elérjük, amit akarunk. A család a baranyai Zádorból költözött ide, s hamar befogadta őket a falu. A fiatalember azelőü a szigetvári bútorüzemben dol­gozott. Csupán 7-8 kilométerrel költöztek arrébb, a munkahe­lyét azonban fel kellett adnia emiatt. - Zádor még Baranya, Gárdony már Somogy. A busz- társaságoknak szent a megye­határ. Nem mennek be egymás területére. Emiatt innen már nem tudtam eljutni a munka­helyemre. Szerencsére adódott helyben más: a falugondnokot helyettesítem, s lehet, hogy végleg rám marad ez a feladat. Kötetlenebb és sokrétűbb, mint amit addig csináltam, de na­gyon tetszik - mondja. Nem csak Rulek István pa­naszkodik a közlekedésre. Szinte mindenkinek szapulja a buszjáratokat. - Ritkán jár­nak a buszok, s van olyan já­rat, ami be sem jön a faluba - panaszolják az emberek. - A falutól nyolcszáz méterre te­szik le az utasokat, s onnét kell hazagyalogolnia idős­nek, fiatalnak hóban-sárban is. Sem ide, sem a szomszé­dos Drávatamásiba nem jön be a busz, pedig egy körrel kényelmesen elérhetné a két falut. Érthetetlen, hogy miért csinálja ezt az a társaság, amelyiknek állítólag minden utas számít. Adományok a helytörténeti gyűjteménynek még meg sem nyílt, máris gya- gárdonyi lakos régi használati rapodott a gárdonyi helytörté- tárgyakat ajánlott fel az alaku- neti gyűjtemény. András József ló tájháznak, köztük szövőszé- kaposvári erdőmémök, egykori két, egykori szerszámokat SZÁMOKBAN Kisfalu, kis pénz 27 millió forinttal gazdálkod­hat idén a drávagárdonyi ön- kormányzat. Ez arra lesz ele­gendő, hogy kiszolgálják a la­kosságot, s kifizessék az intéz­mények fenntartásának rájuk eső költségeit a szomszéd ön- kormányzatnak. A gárdonyi gyerekek Darányba járnak is­kolába és óvodába, három szom­széd falu pedig egymással kö­zösen jegyzőséget tart fenn. Két egyesület született 169 lakosa van Drávagárdony- nak, néhánnyal több mint ta­valy. Közülük 43 a fiatal és 48 a nyugdíjas. Nyugdíjasklub működik a faluban Hencz Ist­vánná vezetésével. Nemrég fa­luszépítő egyesület is alakult, amelyet Bödőné Váradi Margit vezet. A kétutcás településen 66 házban laknak, 12 ház pe­dig üresen áll. Gazdája meg­halt vagy elköltözöü, az épület pedig nem talált vevőre. A fa­lu legidősebb lakója a 94 éves Márton Árpádné, a legfiata­labb pedig az egyesztendős Rulek Ramóna. RECEPT Vaddisznó borral hozzávalók: 2 kg vadhús, 10 dkg füstölt szalonna, 2 evőka­nál zsír, 2 púpos evőkanál liszt, 2 tojás sárgája, 2 kiskanál mus­tár, 1 citrom leve, 1 liter bor, só és 2 dl tejföl. A hártyáitól meg­tisztítod húst besózzák és sű­rűn megtűzdelik füstölt szalon­nával. Kiemelik a pecsenyét és leöntik mártással. A mártás így készül: a másik evőkanál zsír­ból a liszúel rántást készíte­nek, felengedik annyi főzővíz­zel, hogy sűrű mártást kapja­nak, és a mustárral meg a cit­romlével ízesítik, s ha kell, utá­nasózzák. A tűzről levéve közé­keverik a tojás sárgáját meg a tejfölt. így öntik a pecsenyére. Nem hagyják magukat vegleg leírni kiszolgáltatva Elkerülik a buszok a falut, hiába tiltakoznak évek óta Úgy érezzük: az ötszáz lelkesnél kisebb falvakat már leírták, s ha így folytatódik tovább, akkor va­lóban elpusztulnak, senki nem költözik a mienkhez hasonló kis településekre. Pedig egy kis odafigyeléssel életképesek len­nének - állítja Kovács István drávagárdonyi polgármester. - Ezt a figyelmet ma még hiába várjuk. Az állami támogatásokat elviszik a városok, a szolgálta­tóknak pedig csak nyűg a kis te­lepülés. Az utóbbira jó példa, hogy évek óta hiába kérik a Kapós Volán vezetőit: az élethez igazít­sák a járataikat. - A buszok nem jönnek be Gárdonyba, az utaso­kat nyolcszáz méterre a falutól kiteszik. A járatok idejével is gond van. A falubeliek azért nem tudnak két műszakos mun­kát vállalni a szomszéd község fűrészüzemében, mert a délutá­ni műszakhoz nincs közlekedés. Nem tudom, hogy azok a szak­emberek, akik a döntéseket hoz­zák, hol élnek. Gárdony azonban nem hagy­ja magát leírni. Nagyratörő ter­veik vannak: idegenforgalmi központ a Drávához. - Akik lát­ták ezt a partrészt, azt mondják: érdemes megpróbálnunk a fej­lesztést. Vesztenivalónk nincs - mondja a polgármester - , a je­lenlegi helyzetünknél csak jobb jöhet. Ha kell, harcolunk érte, hogy megvalósuljon. Kovács István polgármesternek nagyratörő tervei vannak a jövőre Küzdeni igazán tudnak. Sok­éves harc árán - úgy tűnik - a temetői út megépítését is sike­rült elérniük. - 2007-ben végre megépülhet; erre a megyei köz­gyűlés elnöke teú ígéretet A mi­enk a környék legszebb temető­je, rossz időben azonban csak traktorral lehet megközelíteni. Másfél kilométerre van a falu szélétől, és az első nagyobb eső után már nem lehet átjutni a sá­ron - mondja a falu első embere. - Traktorral, lovas kocsival visz- szük ki a koporsót Az asszonyok sokszor iú zokognak a falu szé­lén, amiért nem tudtak kimenni a sírokhoz. Úgy számoljuk: az 1,3 kilométeres út megépítése 30-35 millió forintba kerül. A teleház köti össze a fiatalokat a világgal Rövid ideje Balogh Szilvia fel­ügyel a falu számítógépeire; a fi­atalasszonyra bízták a teleház vezetését Maga is csak mostaná­ban ismerkedik a számítástech­nikával, Darányban szedi fel a szükséges ismereteket A teleház mellett a polgármesteri hivatal­ban is besegít Azt mondja: az idejébe belefér, miért ne segítené a polgármester munkáját? A fiatal nő Gárdonyban szüle­teti, s nem gondolkodik azon, hogy elhagyja Somogy egyik leg­apróbb települését - Szeretem a szülőfalumat, de nem ez a szere­tet tart itt elsősorban. A megélhe­tés nehézsége miatt már rég el­mentem volna. Azonban a há­zunk áráért másutt - városban ­még lakást sem kapnék. Barcson legfeljebb tanácsi lakásba köl­Sem a kis falu, sem a környék­beli települések nem tudnak munkát adni a fiataloknak. Azt mondja: aki teheti, elmegy a térségből. - Én örülhetek, hogy a teleház megélhetéshez jutta­tott. Kereskedő a szakmám, s amióta leáldozott a horvát be­vásárlóturizmusnak, azóta mun­kanélküli boltossal Drávát le­hetne rekeszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents