Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
WtM. 2006. január 15., vasárnap A hét témája 5 Több mint egy évtizede téma az önkormányzati régiók bevezetése: támogatói állítják, a reform jelentős megtakarítást jelentene. Igaz, hosszabb távon, így kérdéses, a kormány az egyszeri, százmilliárdos kiadásra szánja a pénzt, vagy az euró mielőbbi bevezetésére spórol. A leszakadó régiókban élők egyelőre nem számíthatnak arra, hogy a pénzek és hatáskörök szétosztásával több pénz áramlik a fejlesztésűkre. Az El) nem várja el a közigazgatási reformot. Kemény fába vágja a fejszéjét a következő kormány, ha 2010-re átfogó régiós közigazgatási reformot akar. A több választási ciklus óta napirenden lévő régiós átalakítást, sőt az első régiós választást az MSZP-SZDSZ-kor- mányzat eredetileg erre az évre tervezte. A reformot, bár az előkészítő munka közvetlenül a 2002-es önkormányzati választás után már megkezdődött, nem sikerült keresztülvinni. Az biztos, a következő kabinetnek nem lesz könnyű dolga, amennyiben együttesen ragaszkodik az euróbevezetés dátumához és a régiós reformtervekhez. Az átalakítással járó, több százmilliárd forintosra becsült kiadást ugyanis alighanem nehezen viselné el a brüsszeli elvárások szerint a hiányt csökkenteni próbáló költségvetés. Márpedig a közigazgatás és az önkormányzatiság újragondolását és az érdemi lépéseket Gyur- csány Ferenc miniszterelnök a napokban újra napirendre tűzte. A kormányfő közölte, a kabinet szándékai szerint a következő négy évben az ezzel kapcsolatos munkának „nagyon intenzív szakasza” fog következni. A miniszterelnök a változtatás igényét a jelenlegi kormánykoalíció választási győzelme esetén továbbkormányzása sarokkővé- § vé tette. Kijelentve: csak akkor g marad a kormányrúdnál, ha a § pártok partnerei lesznek a mun- o kában. Lehetséges, hogy a miniszterelnök kétharmados parlamenti többségre számít. A reform megvalósításához ugyanis túlnyomórészt kétharmados jogszabályokon kell módosítani. Márpedig jelenleg sem a konkrét gazdasági forrás nem látszik, sem a pártok közötti együttműködés lehetősége. Pár éve bizakodtak A tervezett önkormányzati régiók intézményrendszerének és önkormányzati struktúrájának kialakításához sok pénz kell. Annyi, hogy azt az előkészítésben részt vevők maguk sem merték - vagy nem akarták - pontosan kiszámítani. 1998-as kormányprogramjában mindenesetre a Fidesz is felvetette a választott regionális önkormányzatok megteremtésének lehetőségét. 1999 nyarától azonban a Fidesz kommunikációjából eltűnt a választott regionális önkormányzatok létrehozásának koncepciója, s a kormányzati munka is kizárólag az állami közigazgatás regionali- zálásával foglalkozott. 2002-ben az MSZP-SZDSZ- kormány is lendületesen kezdett az előkészítéséhez. Lamperth Mónika belügyminiszter 2002- ben még egyenesen azt remélte: 2006-ban az állampolgárok regionális önkormányzatokat választhatnak. A munka felgyorsítása érdekében a tárcavezető 2002 őszén tanácsadó testületet hívott életre. Az IDEA-program- ban részt vevők feladata lett a régiós önkormányzati reform alapjainak kidolgozása. 2002-2003-ban az MSZP- SZDSZ-kormány feltételezte, hogy a regionális államreform kérdésében négypárti konszenzus alakulhat ki - nyilatkozta lapunknak Wiener György, az IDEA társelnöke. Az MSZP szakpolitikusa elmondta, hogy a Belügyminisztériumban 2003 szeptembere és decembere között több négypárti tanácskozás zajlott le, melyek során nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz és az MDF sem a törvény által létrehozott többcélú kistérségi társulások létrehozását, sem a regionális reformot nem támogatja. Ennek ellenére 2004 közepére a Belügyminisztériumban elkészült a választott regionális önkormányzatok megteremtésére irányuló három törvénytervezet, mely á& alkotmány, illetve az önkormányzati törvény módosítására, illetőleg az új intézmény részletes szabályozására irányult. A kormány azonban úgy döntött, hogy megfelelő ellenzéki támogatás hiányában a javaslatokat nem terjeszti a parlament elé, az átfogó reformot 2006 után valósítja meg. A megye vége A régiós rendszer létrehozása nem csupán új határok meghúzását jelenti, de azt is, hogy a jelenlegi központi kormányzati feladatok egy részét a regionális kormányzatok veszik át. A decentralizáció mértékét tekintve azonban az elkészült IDEA-munkaanyagban is eltérő elképzelések léteznek. Az egyik - egyszerűbb - változat a régiókat egy egységként, a jelenlegi rendszerhez hasonló területi ön- kormányzatként fogja fel. Ezen túlmutat az a verzió, amely a régiókat kormányzati feladatokat is ellátó térségként értelmezi. Ez a közigazgatási teendők mellett egyes kormányzati funkciókat is ellátna. Irányító testületé választott regionális gyűlés, emellett helyi kormányként működne a gyűlés által kinevezett vezetőkkel a régiót irányító főhivatal. Ez utóbbi esetben a központi kormányzat például a területfejlesztést, kulturális és szociális ügyeket helyi szintre adná át. Az átalakulás a jelenlegi megyei rendszer végét jelentené: ez az átalakulás után csak mint intézményeket működtető és földrajzi egység maradna meg. A települési önkormányzatok mellett a régió választópolgárai regionális önkormányzatokra voksolnának. Egyelőre azonban kérdés, milyen formában. Az IDEA-program tervezői a legész- szerűbb megoldásnak a regionális szintű pártlistás választási rendszert tartják. > A szakemberek szerint elsősorban a régiók működési elvében kell megegyezni, a területi felosztás - még ha korábban oly sok vitát váltott is ki - lényegében másodlagos. Arról az egyeztetések azért is szakadtak meg, mert a tervezők - úgymond - nem akartak elveszni a részletekben. A legstabilabb megoldást a tervezők egyébként egyelőre a jelenlegi megyehatárok mentén létrehozandó egységekben látják. Már csak azért is, mert a megyéhez a legtöbb lakost érzelmi szálak is fűzik. A régiós reform bukdácsolásának alapvető oka, hogy végig- viteléhez túlnyomórészt kétharmados törvényeket - így az alkotmányt és az önkormányzati törvényt - kellene módosítani, amihez mindeddig hiányzott a pártok közötti megegyezés. Gombhoz a kabátot „Fordítva ültek a lovon” - kommentálta a reformelképzelésekkel kapcsolatos ellenzéki magatartás okát lapunknak Szita Károly, Kaposvár polgármestere. A Fidesz önkormányzati kabinetjének vezetője azt mondja: míg a régiós tervezeteket készítők a gombhoz keresték a kabátot, azaz közigazgatási egységek felülről történő létrehozásában gondolkodtak, addig a helyes eljárás az, hogy helyi szinteken határozzák meg a teendőket. Eszerint a konkrét feladatmeghatározást az önkormányzati finanszírozás átgondolása és reformja kell, hogy kövesse, ez után következhet az esetleges továbblépés. Kijelentette: „a feladatokat ott kell ellátni, ahol maga a feladat van”: adott esetben tehát a településeken, a kistérségekben, a megyékben, és végül - ha szükséges - regionális szinten. Nincs komoly koncepció Hogy a politika miért is nem lép túl a jelenlegi önkormányzati rendszeren, újabb magyarázattal sziplgál Kumin Ferenc politológus. Kérdésünkre azt mondta: a politika a választások előtt visz- szakozik a régiós reformtól, ez részben arra vezethető vissza, hogy a megyei intézményrendszer jellemzően olyan munkahelyeket, pozíciókat kínál, melyekkel a nyertes párt honorálhatja tagjai, aktivistái választási munkáját. Kérdés, helyi szinten vál- lana-e bármelyik politikai erő olyan konfliktust, mely meggyengítheti hatalmát. Drága spórolás Kumin Ferenc hozzátette ugyanakkor, az az igazgatási feladat, melyet a jelenlegi kormányzati-önkormányzati rendszer lát el, „irracionálisán költséges”. Ha a kormányzat a közeljövőben a „pénznyelő rendszer” átalakítása mellett dönt, az egyszeri nagy kiadás viszonylag rövid távon is megtérülhet. Arról nem beszélve, hogy lehetséges, az EU is támogatná a reformot. Ha a későbbi régióknak a jelenlegi önkormányzati teendőknél komolyabb feladatkört szánnak, az átadandó döntési jogköröket valahonnan el is kell venni. Ez pedig mindenképpen érdek- sérelmet okoz - világít rá a további nehézségekre Kolláth György. Az alkotmányjogász szerint a következő választási ciklusban csak egy nagykoalíció vagy kétharmados többség esetén lenne könnyen elrendezhető az ügy, éppen a vonatkozó törvények és az alkotmány kétharmados volta miatt. Ez persze önmagában csak a döntést jelentené, ugyanis szerinte jelenleg nincs ismert, komoly, „XXI. századi” államszervezeti koncepció - főleg a középszintű tervek kidolgozatlanok. Azt azonban leszögezi: mindenképpen komoly ho- zadéka lehet a karcsúbb önkormányzati és intézményrendszernek. Úgy véli: kisebb, ésszerűbb rendszerrel az igazgatási kiadások 30-40 százaléka is megspórolható. Tibay Gábor-Bánky Bea Európában bevált a regionális rendszer MAGYARORSZÁGON jelenleg hét, úgynevezett tervezési-statisztikai régió létezik. A megyék régiókba sorolásának az európai uniós támogatások elosztása szempontjából van jelentősége. Az EU amúgy elvileg nem követeli meg a köz- igazgatási régiók létrehozását, de a közösségi tapasztalatok azt mutatják, több tagország igazgatási feladatai lettek köny- nyebbek a reform után. Az ön- kormányzati, illetve autonóm régiók ennél jóval több jogosítvánnyal rendelkeznének. A TELEPÜLÉSI önkormányzatok és a központi kormányzat között álló közigazgatási középszinten a területi önkormányzatok több típusa áll. így a kistérségi szint lényegében a városkörnyéket jelenti, a nagyobb egység a megye, a jelenlegi második, települések feletti önkormányzati szint. A régiók többmegyényi területet fednek le.
