Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-20 / 246. szám

ALMANACH 2 4 5 ZSELICSZENTPAL SOMOGYI HlRLAP - 2005. OKTÓBER 20. Hamarosan új utcát nyitnak falukép Tiszta időben innen még a Badacsony is látszik Alig tíz percre a megyeszékhely­től csend és békesség fogadja az utazót Zselicszentpálon. Az első ami szembetűnik, hogy rend és tisztaság van a faluban. A közte­rületen éppúgy, mint a portákon. Gazos, elhanyagolt telket szinte sehol sem látni. A házak nagyok, majd mindegyik többszintes. Az udvarokon pedig néhány kivétel­től eltekintve istállók, mezőgaz­dasági munkagépek. Úgy lát­szik, itt dolgos emberek élnek. Ezt erősítette meg Szabó József polgármester is, bár azt hozzátet­te, hogy várakozó állásponton vannak az emberek.- A visszaesés nálunk is érző­dik - mondta. Nagyon nehéz éven vagyunk túl. Több pályáza­tot nyújtottunk be, de többségü­ket elutasították. Nem tartozunk a hátrányos helyzetű települések közé, így a pályázati lehetősé­günk is kevesebb. Abban bí­zunk, hogy jövőre több pénzt tu­dunk fejlesztésre fordítani. A szentpáliak többsége Kapos­várra jár dolgozni. Helyben ke­vés a munkalehetőség.- Tavaly a városban dolgozók közül is többen munkanélkülivé váltak. Néhányan egy év után tudtak újra elhelyezkedni. A településen nincs sem isko­la, sem óvoda. Az apróságok Simonfára járnak oviba, a na­gyobbak pedig valamelyik ka­Simon Sándor, Okolicsányi Péter és Kosa Endre a falu egyetlen székely kapuja előtt posvári iskolában tanulnak. Az óvoda közös fenntartású intéz­mény. Az iskolákkal vannak gondjaik, mondta Szabó József, mivel nem tart fenn intézményt a település, így nem kapja meg a többszörös kistérségi társulástól a tanulók után járó normatívát Ez a pénz a gesztor települést illeti, de a kifizetés elmaradt A nyolcvanas években Szent- pálon új utcát nyitottak. Fiata­lok építkeztek és költöztek ide. El is nevezték pelenkasornak, mert szinte minden udvaron száradtak e textíliák. A hagyo­mányos pelenka ugyan már a múlté, de üres telekre újfent szükség van. Ezért határozták el a képviselők, hogy újabb pelen­kasort nyitnak.- A rendezési tervünkben is szerepel az új utca. Ám néhány tulajdonossal nem tudunk meg­egyezni. A kisajátítási eljárás fo­lyamatban van, bírósági döntés­re várunk. Talán a jövő tavasszal már értékesíteni tudjuk a telke­ket - tett hozzá a polgármester. Zselicszentpál napközben szinte kihalt. A délutáni busz ér­kezése hoz némi mozgást a falu­ba. A csípős októberi délutánban fázósan indulnak haza az embe­rek, a gyerekeket azonban nem zavarja a hideg. Vidámak, csa­csognak, mesélik a napi élmé­nyeket. Zselicszentpálon az em­ber úgy érzi, hogy hazaért. MÚLT ÉS JÖVŐ Szereti a szülőfalvát A gáz után csatornára vár Berkes Sándor Zselicszentpálon él születése óta. Szereti a falut, a tájat, az itteni embereket. Gyermekei is helyben marad­tak, így együtt végzik a betaka­rítási munkákat. Szőlészkedik és énekel a népdalkörben.- Talán a város közelsége és a táj szépsége bírta maradásra a gyerekeket. Busszal akár tíz perc alatt el lehet jutni Kapos­várra, és az autós ingázás sem okoz nagy kiadásokat. Kelle­mes itt az élet, főleg amióta a pincefeltörések is megszűntek. Régebben az összesét feltörték. Nekem is van egy kis birtokom. Nyugdíjas éveimben végre van lehetőségem a hobbimmal, a szőlészkedéssel foglalkozni. A hatszáz tőkéből évente körül­belül ezerliternyi vörös- és fe­hérborom van. A magyar fajtá­kat, a muskotályt az olaszriz­linget, a Csabagyöngyét, a ka­darkát, az irsai Olivért, a Ko­csis Irmát, a cserszegi fűsze­rest, a juhfarkat és a szürkeba­rátot kedvelem. Ezek közül jó néhány az én hegyemen is te­rem, de különböző csemegefaj­tákat is szüretelek. Tíz éve költözött Zselicszent- pálra Szíjártó Jánosáé. A test­vére is itt lakik, ezért köny- nyebb volt új otthont válasz­tania.