Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
2006. ÁPRILIS 2., VASARNAP A HÉT TEMAJA 5 készültség Több mint negyven éve nem volt példa arra, hogy a Duna és a Tisza egyszerre öntsön ki. A Szigetközben jártunk, ahol elsőként rendeltek el harmadfokú készültséget. REKORMRADÁS A HIRTELEN TAVASZBAN A Szigetközben már szerdán harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Nagyhajós és Vének között. Ahogy lekanyarodunk az Ml-esről, hallani: Győrött a Duna már a spájz- ban van. Csak annyival jobb, mint az oroszok, hogy nem kell negyven évig várni, míg távozik a hátsó ajtón, viszont évente egy- szer-kétszer visszajön. Persze a Győr-Moson-Sopron megyei Véneken többé-kevésbé megszokták már, hogy a Duna, az jön. A szigetközi falu árterében közel háromtucatnyi üdülőt húztak fel az elmúlt három évtizedben. Ha nem is kősziklára, de okos ember cölöpökre építi errefelé a házát. Persze mit sem ér az egész, ha a víz kiszúr az építtetőkkel: a faluban azt mondják, az ötvennégyes árvíz volt az etalon, manapság annak szintjénél egy méterrel magasabban állnak az alapok. Négy éve, 2002-ben azonban mit sem ért az előrelátás: a Duna olyan magasra duzzadt, hogy elvitte a bútort, hűtőgép úszott a közeli Kolera-sziget felé, a házak falai pedig méter magasan szívták be a vizet. Most, a 2006-os tavaszi áradáskor egyelőre nincs ilyen magasan a folyó, nem is izgatja különösebben a helyieket a feltörő víz. A töltésen csak újságírók bámulnak: „öregem, víz alatt az aszfalt, a révháznak meg csak a fele látszik”. Jegyezzük meg, PHARE-pénzből húzták fel. A sörözőben azt mondják: az ártériek meleg időben kifejezetten élvezik, ha kiönt a folyó. Felpakolják a készleteket, az ételt meg a sört, megjönnek a nyaralók, a külföldi tulajok, a szúnyogokkal pedig elvannak valahogy: aki a víznél él, annak ehhez hozzá kell szoknia. Ladikok járják ilyenkor az aszfaltozott utak vonalát, mintha csak kocsival utaznának a házakhoz. Most tavasszal azonban csak három család maradt a kiöntésben, nem jöttek be a faluba, nem is akartak. Ott laknak ők, a Duna mellett. így megy ez. Vének kis falu, száznyolcvanán ha lakják: három keresztutca, körülöleli a töltés, csak a sziget felől lehet behajtani. Óvoda, iskola nincs, a szomszédos faluval közösen oldják meg e feladatokat. A település a helyi vízbázison fekszik. Ez legalábbis annyiban rossz, hogy semmiféle ipari tevékenység nem engedélyezett a környéken. Márpedig más bevételi forrás nemigen akad, holott az évről évre jelentkező árvízi károkat valamiből orvosolni kellene. A megyei vis maior-keretből csak töredékösz- szegekhez jut hozzá a település. A helyiek megszokták már, ha bármi jön, csak magukra számíthatnak, a biztosítók sem kötnek szerződést velük az ártéren, legfeljebb tűzre, lopáskárra. Szóval három család maradt kinn a Dunánál. Amikor a boltban élelmet veszünk, azt mondják, délelőtt vitték ki az ellátmányt a vízre. Szombathelyi Ferenc, aki később velünk is nekiindul a folyónak, azt mondja: a könnyű csónakkal szállította ki órákkal ezelőtt a tejet, kenyeret, amit ösz- szeírtak az ártéren maradók. Nehéz hajóval nem lehetne megközelíteni a házakat, ha odacsapja a hullám a ladikot a kerítésnek, akkor az ott is marad. Lesétálunk a révállomás felé vezető murvás úton, amely a töltés koronája alatt hirtelen a vízbe ér: onnan indulnak az alacsony építésű ladikok, ki, az ártéri telepre. Beszállunk, épphogy elférünk öten, imbolyogva ülünk, szorítjuk a csónak peremét. Kalauzunk indítja a motort, állva-térdelve irányítja a megáradt folyóból alig centikre kiálló járművet, szemmel láthatóan nem zavarja, hogy a víz és köztünk csak a deszkák vékony gerince úszik. Állítólag az aszfaltozott út felett hajózunk - mert navigare neccesse est -, majd egy fordulóval kiérünk a Duna testére. Onnan már csak percekre van az üdülőtelep. Ha valaki azt hinné, tákolmányok, nyolcvanas évekbeli szoc- reál nyaralók között vezet az út, téved: a közeli, nyugati határról érkező osztrákok, tehetősebb magyarok, helyi családok megtették, ami tőlük tellett. A Duna persze nem gondol a pénzüket házukba ölő emberekre, és megcsavar a korábbi partról befelé vezető lakkozott fapallót, tör kerítést, omlaszt falakat. A víz a stégeket is összevissza dobálta, az apadás után minden évben napokig kell kotorni a sarat, helyrerakni a széthordott tárgyakat. A csónakkal nagyjából 15 méterre közelítjük meg Bajánék házát: családjukból hárman maradtak odakinn. Baján Jánosné, Marika a teraszon áll. Kiabálva kérdezzük: mióta vágja el a víz a falutól? Két napja nem tud mozdulni, mondja, de megvan mindenük - kihordják, ami kell. Áram is van: a légvezetékeket nem mosta el a víz. Jakusné Ságer Anna polgár- mester délután a faluban figyelmeztet: a tilalmat megsértve hajóztunk