Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2005. november 6., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Kit né^ekjnadárnak? Miért oltottak be madárinfluenza elleni oltóanyaggal egy minisztert, egy tisztifőor­vost és egy népegészségügyi kormánymegbízottat, amikor csupán egy állatokra veszélyes betegségről van szó? Ezt kérdezi Takács László, a Baromfi Termékta­nács igazgatója. Ma már van olyan hipermarket, ahol nincs baromfihús. A madárinfluenzáról szóló hírek megtették hatásukat: ma már van olyan nagyáruház, ahol nem lehet kapni baromfi­húst. Országos szinten csak­nem a felére esett vissza a csir­kehúsfogyasztás, s ebben a Ba­romfi Terméktanács igazgatója szerint nagy szerepe van a kor­mányzati döntés­hozók tájékozta­tási akciójának is. Takács László el­sősorban azt nem érti, miért kellett beoltatnia magát Rácz Jenő egész­ségügyi minisz­ternek, Bujdosó László országos tisztifőorvosnak és Kökény Mi­hály népegészségügyi kor­mánymegbízottnak.- Ez az egész csak arra jó, hogy pánikot keltsen - jelentette ki. - A madárinfluenza állatbetegség, ráadásul nálunk még nem is ütötte fel a fejét. A H5N1 vírus elleni védőoltás tehát teljesen indokolatlan és értelmetlen. Takács László úgy véli, ez a felhajtás kizárólag a vakcina­gyártók érdekeit használja.- Ez a kampány egyszerre nevetséges és siralmas - mond­ta. - Tájékoztatás címén inkább félelemkeltés zajlik, s ehhez saj­nos kormányzati tisztviselők is asszisztálnak. Az okokat ne tő­lem kérdezze, de már hallottam olyan morbid viccet, hogy né- hányan ezzel az oltóanyaggal akarnak megtollasodni... Az persze az ágazati veszte­ségek ellenére is tagadhatatlan, hogy a világban történtek halál­esetek, amelyeket a madárinflu­enza számlájára írnak. Tehát mégsem csupán állat-egész­ségügyi kérdésről van szó. Vagy mégis? Dr. Kisari János állatorvos virológus szerint tudományosan bi­zonyított, hogy a baromfiinfluenza vírusa iránt az em­ber nem fogékony. Az a néhány halál­eset a kivételek kö­zé tartozik.- Ha kihalt volna egy egész falu, akkor már lehetne járvány­ról beszélni. Ráadásul arrafelé másképp élnek az emberek, mint nálunk: egy fedél alatt lak­nak az állatokkal, ami messze nem ugyanaz, mint amikor va­laki csak a hűtőpulton találko­zik a feldolgozott baromfival. Vannak, akik egészen más­képp látják a helyzetet. Az Or­szágos Tisztifőorvosi Hivatal szóvivője szerint a vakcina ki- fejlesztése korántsem volt öncé­lú kísérlet. Ritoók Emese úgy véli, a nyílt kipróbálás éppen­séggel az emberek bizalmának erősítését szolgálta.- Ez a bizonyos H5N1 vírus a Távol-Keleten több mint hat­van embert ölt meg, s mi azért kaptunk belőle a WHO-tól, hogy kifejlesszünk ellene egy oltó­anyagot. Augusztus végén kez­dődtek az emberi kísérletek, s az egészségügyi döntéshozók azért vállalkoztak erre, hogy a saját példájukkal bizonyítsák: amit előállítottunk, az megbíz­ható, senkinek sem kell félnie. A szóvivő szerint a vakcina jelentősége nem a hatásában rejlik, hanem abban, hogy sike­rült kidolgozni egy jövőbeni vé­dekezés technológiáját.- A WHO szerint tartani le­het egy világméretű járványtól, amelyet egy, a madárinfluenza és az emberi influenza találko­zásából létrejövő új kórokozó idézhet elő. Ez a vírus még nem alakult ki, ám abban az esetben, ha mégis kialakul, a kidolgozott H5N1-es típusú madárlnfluenza okozta annak a nemrég Horvátor­szágban talált hattyúnak a halá­lát, amelyet még a Balaton kör­nyékén gyűrűztek meg szeptem­berben. A madarat egy hete lőt­ték le abban a körzetben, ahol már nyolc szárnyas pusztult el, szintén madárinfluenzától. A hor- vát hatóságok szerint ezek a ma­darak is Magyarországról érkez­tek. ám az ELTE szakintézete egy friss vizsgálat után közölte: egészségesek a Magyarországon élő és az országon átvonuló vé­dett madarak. technológiának köszönhetően négy hónap helyett már nyolc hét alatt elő tudjuk állítani az oltóanyagot. Azt az Országos Tisztiorvosi Hivatal is elismeri, hogy a ma­gyar baromfihús fogyasztása veszélytelen, s állítják: ők ezt minden fórumon hangoztatják.