- Mindig falun éltem, soha nem akartam városba költöz­ni. Engem vonz a falusi élet nyugalma. Itt a hobbimmal is egyszerűbb foglalkoznom, mint a városban. A kertészke­dés minden szabadidőmet ki­tölti. Jelenlegi büszkeségeim a koreai jegenyefenyő-cseme- ték. Közönséges lucfenyőt és egyéb dísznövényeket is neve­lek. Egyébként nem bántam meg, hogy ezt a települést vá­lasztottam. Néhány éve beve­zették a gázt, ami jelentősen könnyebbé, kellemesebbé te­szi az itteni életet. Az idősek számára ez nagyon sokat je­lent. A következő beruházás szerintem a csatornahálózat kiépítése lesz. A tiszta levegő és a nyugalom, a táj szépsége kárpótol mindazért, amit a be­vásárlóközpontok. hiányával vesztünk. Közel van Kaposvár, és az utazás költségei sem annyira megterhelőek. EZ A HÍR ZSELICSZENTPÁLON lecserélik az öreg falugondnoki buszt Ötmillió forint támogatásra pályázott az önkormányzat. A pénzre azért van szükségük, hogy lecserélhessék a falu- gondnoki buszt. A jármű hét­éves és több mint kétszázezer kilométert futott. A pályázat elbírálása még az idén, no­vember végéig várható. Őszre javították ki a tavaszi esőkárokat Nemrégiben készültek el a településen a tavaszi esők okozta károk kijavításával. Vismajor-támogatásból mint­egy 2,2 millió forintot költöt­tek. Az utak, rézsűk javítása mellett még néhány fóldutat is rendbe tettek. Pénzhiány miatt késik a felújítás Mintegy tízmillió forintot köl­tött az önkormányzat a hiva­tal épületének tatarozására. A felújítási munkák során új betonfódémet építettek be, s lecserélték a tetőt is. A nyí­lászárók cseréje és a festés, mázolási munkák mellett be­szerelték a központi fűtést is. Az épület külső megújulása azonban pénzhiány miatt megakadt. Most keresik a pályázati lehetőséget a tel­jes befejezéshez. Pelenkasort építenek Egyetlen eladó ház, telek sem volt a közelmúltig Szentpálon. A régi, még a nyolcvanas évek közepén megnyitott pelenkasor apróságai felnőttek, lassacskán ők is családot alapítanak. Az önkormányzat úgy döntött: újabb utca nyitásával csalogat­ja a faluba a fiatalokat. A ren­dezési tervet is ennek szelle­mében készítették el. A telkek kialakításának azonban gátja néhány tulajdonos. A kisajátí­tási eljárás elindult, a bíróság dönt a jogosságáról. Ha minden az elképzelések szerint halad, jövőre már eladhatók lesznek a közművesített lakótelkek, új­ra száradhatnak az udvarokon a pelenkák. EZT SÜTIK ZSELICSZENTPÁLON Almás-habos sütemény Először néhány szép, meghá­mozott almát cikkekre vágnak, és a tepsibe helyezik. Ezután fa­héjjal megszórják, majd a sütőbe rak­ják. Amíg az alma sül, nyolc tojásból piskótatésztát ke­vernek. Ezt ráöntik a sütőben lévő al­mára, és ha meg­sült, kiborítják, úgy, hogy az al­ma legyen felül. Ez idő alatt el­kezdik kikeverni a krémet. Eh­hez 7 dl tej és kettő csomag va­níliapuding, valamint 7 kanál cukor szükséges. Ezeket össze­keverik, felfőzik és ha kihűlt, egy kocka marga­rint kevernek bele. Majd ráteszik a tésztára. A tetejére díszítésként 3 dl tej­ből és kettő csomag tejszínhabpótló porból felvert habot készítenek, amit ráhelyeznek a krémre és fahéjjal megszórva tálalják. Körülbelül fél óra alatt elkészül ez a kiadós finomság. A CIKKEKET F. SZARKA ÁGNES ÉS SZABÓ KORNÉL ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ZSELICSZENTPALI MAGÁNÜGYEK Virágot gondoz a hajdani varrónő Simon Ferencné ma már nyug­díjas, de nem panaszkodhat, hogy nem tudja elfoglalni ma­gát. Dolgozott a téeszben, majd gondolt egy me­részet, és egy tanfolyamon át­képezte magát női szabónak. Ma már csak a családnak varr. Azt mondja, a nyugdíjasnapok is munkával telnek. Dolgozik a szőlőben, a kertben. Szereti a virágokat, muskátlik, egynyári virágok nyílnak az udvarában. Téli estéken előkerül a kötőtű is. Dédunokák, unokák örül­nek az új daraboknak. Aktívan részt vesz a dalárda munkájá­ban is, és szívesen olvas. Nemcsak a családnak, a piacra is termelnek Horváth Imréné nem számított rá, hogy tizen­hét év után fog újra csecsemő­vel foglalkozni. Ennyi telt el a második gyer­meke és a most másfél éves Imre születése kö­zött. Nem terveztek harmadik babát, de azt mondta az édes­anya, hogy rengeteg örömet ad a pici. Őstermelőként a piacra jár, zöldséget, gyümölcsöt árul. A kicsi születése előtt végzett el egy tanfolyamot, virágkötő lett. Mindenszentek közeledté­vel a koszorúkötés ad* munkát. Amíg a mama piacozik, addig a kis Imrére a nagymama vagy a testvérek vigyáznak. Mester nélkül tanult faragni a népművész Tóth György neve nem ismeret­len a népművé­szeti lektorátus ítészei előtt. A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület tagja­ként gyakran viszi míves faragásait bírálatra. Legkedvesebb fája a vadkörte és a kecskerágó, azt mondta, ezek a legszebbek. Elég későn, már harmincéves kora felett kezdett el faragni, és a mai na­pig sajnálja, hogy nem volt mestere, akitől elleshette volna a fogásokat. Mindenre saját magának a gyakorlatban kellett rájönnie. Zsűrizett termékek sokasága jelzi, jól megtanulta a faragókés használatát. Nemcsak kifogja a halat, hanem meg is főzi Biczó Lajos legutóbb közcélú munkásként dolgozott, ám lejárt a szerző­dése. A leendő munkahelyéről pedig nem akar beszélni, mond­ván, nehogy elkiabálja a dolgot. Szabad idejében gyakran látni horgászbottal a kezében a töröcskei vagy a mernyei tó, esetleg a Deseda partján. Né­hány napja fogott egy hétkilós pontyot, de azt mondta, hogy vissza kellett engedni a vízbe. Egyébként is jobban szereti a kisebb példányokat, azok ízle- tesebbek. Nemcsak fogja, ha­nem főzi is a halat, mestere a halászlékészítésnek. Bordaléneklési versenyt nyert a népdalkörrel Árbogás Józsefné az önkor­mányzatnál dol­gozik hivatalse­gédként. Két fel­nőtt gyermeke van. Otthon vár­ja a kert, a ház­tartás. Megfo­gadva egy ismerős tanácsát, a szőlőhöz inkább nem ért, ne­hogy a család férfitagjai az ot­tani munkát is rátestálják. Osz­lopos tagja a hat éve működő zselicszentpáli népdalkörnek. Már kétszer megnyerték az or­szágos bordaléneklési versenyt. Kezdetben csak segítette a da­lárda munkáját, ma már elkép­zelni sem tudja a szabadidejét éneklés nélkül. Már a férjét is beszervezte a közös dalolásba. Idegenektől Tappancs védi a házat Nieseberger Imre portáját egy németjuhász­kutya védi. Tap­pancs kétéves, s már a terme­te is tiszteletet parancsoló. Egyébként a postás már megtapasztalta, hogy müyen az eb, ha igazán haragos. Bár a gazdája szerint akkor veszélyesebb az eb, ha valaki kifelé megy. A család öt éve költözött Szentpálra. A me­gyeszékhely zaját váltották fel a nyugodtabb élet, a szebb kör­nyezet kedvéért. A házigazda előnyugdíjas, a rendőrségen dolgozott. Szabad idejében visz- szatért eredeti szakmájához, esztergályosként ténykedik.

Next

/
Thumbnails
Contents