Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám

4 SZTORIK, ESETEK 2006. ÁPRILIS 2., VASÁRNAP Deutsch-Für Tamás politikus „jókedvű, nyugodt és őszin­te választási kampányt sze­retne folytatni a Fidesz.” Debreczeni József közíró „aki tudni akarja, milyen lesz Magyarország, ha Orbán és Simicska újra a kezébe veszi, az vegye kezébe a Magyar Nemzetet. Újság van másik is - ország azonban nem lesz!” Csóka Szilvia zoológus ...A nők nagy százaléka fu nkcionális meddő. Vagyis nincs szervi baja, mégsem esik teherbe sok éven át egy hosszabb kapcsolatban, mi­közben egy új viszonyban lehet, hogy minden rendben zajlik. Ez esetenként érzelmi okokra vezethető vissza; az illető nem bízik a párjában.” Anthony Hopkins színész „Amerikában élek, s ennek már lassan harminc éve, csak kedvességet, elisme­Európában töketlenkednek rést és tiszteletet kapok. Bármibe kezdek itt, biztat­nak. Amire a britek csak nyammognának, hogy mit miért nem lehet. Gyanúm, hogy ebben nincsenek egye­dül, egész Európa ilyen, megy a töketlenkedés.” Tölgyessy Péter elemző „az mszp a maga káder­nyelvén sokáig a Hold túl­oldaláról beszélt az ifjúság­hoz. Ám a Fidesz már jó ideje folyamatosan távolodik a korosztálytól. Ma már a kormánykoalíció képviselte politika a konkrét ügyek jelentős hányadában elvileg közelebb áll a fiatalokhoz.” FELTALÁLÓ Béres apja cipészmester volt, ő kitanulta a kertészkedést, aztán feltalálta a cseppeket Rendületlen hajós a viharban Vihar mutatja meg a jó hajóst - tartja a toszkán közmondás. Béres József jó hajós volt. Kevés olyan em­bert ad az élet a világ­nak, aki a legkemé­nyebb támadások ke­reszttüzében is képes sikerre vinni a célját. Rados Virág Béres apja cipészmester volt, akit tiszteltek szabolcsi falujá­ban. Akárcsak édesanyját, aki­hez sorban jártak az asszo­nyok tanácsért. Mert azt vallot­ta: ahol tudunk, kötelességünk segíteni. Ilyen örökséggel Indult el az életben a későbbi feltaláló. Szeretett tanulni, mégis ki­maradt az iskolából. A hatodik osztály után családja szerény anyagi helyzete miatt munká­ba kellett állnia. Nagyszülei gyümölcsösében kitanulta a kertészkedést. Később kertészeti szakisko­lába került Kecskemétre. Már egészen fiatalon tudományos eredményeket ért el. Rájött például, hogy az alma ott te­rem jobban, ahol a virágát méhek porozzák be. Felismer­te: a bajok gyógyszere a termé­szetben rejlik. így született meg a Béres Csepp. A készítményen csaknem húsz évig dolgozott, 1972-ben lett meg vele. Híre túljutott az : intézet falain, s a kutatóhoz 1 mind többen zarándokoltak el a cseppekért. Főnöke és an­nak helyettese nem nézte ezt jó szemmel. Béres laboratóriu­mának ajtaját bedrótozták, a zárat lepecsételték, jegyzeteit elkobozták. Nem tudták rá­bizonyítani a vácjat, hogy nem látja el hivatalos munkakörét. Irén húgánál agydaganatot állapítottak meg. Néhány hó­napot jósoltak neki. Béres József önmagán próbálta ki a szert. Három napig szedte az alkalmazásra javasolt adag ötvenszeresét. Nem lett baja tőle. Irén ezután, 1972-től fogyasztotta a cseppeket. Mű­tétjét követően harmincöt évig élt - daganat nélkül. Béres József intézete udva­Béres József mindvégig Kisvárdán élt, még utolsó napjaiban is kijárt a laboratóriumba rán mozdulni sem lehetett a tö­megtől. A reménykedők a ka­puja előtt tolongtak. Ellenségei sarlatánsággal vádolták, fel­jelentették. 1975-ben kuruzs- lás címén bűnvádi eljárást indí­tottak ellene. Házkutatást tar­tottak nála, lakását és munka­helyét felforgatták, elvitték a kutatási naplóit, kifaggatták a kapuja előtt várakozókat. Egy évbe telt, amíg elejtették a vádat. 1976-ban adta be a dokumentációt az Országos Találmányi Hivatalba - négy és fél év múlva, 1980-ban lett meg a szabadalmi oltalom. Béres körön kívüli volt - eredményeit nem tudta köz­kinccsé tenni. Pedig 1965-ben még Kádár Jánosnak is írt. Munkáját, állításait megalapo­zatlannak, az orvostudomány akkori állásával összeegyeztet­hetetlennek, ezért támogatás­ra alkalmatlannak ítélték. az ONKOLÓGIAI intézet el­rendelte, hogy próbálják ki a cseppeket. Igen ám, de ki­ken? A megbeszélt nyolcvan beteg helyett huszonkét végső stádiumban lévő rákos em­beren. Csodát az ő készítmé­nye sem tehetett - mondja Kosa Ferenc filmrendező doku­mentumfilmet forgatott róla. „Az utolsó szó jogán” lett a cím. A film viszont dobozba került. Több mint tíz évnek kellett el­telnie, hogy nyilvánosan be­mutassák. Béres az emlékezéseiben. Fájt neki az is, ahogyan az Akadémia viselkedett. A ve­zető orvosoknak le akarták vetíteni Kása Ferenc filmjét. A szaktekintélyek felálltak az első tíz perc után, és ki­vonultak a teremből. Csodát a Béres Csepp sem tehetett Egyre többen álltak Béres mel­lé. Nagy László, Sánta Ferenc, Illyés Gyula, Déry Tibor és má­sok. Az újságok is felkapták a hírt. „Zseni vagy sarlatán?" - szólt az egyik cikk címe. Majd csend következett, sajtózárlat. A szabadalmi védettség ugyanakkor sok mindent meg- könnyített. Úgy volt, a Chinoin gyártani fogja a Béres Csep­pet, előtte vállalva a klinikai ki­próbálást. A toxikológiai vizs­gálatokra a gyár felkérte az egyik országos intézetet. Béres az eredményről az újságból értesült 1977. január 23-án: „Csodaszer - gyógyítás he­lyett”. Lukács Mária cikke az intézet szakvéleményére hivat­kozott. Aztán az Egészségügyi Minisztérium közleménye je­lent meg február elején az or­szágos lapokban: a cseppek hatástalanok, bár ártalmatla­nok. A Herbária gyártotta, de Béres nem örült, hogy a gyógy- növényes vállalatnak adták. Ám a betegek csak áramlot­tak Kisvárdára. Volt nap, ami­kor vagy hatszázan ácsorogtak Béres József kapujában. A fel­találó kimerült, és beadta a de­rekát. így vagy úgy, a legfonto­sabb, hogy az emberekhez el­jussanak a cseppek. 1977 ok­tóberében a Herbáriával meg­kötötték a szerződést. Aztán 1978 novembere vég­re meghozta az áttörést: meg­jelent a gyógynövényszaküzle­tekben a Béres Csepp. Kosa Ferenc filmjét 1987-ben levetí­tették a Filmszemlén. A terem­ben nem alkart szűnni a vas­taps, és Béres József akkor azt gondolta: ezekért a pillanato­kért érdemes élni. Létrejött a Béres Alapítvány, majd később a Béres Részvénytársaság. Három év múlva az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszerré nyilvánította a Béres Cseppet. Feltalálóját Széchenyi-díjjal jutalmazták. Béres József a nyírségi Kisvárdán élt. Naponta