- A fogyasztók informálásá­nál nem lehet üzleti szempon­tok alapján mérlegelni - jelentet­te ki Űjlaki-Vátz László, a fo­gyasztóvédők szóvivője. - Más kérdés, hogy akik kiálltak az emberek elé, vajon eléggé érthe­tőek voltak-e. Hasonló a véleménye Dö- mölki Lívia élelmiszer-szakértő­nek is, aki szerint a magyar baromfiágazatnak a médiacsa­tározás helyett inkább prakti­kus tanácsokat kellene kommu­nikálnia.- Nem hiszem, hogy a kor­mányzat vagy a média csinál ügyet a madárvészből, hiszen külföldön is ezzel van tele min­den - mondta. - A baromfite­nyésztőknek arra kellene felhív­niuk a figyelmet, hogy ha valaki rendesen megfőzi vagy átsüti a húst, betartja a higiénés szabá­lyokat, akkor esélyt sem hagy a fertőzésre. A vírusok ugyanis 60-80 fokon elpusztulnak. Ezt kicsit könnyebb megjegyezni, mint a kórokozók neveit s a fé­lelem is jelentősen csökkenhet. Para-Kovács Imre publicista „Gyurcsány számára olyan volt a bizottsági meghallga­tás, akár Harsányi Gábornak Láng Vince szerepe az »Egy óra múlva itt vagyok«-ban: jutalomjáték, könnyű, őszi levezető edzés." A Polgárok Háza emlékkönyvéből „Ember küzdj, és sírva bízzál, Orbán Viktor kormányozzál!" Mészáros Tamás publicista „Ami eddig a Jeszenszky-táviratok körül történt, az diplomáciai körökben jó esetben csak nevetség tárgya." Verebes István Torgyán Józsefről, akivel együtt sze­repel a „Buzera” című műsorban * „Gyakorta csendre intjük. Mi volt az első kérdése a műsor­ral kapcsolatban? Mennyit fizetnek? Üzletember, nagyon profi, ez nekem tetszik!” Tóth László újságíró „A kenyai futók hiába származnak egy országból, és lak­nak együtt, egymás elől állandóan nagy lakatokkal zárják a bőröndjeiket. A bizalmatlanság azért is furcsa, mert a kenyaiak mélyen vallásosak, állandóan a Bibliát olvassák - de egymásban nem bíznak.” turMIX KOMMUNIKÁCIÓ. Egy jobboldali drukker pénteken vörös festékkel öntötte le az MSZP Köztársaság téri székházát. Ez­után egyszemélyes demonstrációba kezdett, megvárva, mire kiérkeznek érte a rendőrök. Szegény ember, most nyilván azt képzeli, tett valami hasznosat e sok búval-bajjal bélelt kis országért. Pedig ez a módszer sehová sem vezet- Mint ahogy az sem, ahogy Dunaújvá- ***** rosban megvezetett tüntetők minden pon­Ez már döfi tos információ nélkül elátkozták az egyik **** hozzájuk készülő távol-keleti gumigyártót s Elmegy 32 őket ide hívó szoci kormányt. Ideje len­*** ne SL,tőa vágni már a gerillamódszereket. Átlagos Ez az egész ugyanis így olyan szánalmas, ## kampányízü, mondhatni, magyaros. Gyengus * Bukta HATÁRSÁV. Vízi határátkelő nyílik április­----------—---------- bán Dunaremetén, ahol ezután bármilyen ví zi járművel átkelhetünk majd a szlovák­magyar határon. Ha minden jól megy, a Horvátország men­tén fekvő Örtilos sem lesz már sokáig tilos, elvégre arrafelé is terveznek hasonlót. Vízre, magyar! ***** HOMOKVÁR. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságá­nak zárt ülésén a testület elnöke, Kövér László a korábbi ro­mán miniszterelnök, Adrián Nastase homoszexuális kapcso­latairól szóló pletykákat sorolta el. íme, egy felkészült politi­kus, egy igazi hazafi. Aki mihelyst javul a viszony a szom­széddal, mint elefánt a porcelánboltban, belegyalogol az el­lenoldal ma is meghatározó politikusába. Kövér úr, úgy fest, messzire kerüli Európát. * ERTEKELES ***** Ez már döfi Ha felépül végre a honvédkórházunk A beruházás eredménye­képp felszá­molhatják a főváros több pontján található egészségügyi részlegeket Huszonhárom elvesztegetett év után, úgy tűnik fel, révbe ér a központi katonai kórház ügye. A múlt héten a honvédelmi miniszter aláírta a kivitelezési szerződést. Jövő nyárra elkészülhet a sürgősségi részleg, egy évvel később az egész beruházás. & ki megismeri a központi / \ katonai kórház történe- . tét, annak az lehet a be- •JL JLnyomása, ez a hazai egészségügy Bős-Nagymarosa: egymásnak ellentmondó, megala­pozatlan döntések születtek az el­múlt tizenhárom esztendőben, tu­catnyinál is több tanulmány foglal­kozott az üggyel, állagmegóvásra évi 150 milliót költöttek el évente - mondta el lapunknak Svéd László orvos vezérőrnagy, a Magyar Hon­védség egészségügyi parancsnoka. 1984-ben állapította meg a ka­tonai vezetés, hogy a Budapesten, a Róbert Károly körúton található, 1899-ben épült - akkor hatos szá­múnak nevezett - katonai kórház elavult. Az akkori szakminiszter ellátogatott Belgrádba, ahol meg­mutatták neki a jugoszláv néphad­sereg egészségügyi intézményét. Nagyon megtetszett neki, ezért a budapesti kórházat is ez alapján kezdték megtervezni. 1300 ágyas intézményt képzeltek el, az új épü­letben kapott volna helyet a műtő­blokk, az intenzív osztály és a di­agnosztika, s mindezt függőfolyo­sókkal kötötték volna össze a meg­lévő pavilonokkal. Minderre hét esztendőt szántak. Két évvel ké­sőbb megkezdődtek a munkála­tok, évi másfél-két milliárdot köl­töttek el. 1990-ig minden rendben folyt, elkészült az új patológiai osz­tály, több labor, élelmezési blokk és konferenciaközpont, és végül az energetikai részleg, amely 1993 óta kiszolgálja a kórházat. A rend­szerváltást követően az új parla­ment és a kormány minden testü­leté, szakembere az építés folytatá­sa mellett tört lándzsát. A problé­mák 1992 őszén, a következő évi költségvetés megtervezésekor kez­dődtek. A beruházás költségeit többen sokallták, mások szerint nincs szükség ilyen mamut intéz­ményre - a kórházat 150 ezres hadseregre tervezték, a létszám azonban fokozatosan apadt -, vol­tak, akik kétségbe vonták a szak­mai programját, s az is felvetődött, építészetileg elhibázott ötlet a pavi­lonok összekötése. Ezért az év vé­gén a kormány leállította a beruhá­zást. A pénzügyi, honvédelmi, va­lamint az egészségügyi tárcából alakult egy bizottság, amelynek ja­vaslatot kellett tenni, mi legyen az épület további sorsa. ígéretes terv­nek látszott egy angol, kórházakat építő és üzemeltető csoport ajánla­ta, amely finanszírozta volna a be­ruházást azzal a feltétellel, hogy a környéken lévő összes egészség- ügyi intézményt felszámolják. Ez azonban óriási ellenállásba ütkö­zött, így meghiúsult az elképzelés. Utána számos más ötlet megfo­galmazódott: le­gyen az OEP mintakórháza, a fegyveres testü­letek közös in­tézménye stb. Az Orbán-kor- mány először folytatni akarta a be­ruházást, majd a magas költségek miatt elvetette, s a szaktárca kollé­giuma azt javasolta, más célra használják, többek között szóba került, hogy a Honvédelmi Minisz­térium költözik oda. 2000-2001- ben folytatódtak a vizsgálatok, s a nemzetbiztonsági kabinet újra azt állapította meg, egészségügyi in­tézménynek kell itt működnie. A kormányváltás után Juhász Ferenc miniszter elkötelezte magát a beruházás folytatása mellett, 2003-ban kormányhatározat is született erről. Kiírták a tendereket a bonyolításra, a tervezésre és a beruházásra. Az első kettővel nem is volt gond, de a kivitelezési pályá­zat eredményhirdetése sokkolta a kiírókat: 18 milliárd forint helyett a pályázók 28-30 milliárdért végez­ték volna el a rekonstrukciót. Ezért eredménytelennek nyilvánították a pályázatot, s idén tavasszal újat ír­tak ki. Ebben már nem szerepelt mélygarázs, szökőkút, és nem is kötnek össze minden pavilont a fő­épülettel, így ki­jön 18 milliárd- ból. A szeptem­ber 13-i döntés alapján a Magyar Építők Rt. vezet­te konzorcium nyert, csakhogy a vesztes megtá­madta az eredményt. Október 24- én a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította beadványukat, így 26- án a miniszter aláírhatta a kivitele­zési szerződést. így most már remény van arra - bizakodik a tábornok -, hogy 2007-re elkészül az ország talán legkorszerűbb kórháza, ám már egy évvel korábban átadhatják a sürgősségi részleget. Az intéz­ményben 21 orvosszakma egy he­lyen lesz, ami jó a betegeknek, hi­szen nem kell egyik helyről a má­sikra vándorolniuk, de takarékos megoldás is. Az ország talán legmo­dernebb, 560 ágyas egész­ségügyi intézményében gyógyulhatnak majd a betegek. I I Halálos áldozatok | száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents