Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-23 / 46. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK 9 AKTUÁLIS hitelcsapda A kötelező feladatok nőnek, az ehhez szükséges állami pénzek csökkennek, így minden évben több a városok működési célú hitele, ezeknek a törlesztő részletei pedig a következő évek költségvetését is megterhelik az önkormányzatok számára Adósságra építenek a települések Somogyi Hírlap-összeállítás Az elmúlt évek legnagyobb túlélőjének Csurgó számít. Ott csak igen ügyes gazdálkodással tudták megoldani, hogy fizetőképes maradhasson a város. Az elmúlt két évben összesen 106,3 millió forint hitelt vettek fel. A pénzből többek között a gondozási központ épületének a korszerűsítését, szociálisbérlakás-építést, autóvásárlást és fűtés-korszerűsítést finanszíroztak, illetve más fejlesztésekre fordították. Ez csupán a fejlesztési hitel, amelyen túl 70 millió forintos folyószámla-hitelkerettel rendelkezik a város, amit szinte teljesen kihasználnak. A munkabérhitelállományuk 30-35 millió forint körül van. Az év elején pedig likviditási gondjai megoldására 40 millió forintot vett fel az önkormányzat. Bihariné Asbóth Emőke, Csurgó polgármestere azt mondta: szomorú, hogy működési hitelre szorul az önkormányzat. Az volna ideális, ha a kötelező feladatok ellátására teljes körű finanszírozást kapnának. Még így is komoly feladat volna az önként vállalt feladatok forrásainak a biztosítása^ Csurgó_esetében azért kezelhető nehezen a hitelálloMéreteihez képest a legtöbb hitele Fonyódnak, a legkevesebb Siófoknak van mán), inért a város hosszú tá v«B«em síámíthat a helyi bevételek növekedésére ős nagyon kevés az értékesíthető, piacképes vagyona is. Molnár György, a kaposvári polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóságának vezetője egyenesen azt mondta: pocsék a város gazdálkodási helyzete. Ezt azzal az egyszerű példával szemléltette, hogy az idén a megnövekedett kiadások ellenére is 262 millió forinttal kevesebb pénzt kap az államtól a megyeszékhely, mint tavaly. így az idei költségvetésben várhatóan 682 millió forint működési célú hitellel lehet csak megoldani a kötelező feladatok ellátását. Ez főként a 13. havi bérek és a közalkalmazotti béremelések szintre hozása miatt alakult így, amihez nem kapott elégséges támogatást a város. A legnagyobb összegű hitelt egyébként 2001 -2002-ben a szociáüslakás-építés és a kollégiumépítés miatt vette fel a város. Tavaly több kisebb hitelt vett fel a fejlesztésekhez az önkormányzat, idén pedig 1,3 milliárd forintot terveznek, amiből a panelházak felújítására megy el a legtöbb, 633 millió forint. Schmidt Jenő tabi polgármester azt mondta: a városnak jelenleg 125 millió forint működési, illetve 55 milliós fejlesztési célú hiteltartozása van. 2006-ban 100 millió forint működési hitel- felvételt terveztek, amennyiben az önhikis pályázaton nem nyernek támogatást. Az utóbbi tíz évben az önkormányzat a 2002- 2005 közötti időszakban vette föl a legnagyobb összegű hitelt, hetvenmillió forintot, ráadásul a város működésére. Kovács Miklós, Balatonboglár polgármestere azt mondta: a városnak 500 millió forintos hosz- szú lejáratú fejlesztési hitele van, ezt a sportcentrum továbbépítéséhez vették fel. 170 milliós folyószámlás hitelkeretükből pedig 120-130 millió forintot szinte állandó jelleggel felhasználnak. A város költségvetése valamivel kevesebb, mint 2,2 milliárd forint. Kenéz István, Balatonlelle polgármestere azt mondta: 102 millió forinton áll jelenleg a város 120 milliós likvidhitel-kere- te. A testület 160 millió forint működési hitelt hagyott jóvá a napokban. Akkorát, amire még nem volt példa. Oka, hogy a költségvetésben mintegy 150 millió forint a hiány. A kiadási főösszeg 960 millió forint, szemben a tavalyi év 1,15 milliárdos költségvetésével. Miseta István, Fonyód polgár- mestere szerint a kikötői üzletsor miatt van nehéz helyzetben Fonyód. 804 millió forint a város fejlesztési célú hitele. A kiugróan magas összeg oka pedig a felvett 695 millió forint, amit a kikötői üzletsor megépítéséhez igényeltek, hogy tagi kölcsönként az önkormányzat többségi tulajdonában lévő Lakásépítő Kft.-nek folyósítsák. Erre azért volt szükség, mert a kft.-nek akkor nem volt vagyona, és nem vehette fel. Mivel a cég már rendelkezik vagyonnal, a tervek szerint rövidesen az veszi fel a hitelt, így az önkormányzat visz- sza tudja fizetni, mondta a polgármester. Az elmúlt év utolsó napján 150 millió forinton állt az önkormányzat 180 milliós folyószámla-hitelkerete és a 20 milliós munkabér-hitelkeretük is a maximumon van. A város költségvetése 1,25 milliárd forint. Siralmas a helyzet. Szinte minden somogyi város hitelfelvételre kényszerül a működés érdekében fotó: láng Róbert Lengyeltóti az átlagnál köny- nyebben gazdálkodik. Működési célú hitelük nincs, fejlesztési is csak 50 millió forint. Papszt Lajos polgármester azt mondta: ezt azért kellett igényelniük, mert az óvodafelújításra és - bővítésre elnyert ROP-pályázat utófinanszírozással valósul meg, vagyis csak a beruházás végén kapja meg a település a pályázati támogatást. Kiss Páltól, Balatonföldvár címzetes főjegyzőjétől megtudtuk: a legnagyobb összegű hitelt 2003-ban vette fel az önkormányzat. Akkor 129 milliós folyószámlahiteire kényszerültek. Az átmeneti gazdálkodási hiány finanszírozására szolgál minden évben a hitel, hiszen az önkormányzati bevételek többsége csak az év második felében kerül a kasszába. Az idei évre egyébként 88 millió forint működési és 44 millió forint fejlesztési hitelt terveztek a költségvetésbe. A somogyi városok banki kölcsönei 2006-ban Város, működési hitel (Ft) fejlesztési hitel (Ft) lakosai száma egy lakosra jutó hitel összege i TAB 125 millió 55 millió 4752 37 878 Ft CSURGÓ 140 millió 106,3 millió 5670 43 439 Ft BALATONBOGLÁR 120 millió 500 millió 5998 103 367 Ft BALATONLELLE 102 millió4958 20 572 Ft FONYÓD 170 millió 804 millió 5224 186 447 Ft LENGYELTÓTI50 millió 3355 14 903 Ft BALATONFÖLDVÁR 77 millió 19 millió 2050 46 829 Ft SIÓFOK100 millió 23 909 4182 Ft NAGYATÁD 395 millió 90 millió 11732 41 339 Ft ZSZ O <0 BARCS 39,9 millió 680 millió 12 157 59 225 Ft a 'ca MARCALI 180 millió 554 millió 12 321 59 573 Ft £ ez--o NAGYBAJOM 61 millió 42 millió 3625 28 413 Ft fi 'Q> T~ KADARKÚT 30 millió 166 millió 2775 70 630 Ft 2 f> KAPOSVÁR 61 millió 2 milliárd 839 millió 67 954 42 675 Ft fc: £ Nagy István, a siófoki városháza sajtóreferense elmondta: a város fejlesztésére fordítottak 322 millió forintot. Működésre még sohasem kellett hitelt felvennie a siófoki önkormányzatnak. Az idén tervezett 750 milliós fejlesztési hitel is csak egy elképzelés, egyáltalán nem biztos, hogy élni is kell majd vele az év során a több mint kétmilliárd forintnyi fejlesztés megvalósulása érdekében. A Nagyatádi Önkormányzat a ciklikus bevételek miatt hitel felvételét tervezi, emellett 189 millió forint működési hiányra számít. Az önkormányzat a folyó kiadásait 275 millió forint likvid folyószámlahitel és 120 millió forint munkabér-hitelkeret igénybevételével finanszírozza. Az utak, járdák felújítására nyert pályázati támogatás előfinanszírozására 90 millió forint rövid lejáratú hitelt vettek fel tavaly. A feladatok ellátásához szükséges források folyamatos biztosításához 50 millió forint hitelt vesznek igénybe. A fejlesztési bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtését 136 millió forint fejlesztési hitel tervezésével biztosítja az önkormányzat. ■ Van olyan település, ahol majd tízszer annyi az idei hitel, mint amennyi tavaly volt Barcsnak négyféle fejlesztési célú hitele van: 74 millió, 56 millió, 199 millió és 350 millió forinttal adós a város jelenleg, ez összesen 680 millió forint. Ezek közül tavaly vették föl a legnagyobb összegű - 350 milliós - hitelt a barcsi fürdőépítés költségeire. A marcali önkormányzatnak két, egyéven belüli, rövid lejáratú működési hitele van: 180 millió forint állandó és 320 millió forint gördülős hitelkerettel. A fejlesztési hitel összesen 554 millió forint. Ebből a legnagyobb, 237 millió forint a 2003- ban a Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpontra felvett hitel, amiből eddig 47 millió forintot fizettek vissza. Egyéb fejlesztésre 170 millió forintot, a fejlesztési feladatok önerejére tavaly 147 millió forintot igényeltek. Idén a 180 milliós és a 320 milliós működési hitelt, miután lejárt, újra megújítják. A fejlesztési hiteleknél pedig 100 millió forintot terveztek a saját erő megteremtésére, aminek a nyertes pályázatok szabják meg a végleges ösz- szegét - tájékoztatott Zajcsuk Lajos, az önkormányzat pénzügyi irodavezetője. Kadarkút a megye legfrissebb városa, gyorsan felzárkózott a többi településhez. Idén a hivatal és a városközpont felújításához 166 millió forint hitelre kényszerülnek, és a működéshez is 30 millió forintra lesz szükség. Nagybajom is sokszor annyi hitellel kénytelen gazdálkodni, mint tavaly. Az elmúlt évben összesen 12 millió forint hitellel rendelkeztek. Idén ezzel szemben a hivatal felújításához 42 millió, működésre pedig 61 millió forintot vesznek fel, tehát több mint százmillió forintos hitelösszeggel kell menedzselniük az idei büdzsét.