kijárt a Béres Kutatólaboratórium­ba. Huszonhat kitüntetést kapott életében. Az egyikről azt mondta: „Nem csupán nekem szól. Benne vannak azok az emberek valameny- nyien, akik segítették a mun­kámat, és nem hagyták elhal­ni a hitemet”. Megtévesztő az országok nagy elmebajnoksága intelligenciahányados A brit kutató tévedett, mert az IQ még nem árulja el, hogy ki mennyire bölcs és kreatív Európában a német a legoko­sabb nemzet, őket követik a hol­landok és a lengyelek - állítja Richard Lynn, az ulsteri egyetem kutatója. Felmérése ránk nézve nem éppen szívderítő, hiszen a 23 országot rangsoroló listán a magyarok csak a 14. helyen ta­nyáznak. Ám elkeseredni nem érdemes, mivel a legintelligen­sebb embereket tömörítő hazai szervezet, a Mensa HungarlQa felügyelő pszichológusa szerint a brit kutató kiindulópontja alapvetően téves. „Egy teszt ak­kor alkalmas az intelligencia­hányados mérésére, ha van egy kulturálisan homogén minta, amelyhez viszonyítani lehet - je­lentette ki Rigó Péter. - Ha kor­rekt eredményt szeretnénk kap­ni, akkor érdemes a mintát egy jól körülhatárolt populációban, mondjuk egy adott országon be­lül kijelölni.” Richard Lynn a brit eredményeket vette alapul, s eh­hez képest mérte az egyes orszá­gok IQ-átlagát. Ez azért félre­A kiugróan magas intelligen­ciájú emberek különbözőek, ám van néhány dolog, ami szinte valamennyiükre igaz. m Rövid idő alatt képesek jól dönteni n Hosszabb ideig élnek vezető, mert az intelligencia­tesztek közül még a kultúra­függetleneknek tekintett tesztek sem alkalmasak az eltérő kultú­rák közötti intelligenciaátlagok összehasonlítására. Ugyanakkor az intelligencia és a szociális helyzet közötti szoros össze­■ Többnyire nem folytatnak önkárosító életet m Nagyon kíváncsiak, érdek­lődők ■ Kiemelkedően kommuni­kálnak, illetve teremtenek másokkal kapcsolatot függés miatt az is lehet, hogy csak az adott országok közötti életszínvonal-különbségeket mérjük az IQ-tesztekkel. Czeizel Endre genetikus pro­fesszor hasonlóképpen véleke­dik, olyan zseniket említve, aki­ket ifjabb korukban egyáltalán nem tartottak kiemelkedő ké­pességűnek. „Szentágothai Já­nost és Edisont gyógypedagógiai iskolába járatták - mondta a pro­fesszor. - Ezért nem szabad el­keseredni, ha valakiről kiderül, hogy az átlagosnál kisebb az IQ- ja, hiszen ettől még lehet az ille­tő óriási koponya.” Vágó István kvízmester na­ponta teszteli a vetélkedőjébe jelentkező játékosokat, utazni is nagyon szeret, ám nem gondol­ja, hogy lennének intelligens és kevésbé okos országok. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy az egyes népeket szubjektív szem­szögből ne lehetne tipizálni. Vá­gó a listavezetőnek kihozott né­meteknél például nagyon jól ér­zi magát, mivel náluk nagyon logikusan van megszervezve az élet, s az angolok tapintata is tet­szik neki. „Ezek persze csak köz­vetve kapcsolódnak az intelli­genciához, mégis fontos dolgok” - jelentette ki a műsorvezető, hozzátéve: nekünk sincs szé- gyellnivalónk, mivel például a magyarnál intelligensebb nyelv nemigen létezik. ■ Dián Tamás Sokáig és egészségesen élnek, gyorsan döntenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents