Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-08 / 287. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 8-., CSÜTÖRTÖK 7 VILÁGTÜKÖR Háború készül Eritrea és Etiópja között A kelet-afrikai Eritrea kiutasította területéről az ENSZ békefenntartóit. Tíz napon belül távoznia kell továbbá minden amerikai, kanadai, európai és orosz állampolgárnak is. Aszmarában még nem kommentálták ezeket az értesüléseket, de az etióp fővárosban, Addisz-Abebában állomásozó ENSZ-alkalmazottak megerősítették a hírt. Eritrea több évtizedes függetlenségi harc után szakadt ki Etiópiából 1993-ban. A pontos határok körüli viták miatt 1998 és 2000 között már szabályos háborút vívtak egymással. Az ellenségeskedésnek mintegy hetvenezer áldozata volt. 2000 után a határ 25 kilométeres demilita- rizált sávját 3300 fős ENSZ-kato- naság őrizte. A végleges határokat az elmúlt öt évben sem sikerült meghúzni. Az elmúlt hetekben mindkét ország nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre, ami tovább növeli a háború kitörésének veszélyét. ■ F. K. Tovább terjed a madárinfluenza. Újabb madárinfluenzás megbetegedést jelentettek Kínából, ahol az utóbbi hetekben már négyen kerültek kórházba a H5N1 vírus miatt. Ezúttal egy tízéves kislánynál diagnosztizálták a betegséget. A távol-keleti országban egyre több tartományban terjed el a madárinfluenza, a hatóságok eddig több mint tízmillió állatot pusztítottak el. Ukrajnából és Oroszország déli részéről is újabb fertőzéseket jelentettek. A csehek végül nem engedtek az egyháznak Bush belebukhat a háborúba irak Történelmi mélyponton az amerikai elnök népszerűsége Aláírta Václav Klaus cseh államfő az egyházi törvény sokat vitatott módosítását, annak ellenére, hogy a jogszabályváltozást komolyan bírálta a cseh egyházak ökumenikus tanácsa és a cseh püspöki konferencia. Az egyházak nemtetszését azzal vívta ki a paragrafus, hogy az egyházi intézményeknek és szervezeteknek ugyanolyan lesz a jogi státusa, mint bármely más civil szervezetnek. Az érintettek azt szerették volna elérni, hogy az állam ne ellenőrizhesse az egyházi intézményeket. Az egyházi iskolák, karitatív szervezetek, kórházak állami ellenőrzését ugyanis az egyházi autonómia súlyos megsértésének tartják. A vita több éven keresztül folyt, de a törvényhozás végül megszavazta a módosítást. Az egyházak képviselői ekkor fordultak Václav Klaus államfőhöz, arra kérve őt, ne szentesítse a passzust. A törvény keddi ratifikálását az egyházak képviselői úgy ítélik meg, mint ha a kommunista korszak tért volna vissza Csehországba. ■ F. K. Az amerikai szavazók egyre kevésbbé hisznek az elnök politikai hozzáértésében. Farkas Károly Történelmi mélypontra süly- lyedt George W. Bush amerikai elnök népszerűsége. A USA Today legújabb, november 11- 13-a között végzett közvélemény-kutatása szerint csak a szavazók 37 százaléka támogatja az amerikai elnök politikáját. A látványos csökkenésre magyarázat lehet az amerikaiak által kevésbé elfogadott iraki szerepvállalás, a magas benzinár és az augusztusi Katrina-hurrikán pusztítására adott lassú kormányzati reakció. Az elnök népszerűségét tovább tépázzák az amerikai titkosszolgálat számlájára írt fogolykínzási ügyek. Az elnök pozíciójának gyengülését kihasználva a demokrata ellenzékiek több fronton is támadást indítottak. Howard Dean, a vezető demokrata szenátorok egyike például nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem képes megnyerni az iraki háborút. „Ugyanazokat a hibákat követjük el, mint Vietnamban” - jelentette ki a szenátor egy texasi rádióadónak adott interjújában. Bush felháborodottan utasította el a demokrata szenátor felvetését. „Hiszem, hogy megnyerjük a háborút, fiainknak most minden támogatásra szüksége van” - közölte az elnök tegnap a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. Nem hajtja Bush malmára a vizet az sem, hogy egy elrabolt amerikai állampolgárról szóló videofelvételt mutattak be a hírtelevíziók. Az elrablók azt követelték, hogy a férfi életéért cserében az amerikai csapatok vonuljanak ki a megszállt országból. Bush azonban nem alkuszik. „Az Egyesült Államok nem fizet váltságdíjat Irakban elrabolt túszokért, de minden rendelkezésére álló hírszerzési lehetőséget bevet annak érdekében, hogy megtalálja és kiszabadítsa őket” - szögezte le az elnök. „Iraki barátainkkal együtt addig vadászunk a túszejtőkre, amíg kézre nem kerítjük őket” - tette hozzá. Az elnök népszerűségének különösen sokat árt, hogy az amerikai sajtó sorozatosan a Központi Hírszerző Ügynökség által elkövetett törvénytelenségekről, fogolykínzásokról cikkez. A legutóbbi, Európát is súlyosan érintő ügy miatt a külügyminiszternek, Condoleezza Rice-nak kellemetlen kérdésekre kellett válaszolnia. Szaddám Húszéin kihagyta a saját perét A VOLT IRAKI ELNÖK már kedd este a szerdai tárgyalás bojkottjával fenyegetőzött. Szaddám Húszéin többször is bekiabálással zavarta a tárgyalás menetét. Panaszkodott, hogy a kétnapos tárgyalás után már nincs egy rendes ruhája, és megfosztották a zuhanyozás és az ájtatosság lehetőségétől is. Azt is sérelmezte, hogy nem dohányozhat, és nem engedik a szabadban sétálni. „Ez terrorizmus” - mondta Szaddám Húszéin. „Ilyen igazságtalan törvényszék elé nem állok! Menjetek a pokolba!” - kiabálta. A per második felvonása hétfőn vette kezdetét, a vizsgálat a Bagdadtól északra lévő Dzsubailfalu 148 lakójának lemészárlásával kapcsolatban folyik. A kihallgatások még az exdiktátor bűntársainak szemébe is könnyeket csaltak. Kedden például egy síita asz- szony azt mesélte el, hogy erőszakoltóik meg őt és kislányát a rezsim pribékjei. Elektrosok- kot kapott, meztelenül kellett táncolnia katonatisztek előtt. A bíróság ismét elnapolta az iraki exdiktátor perét, ezért azt a választások után, december 21-én folytatják. A britek beadták a derekukat új költségvetési javaslatot dolgoz ki a jövő hétre a brit kormány - tett ígéretet Jack Straw külügyminiszter. London az EU soros elnökeként hétfőn ismertette az unió 2007-2013-ra szóló költség- vetésére vonatkozó indítványát, amelyet szinte valamennyi tagállam, köztük Magyarország is élesen bírál. Straw az uniós külügyminiszterek tegnapi tanácsülésén közölte ajánlatát, miután a testület is elutasította a többek között az új EU- tagoknak nyújtott felzárkóztatási támogatások 8-10 százalékos csökkentését indítványozó tervezetet. Tüntetők közé lőttek a kínai rendőrök legalább négy halálos áldozatot követelt ezer tüntető és több száz rendőr összetűzése Kína déli részén - közölte szemtanúkra hivatkozva a Szabad Ázsia Rádió. A tiltakozók azt követelték, hogy kapjanak kártérítést egy erőmű építése miatt kisajátított földjükért. Beszámolók szerint hasonló esetek sora történik az országban. Húsz év börtönt kapott a háborús bűnös A HÁGAI NEMZETKÖZI bíróság húszéves börtönbüntetésre ítélt egy boszniai horvát férfit. Miroslav Bárót azzal vádolta a bíróság, hogy 1992 és 1995 között emberiség elleni bűnöket követett el a boszniai háborúban. A vádpontok között nemi erőszak és kínzás is szerepelt. Újabb magyarverés a Vajdaságban KÉT MAGYARELLENES incidens is történt az utóbbi napokban a Délvidéken. Szombaton szerb fiatalok vertek szét egy magyar szórakozóhelyet. Vasárnap egy 26 éves szerb férfi molesztált egy temeríni kávézóban egy 16 éves magyar lányt, majd bántalmazta a lány védelmére siető testvérét. @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Chilében vizsgálják a magyar szálat fegyverszállítás Kikérdezték Pinochetet a horvátoknak szánt fegyverekről Amerikai katonai bázisok lesznek Romániában Egy Horvátországba küldött fegyverszállítmányról faggatták chüei nyomozók Augusto Pinochetet, a dél-amerikai ország volt diktátor-elnökét. A házi őrizetben lévő Pinochet kihallgatásán egy 1991-es szállítmány volt a téma, amelyet az ENSZ-embargó ellenére indítottak útnak a függetlenségért harcoló volt jugoszláv tagállamba. A szállítmányt Srí Lankának szánt segélycsomagnak álcázták. 1991. november 29-én azonban a budapesti Ferihegyi repülőtéren megtalálták a konténerekbe rejtett fegyvereket. Három hónappal azt követően, hogy a magyar hatóságok lefoglalták a Horvátországba iráAugusto Pinochetet a Budapesten megtalált fegyverekről faggatták nyúló fegyvereket, a szállítmányért felelősnek tartott tisztet, Gerardo Huber ezredest, a fegyvereket gyártó cég egyik vezetőjét holtan találták meg 30 kilométerre Santiagótól a hegyekben. Az akkori hivatalos álláspont szerint az ezredes önkezével vetett véget életének. A nyomozást a chilei hadsereg és a védelmi tanács kérésére indították meg újra ebben az ügyben. Egy százados ugyanis azzal vádolta meg a diktátort, hogy ő adott parancsot a fegyverszállításra. A chilei legfelsőbb bíróság szeptemberben vonta meg a mentelmi jogot az országot 1973 és 1990 között irányító Pinochettől. ■ Velki Gábor Történelmi jelentőségűnek nevezett megállapodást írt alá Románia és az Egyesült Államok, ennek értelmében négy amerikai katonai létesítményt fogad be területére a'szomszéd ország. A dokumentumot a néhány órás bukaresti látogatáson tartózkodó Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és román kollegája írta alá. A sajtóértekezleten Rice nem kívánta kommentálni azokat az újságírói kérdéseket, amelyek az esetleges romániai CIA-börtönök létére vonatkoztak. A külügyminiszter azt hangoztatta, nem akar hírszerzési és biztonsági érdekeket sérteni, Traian Ba- sescu államfő viszont határozottan elutasította a börtönökkel kapcsolatos híreszteléseket. A romániai CIA-börtönökkel kapcsolatos híresztelésekről Szabó Károly szenátor, a román szenátus védelmi bizottságának titkára úgy véli, hogy ezek tényét nem lehet kizárni, de megerősíteni sem. Rice Romániából Ukrajnába indult tovább, a tegnapi nap folyamán Viktor Juscsenko államfővel és Juri Jehanurov kormányfővel folytatott tárgyalásokat a forradalom utáni politikai reformokról. ■ Lukács János ■ Rice megint hallgatott a börtönökről.