ki. Harmadfokú készültség esetén ugyanis tilos vízre szállni. Mi azonban úgy tudjuk, a vízirendészet szemet huny afelett, ki segít a kinn maradottakon, lévén nem volt olyan hajójuk a közelben, amellyel elindulhattak volna. A polgármester azt mondja: minimális támogatást A helyiek megszokták, ha bármi jön, csak magukra számíthatnak, a biztosítókra sem. A Duna nem gondol a pénzüket házakba ölő emberekre Választási győzelem a gátakon A 2002-ES, egész Európában pusztító árvíz egyetlen nyertese Gerhard Schröder német kancellár volt. A szociáldemokrata politikus az éppen akkor esedékes választási kampány idején már azt fontolgatta, az elkerülhetetlen vereség után mivel tölti napjait, amikor kiöntött az Elba. Augusztus közepén ellenfele, Edmund Stoiber jól megérdemelt nyaralását töltötte, miközben Schröder kiállt a gátra, és elfogadtatott egy 385 millió eurós segélyprogramot, átcsoportosíttatta a katonaságot, kormánya pedig döntött: a beígért adócsökkentést elhalasztják, a pluszbevételből - hétmilliárd euró - pedig szolidaritási alapot hoznak létre. Mindez komolyan növelte népszerűségét, s szeptember végén - alig 9 ezres szavazattöbbséggel - pártja, az SPD nyerte meg a szövetségi választásokat. kapnak, a falunak pedig alig van bevétele, amelyből évről évre segíthetné a tulajdonosokat a helyreállításban. Elgondolni is rossz, mi történne, ha egy régi, lakott ház az árvíz idején megroppanna és belecsúszna a vízbe. A polgármester szerint az utak kiöntés utáni helyreállítására sem jut, s a lakókat sem tudják kárpótolni, mivel a falu költségvetése ezt nem engedi meg. A révnél egy part menti fa kérgébe vert szögek mutatják az évenkénti árvizek szintjét. A 2002- es a rekorder. A parton állva Szombathelyi Ferenc azt meséli: idén korán jött a víz, a szomszédok nem számítottak rá. „A hétvégén gereblyézni akartam” - mondta egyikük. Feri rávágta: „Csináld csak nyugodtan. Biztosan leér a gereblye vége”. ■ Tibay Gábor Vészhelyzet félezer kilométeren az országban már rekordot döntött a mostani áradás: korábban soha nem fordult még elő, hogy háromezer kilométernél hosszabb szakaszon rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Tegnap már 3022 kilométeren védekeztek, ebből több mint ötszáz kilométeren volt érvényben harmadfokú készültség. A védvonalakon több ezren dolgoznak, tegnap délutánig 341 embert kellett kitelepíteni, köztük a sződligeti fogyatékosok otthonának nyolcvan lakóját. A TISZA VÁSÁROSNAMÉNYTÓL a déli országhatárig árad, Záhonyig harmadfokú a készültség. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már húszezer hektárt öntött el a víz. A folyó a felső szakaszán már apad, így Tiszabecs felett megszüntették a készültséget, Kárpátaljáról azonban újabb árhullám indult el. Harmadfokú készültség van érvényben a Rába alsó és középső szakaszán, a Mosoni- Duna alsó szakaszán, a Rábca, a Marcal torkolati szakaszán, a Bodrogon, a Hernád mentén és a Fekete-Körösön is. Budapesten már a Duna mindkét oldalán, teljes szakaszán lezárták az alsó rakpartokat. Tegnap délelőtt lezárták a Népszigetet, a Margitszigetnél több mint százezer homokzsákból emeltek gátat. a duna vízszintje óránként 2-3 centit emelkedik. A fővárosban várhatóan a 2002 augusztusában levonult rekordszintű áradáshoz hasonlóan 800 centiméternél magasabb szintnél tetőzik a folyó, az előrejelzések szerint hétfőn. A folyók magas vízállása miatt közlekedési korlátozásokat is elrendeltek: a Budapest és Győr, illetve a Bodrog áradása miatt a Szerencs és Sátoraljaújhely közötti szakaszokon késések tájékoztatott Kava- lecz Imre, a MÁV szóvivője. Komárom-Esztergom megyében a legrosszabb a helyzet, itt szombat déltől leállították a vasúti közlekedést az Almásfü- zitő-Nyergesújfalu szakaszon. A Hernád áradása több borsodi útszakaszt tett járhatatlanná, a vízátfolyások a Sajó és a Tisza mentén is gondokat okoznak. Házépítésnél az 1954-es vízszint volt az etalon, 2002-ben ezt is meghaladta a Duna. várhatók Rossz emlékeket idéz az Elba MÁR ÖT HALÁLOS ÁLDOZATOT követelt a csehországi áradás. Dél-Morvaországban és Dél-Csehországban több ezer hektár termőföldet öntött el a víz, Prágában másodfokú készültség van érvényben. NÉMETORSZÁGBAN OZ Elba vízszintje a négy évvel ezelőtti szinthez közelít: az általában két méter magas folyó már meghaladja a hét métert. 2002-ben kilencméteres volt. Drezdában a folyó átcsapott a gáton, Szászország fővárosában már több száz embert telepítettek ki. A hirtelen felmelegedés és az esőzések miatt megindult olvadás a Kárpátokban is gondot okoz. A folyók szintje Erdélyben és a moldvai megyékben vészesen emelkedik. Hargitában és Kovásznában kétezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá, Csíkszeredán és Csíkszentmihályon több családot kilakoltattak.
