Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

4 Közélet, politika, gazdaság 2005. november 6., vasárnap Cigányokról fehér abrosz mellett Caramel egy lakópark „arcaként” és egy autómárka félként híveként lépett színre, Győzikével pedig lassan akármilyen kacat eladható. Az elemzők mégis állítják: a cigányság egyelőre nemigen haraphat bele a reklámtortába. A „Program az Összetartó Társa­dalom Megteremtéséért” nevű szervezet összejövetelén, kávé és pogácsa mellett arról folyt a szó: „miért nem szerepelnek romák a reklámokban?” Illetve, hogy „miért zár­kózik el a magyar hirdetési piac a roma modellek szerepeltetésétől?” A helyzet első ránézésre nem is olyan rossz. A Magyar Telekom marketingigazgatója, Nagy Bálint meg is jegyezte: a sokszínű kisebbség megszólítása már trendinek mondható külföldön. Azonban az élen járó Amerikában is csak nagy sokára si­került az áttörés. - Ha eljön az ideje, lesz roma szereplő a magyar reklámok­ban - jövendölte. Tény, a magyarországi romák sze­génysége nem teszi lehetővé, hogy gaz­dasági okokból szólítsa meg őket a ke­reskedelmi média vagy a reklámipar, át­törést valószínűleg az jelent majd, ha fo­gyasztóként is megjelennek a színen. Miként Nagy Bálint is utalt rá, az ame­rikai hirdetési piac is csupán a nyolcva­nas években kezdte az amerikai feketé­ket megszólítani, jóllehet akkor már egy évtizede felmérések bizonyították vásárlóerejüket. A hirdetők attól tartot­tak, hogy az „integrált” reklámok elide­genítik a fehér vásárlóerőt, ez azonban nem következett be. Daróczi Ágnes népművelő szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a legszegényebbek a leg­sikeresebben becserkészhető fogyasz­tók. Éppen, mert nagy beruházásokra (lakás, kocsi, nyaraló) nem futja bevéte­leikből, így márkás holmik viselésével próbálják a tehetősség látszatát kelteni. Úgy fest, a cigányság a vártnál akár ha­marabb is képbe kerülhet... Persze, furcsaságokkal, kibeszélés­A GETTÓ IS ELADÓ! A tulajdonában lévő nyomor- teleptől újsághirdetés útján kíván megszabadulni a mis­kolci önkormányzat. Az autó­pályához közeli, 15 ezer négyzetméteres Szondi-tele- pen jelenleg három-négyszá­zán élhetnek, jobbára ro­mák. Az ajánlat alapján a le­endő tulajdonos elbonthatja a minden komfortot nélkülö­ző helyi lakásokat, majd hasznosíthatja a területet, feltéve, hogy elhelyezi vala­hol az ottlakókat. S hogy mennyit érhet ma egy ma­gyar gettó? Információink szerint a plafon akár 300 millió forint is lehet. re, tisztázásra váró részletekkel így is szép számban talál­kozhatunk. Csak egy példa. A kvater- kán kérdést intézett a Tesco kommuni­kációs igazgatójá­hoz az egyik roma műsorvezető. Arra várt választ, hogy amikor a Rádió C mindösszesen 40 ezer forint támoga­tást kért tavalyi, ci- gány-Mikulás akció­jához, miért mond­tak nemet, s hogyan fogalmazhatták meg válaszképpen a következő egyso­rost: „nekünk nem célcsoport a Rádió C!” Danks Emese, a hipermarketlánc részéről elismerte, rossz volt a megfo­galmazás. Azonban jelezte: ők nem a cigányoknak és a nem cigányoknak kí­nálják termékeiket, hanem mindenki­nek, aki itt él és reménybeli vásárlójuk lehet. A Raiffeisen Bank Rt. marketing- igazgatója, „megfejelve” a fentieket, ki­fejtette: a termékreklám üzlet, nem tár­sadalmi szerepvállalás. Mindenki a ma­ga érdekei szerint választ szereplőket egy-egy kampányhoz. Gosztonyi Csaba reklámszakértő szerint ma még ha egy hazai reklámfilmben feltűnik egy ci­gány ember, sokan felkapják a fejüket. Es csak másodsorban részesül figye­lemben maga a termék, az üzenet. - A reklám mindig a társadalom többségé­hez szól - erősíti meg Gondáné. Ugyan­akkor - teszi hozzá a bankszakember - a romák is a célcsoportba tartoznak, ám csak annyiban, amennyire részei az egésznek, azaz a megcélzott vevőkör­nek. Arról tehát szó sincs, hogy öncélú­an kiemelnék őket. A hirdetők azért sem kezelik külön a romákat, mert nin­csenek csak nekik gyártott termékek. - A közszolgálati tévécsatornák sokkal inkább megengedhetnék maguknak, hogy odaültessenek az esti hírműsorok­ba egy szép roma lányt, esetleg egy fess roma fiút. Magam is szívesen nézném őket - summázza. Amúgy e fehérabroszos tereferén is sűrűn vetődött fel Győzike, a valóság­show,-sztár neve, s helye a magyar mé­diaplanétán. Egy roma a találkozó vé­gén el is árulta: ők bizony nem tartják maguk közül valónak a giccses cuccok­ban járó-kelő rappert. Hasonlóan véle-. kedett elemzésében György Péter eszté­ta. „A rossz ízlésű, kastélyban élő, a csökkent értelmű medvebocs szerepét magára öltő újgaz­dag Gáspár Győző­nek köze sincs a ro- Bangó Margit ma populáció döntő nótaénekes szó­többségének életé- rint "közismert hez.” Úgy tűnik, cigánynak lenni Caramel vagy Gás- borzasztó fele­pár Laci jobb válasz- lősség. Régen is tás lehet a reklámo- az volt, ma is az, zóknak, elvégre ke- egy romának vesebb érdeket sér- mindig bizonyí­tenek, ráadásul tani kell, három­mindkettőre igaz, szór annyit kell hogy a semmiből ér- teljesítenie, mint keztek a showbiz- másnak, hogy niszbe. A Mega- ugyanúgy sztárok mellett elismerjék...” előbb-utóbb talán el­jön a modellek ideje is. Az autószalonon már több, csábos idomokkal „felfegyverzett” lány tűnt fel hoszteszként. Elképzelhető, hogy rövid időn belül ugyancsak ők egy szereplő­válogatáson is feltűnnek. S ha a cégek­nek erre igényük lesz, akár a színes ma­gazinokból vagy a televíziós reklámok­ból is ránk köszönhetnek. A reklámpiac a jelek szerint számol velük. Kérdés, mikor jön el az ő idejük? Szabó Zoltán Attila A boncmester legendája és a mérgező valóság Találtak már rákkeltő cumisüveget és gyerekpizsamát is. A citrom héjával a gombaölőt is belereszeljük a süteménybe, a dezodor, a légfrissítő is veszélyes a szervezetünkre. Naponta mérgezzük magunkat és mérgeznek bennünket. A legenda szerint egy boncmes­ter a minap azzal dicsekedett, hogy bár három napig nem mű­ködött a hűtőberendezés, legna­gyobb megdöbbenésére a halot­takon semmi sem látszott az idő múlásából, mert annyi tartósító­szert eszünk, hogy azok szinte balzsamozzák a testet.- Ez a „megfigyelés” nagy marhaság - mondja egy névte­lenséget kérő patológus. - Az E-számokkal jelölt élelmiszer- ipari adalékok komplex vegyüle- tek, amelyek megsemmisítik, il­letve kiiktatják az élelmiszerek­ben lévő baktériumokat. Ezeket a szervezet nem bontja le, nem ürí­ti ki, elraktározódnak a májban. Szerinte nehéz megmondani, hogy az E-számokkal jelölt ada­lékok a korábbiaknál jóval na­gyobb adag mérget jelentenek-e az emberi szervezetnek. Ugyan­is soha ennyi gyógyszert nem fo­gyasztottak még Magyarorszá­gon, márpedig a rengeteg gyógy­szer terheli a májat, így eldönt­hetetlen, hogy ezektől vagy a tar­tósítószerektől növekszik-e a máj méregtartalma. A máj zsíro- sodása mögött nem mindig az alkohol áll, hanem a túlzott gyógyszerfogyasztás. Megjegy­zi, hogy ezeket a vegyületeket a természet sem tudja lebontani, így már a zöldségekből is vissza­jutnak a szervezetbe.- Vajon miért érnek nagyon korán a lányok és miért nőiesed­nek el a fiúk? - kérdezi. - Mert rengeteg hormontartalmú gyógy­szer van forgalomban, ezeket sem bontja le a szervezet, a hor­NEM VAGYUNK BIZTONSÁGBAN Az eldobható műanyagokból élelmiszer-szennyezések oldódnak ki. A zöldségekhez, gyümölcsökhöz használt permetező-, gombaölő szerektől, lakkoktól, festékektől, a mosószerektől. A műanyagokban használt krómozott égésgátlóktól, a teflontól. Az előrecsomagolt élelmiszerekhez használt polisztirol edényektől. A műanyag- és gumigyártásban használt folyékony oldószerektől. A hónaljdezodoroktól, illatosító kozmetikumoktól. A gyerekjátékokban, a cumisüvegben található lágyítószerektől. A televízió, a számítógép vegyi anyagaitól, a sütő égéstermékeitől. Az immunrendszert károsító anyagú autótisztító szerektől és légfris­sítőktől, ez utóbbiak illatanyaga gyakran allergén. monok sem bomlanak le, a vize­lettel eltávoznak, de hiába a víz- tisztítás, ezek az ivóvízzel visz- szakerülnek a lányok és a fiúk szervezetébe. Naponta mérgeznek bennün­ket, naponta mérgezzük magun­kat, a vérünkből legalább har­minc különböző vegyi anyagot lehetne kimutatni. A közelmúlt­ban az egyik megyeszékhelyen kiválasztott család tagjainak szervezetében százféle vegyüle- tet találtak. A nagymama véré­ben a hírhedt, születési rendelle­nességeket is okozó, harminc éve betiltott növényvédő szer, a DDT-por, veszélyes peszticid- maradványt találtak, a lányának vérében műanyagokhoz, koz­metikumokhoz, bútorokhoz használt krómozott égésblokko­lót, az unokáéban vákuumcso­magolások fluorozott vegyi anyagaira bukkantak. Dr. Zacher Gábor, az Erzsé­bet Kórház toxikológusa szerint ha nem fogják vissza a vegysze­rek termelését és felhasználását, a következő nemzedékek ko­moly egészségkárosító hatások­ra számíthatnak: a májelégtelen­ség, a daganatos megbetegedé­sek szaporodására. Az Európai Unióban százezer mesterségesen előállított kémiai szert használnak, amelyek nagy része állítólag hatásvizsgálat nél­kül kerül forgalomba. Találtak már emberi szervezetre veszé­lyes kemikáliákat gyermekpizsa­mákban is. Az unió is besokallt: szigorúbb vegyianyag-politikára készül, november 15-én megsza­vazzák a vegyi anyagok nyilván­tartásáról és engedélyezéséről szóló rendeletet.- Régóta várat magára ez a rendelet - mondja Dragos Tibor, a Magyar Természetvédők Szö­vetségének programvezetője. - A rákot okozó triklozont már ki­vonták a fogkrémekből, de a kis­gyerekek pvc-kacsájában még ott a belső elválasztású mirigye­ket károsító lágyítószer. Kínai cumisüvegben is találtak már rákkeltőt. Nőknél összefüggést találtak a mellrák és a parabén- tartalmú dezodorok használata között: epilálás utáni dezodor­használatkor a sérült hámsejte­ken keresztül a parabén beszivá­rog a szervezetbe és rákkeltő le­het. Az egyik legnagyobb gyógy­szergyár vezetője megparancsol­Az alma héját dicsérik, mond­ván. tele van vitaminnal, csak azt nem teszik hozzá, hogy ott van a legtöbb gombaölő szer ta lányának, ne vásároljon olyas­mit, amiben parabén van. A nők bedőlnek a reklámok­nak, és nem győzik vásárolni az allergizáló illatanyagokat tartal­mazó légfrissítőket, amitől min­denkit eltanácsolna. Nem jó, ha az otthont a reklámok tiszító- szereivel gondozzák. Óva int a citromhéj reszelésétől: a citro­mot veszélyes gombaölő szerek­kel kezelik, ezek pedig nem le- moshatók. A főzős műsorokban dicsérik az almahéjat is, mennyi vitamin van benne. Csak azt nem teszik hozzá, a héjban van a legtöbb vegyszer is. Csontos Tibor CARAMEL, a ro­ma énekes nem csak kiváló hangjának kö­szönheti népsze­rűségét hanem szerénységének is. Az énekes teljesen más mi­nőséget képvisel mint a magamu­togató Győzike

Next

/
Thumbnails
Contents