Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám

8 Utazás, turizmus 2005. október 2., vasárnap Hőkövön sül a perec egész héten ŐR1MAGYAROSD: A 270 lakosú Vas megyei kis település egész hetes programmal csatlakozott a falusi turizmus európai hete rendezvénysorozathoz. Szombattól lesz vasi dödöllekészí­tés, kóstolás, mezítlábas séta az őrségi gyógyfűben, megtekint­hetik a megye egyedüli kádármesterét munka közben, azután következik a hőkövön sült perec készítése. Ez a kemencében, forró kövön sülő, fonott kelt tészta hagyományos helyi étel. Nor­vég lovakkal kocsikázhatnak azok, akik kirándulni szeretnek. Gombafesztivál a hegyi faluban BÜKKSZENTKERESZT: Szombaton és vasárnap Gombafesz­tivált tartanak a hegyi faluban. A környék mindenféle kalapos növényben gazdag, ezért az első napon indul a gombatúra, amelyen szakavatott vezetők segítenek a résztvevőknek, hogy jó és ehető darabokat szedjenek. Közben a Borostyán vendég­lő udvarán levesek és egyéb gombás ételek kategóriájában megkezdődik a főzés. A kóstolást, zsűrizést és eredményhirde­tést követően gombász szakmai tanácskozás lesz. A második nap érdekessége a kutyás szarvasgomba-keresés. Magyarország diktálja a divatot? BUDAPEST: Komoly feltűnést keltett a CITADELLÁN és a Szoborparkban a svéd Damernas Várld magazin modellekből és fotósokból álló stábja, miközben kelet-európai inspirációjú új őszi-téli divatkollekciójuk nyolcoldalas művészi fotósorozatát ké­szítették. A „keleti retro” helyszíneket fővárosunkban és környé­kén találta meg a svéd életmód- és divatmaga­zin, amely ezáltal az ak­tuális divatirányzatok kö­zé felvette Magyarorszá­got is. Amennyiben a kollekció harmonizál Le­nin és Kun Béla Szobor­parkban bemutatott elv­társi divatjához, nehéz tél vár a svéd férfiakra. A hírünket viszik a Malév tengerentúli járatai BUDAPEST: A Malév Rt. és a Magyar Turizmus Rt. között létre­jött megállapodás eredményeként a légitársaság gépeire felke­rül a Magyarország lógó. Szeptember 1-jétől már látható a to­rontói és New York-i, december 2-ától pedig a bangkoki jára­tán. Emellett a légitársaság a videoanyagába is beépíti az MT Rt. ismertető filmjeit. A turisztikai cég megjelenési lehetőséget biztosit a Maiévnek a külföldi kiállítások nemzeti standján s elhe­lyezi a légitársaság hirdetéseit a kiadványaiban. Magyarországtól hangos az olasz sajtó BUDAPEST: Idén több olasz televíziós csatorna stábja is elláto­gatott Magyarországra, hazánk mint turisztikai látványosság be­mutatása céljából. Budapesten forgatott a Marco Polo utazási csatorna, a RAI3 közszolgálati csatorna, a TG Európa (Európai Híradó) adásában a Budapesti Tavaszi Fesztiválról láthattak ösz- szeállítást a nézők. A La7 kereskedelmi csatorna új utazási so­rozatának első állomása is Magyarország. Újabb szálloda épül a fürdővárosban ZALAKAROS: A Zala megyei település szívesen fogadja a ven­dégeket, mind több szálláshelyet alakítanak ki a városban. Idén is 800 ezer vendégük volt eddig; legtöbbjük továbbra is Német­országból érkezik. Ha rossz az idő, a Balatonról Zalakarosra jönnek a nyaralók a fürdőbe. Októberben, a fürdővel szembeni területen - egy domb elhordásával - megindul egy új szálloda építése. A 160 szobás hotel magánberuházásból épül, a közút alatti alagúttal lesz összekötve a gyógyfürdővel. Gavarítye pa ruszki v Vengriji? MOSZKVA: Az orosz turisztikai küldőpiac fontosságának felmé­rése érdekében a Magyar Turizmus Fit. kérdést intézett az orosz vendégéjszakákban érintett magyar kereskedelmi szálláshelyek­hez. Azt tudakolták, rendelkezik-e a hotel, apartman vagy más szálláshely orosz nyelvű étlappal, orosz nyelvű televíziócsatorná­val, orosz nyelvű prospektusokkal, továbbá beszélnek-e a mun­katársak orosz nyelven. Míg tavaly alig néhány szolgáltató ren­delkezett a szolgáltatásokkal, addig idén már a legtöbb helyen a felsoroltak közül legalább egy-kettő a rendelkezésre áll. Sharm, az elmesélhetetlen Ültél tevén? Tényleg olyan csodálatos a Vörös-tenger? Igaz, hogy látható, ami az égő csipkebokorból meg­maradt? Na és milyen a sivatag? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kell felkészülnie annak, aki az egyipto­mi Sharm el Sheikhből hazatér. Ám jó ha az illető számít rá: nem mindenre talál majd szavakat. Sharm el Sheikhben bárki megtapasztalhatja a palackos merülést. Az úgynevezett „intrózás” nem drága, 20 perc 30 dollár (6000 forint) s akár gyerekek is kipróbálhat­ják. Az intro egyébként a búváriskolák hosszú távú befektetése, hiszen aki belekóstol, többnyire megszállott búvárrá válik. HU'l I A z persze még nem baj, ha az egyszeri utazó úgy érzi, élményei túl­lépnek az általa hasz­nált kifejezések körén, ám az kissé kínosabb, ha mindez olyasvalakivel történik, akinek egyébként a szófűzés lenne a mestersége. Mert honnét is kezdjük? A holdbéli tájat átsze­lő dzsipes zötykölődéssel? Mél­tóságteljesen vonuló tevekara­vánunkkal, melyet az Aqaba- öböl túloldalán a türkizkék víz­re könyöklő szaúdi hegyek fi­gyeltek? Vagy azt írjam le, mi­ként nyit kaput egy búvárszem­üveg a Vörös-tenger papagájha­laktól, rájáktól, medúzáktól és koraitoktól hemzsegő világára? Sharm el Sheikh nem tűri a kliséket. A Magyarország terü­letének kétharmadát kitevő Sí- nai-félszigetet nem lehet leírni néhány mondattal. Északi part­vonalát homokdűnék szegélye­zik, majd ahogy egyre délebbre megyünk, úgy lesznek gyako­ribbak a mészkő-, gránit-, majd bazaltvonulatok. Növényzet alig, de hát sivatagban vagyunk. Ennek az árnyékokkal és fé­nyekkel szabdalt barnás-vörö­ses kőrengetegnek a legdélebbi részén, 25 kilométer hosszan elnyúlva fekszik Sharm el Sheikh, az egykori beduin fa­A Szent Katalin-kolostor udvarán látható annak a csipkebokornak J, a sarjadéka, amelynek lángoló kápé­t nV*,. ’V'f^ben az Úr Mózes előtt megjelent-­lu cska, a földnyelv legragyo­góbb gyöngyszeme. Itt található á világ második legnagyobb ko­rallzátonya, ahová egész évben özönlenek a búvárok, illetve a snorkelezők. (Snorkelezés: bú­várszemüveges, légzőpipás le­begés a színes, több száz méte­res kristálytiszta mélység fölött, ahol a víz - jelentős sótartalmá­nak köszönhetően - bárkit fenntart.) Ugyanakkor sokan vannak, akiket a térség vallási öröksége is vonz, hiszen ez az a hely, ahol Mózes megpillantotta az égő csipkebokrot (a bokor sarjadéka a Szent Katalin-kotos- tor udvarán ma is virul), itt ve­zette ki népét az egyiptomi fog­ságból, s itt, a Sínai-hegy tetején kapta meg kőtáblákon a tízpa­rancsolatot. A hegyre éjszakán­ként valóságos zarándoklatok indulnak. A túrát csak jó fiziku- múaknak ajánlják, ám a sötét­séget vörösessárga derengéssel száműző napfelkelte látványa minden fáradságot feledtet. Van abban valami fölemelő, ahogy több száz ember pokrócokban, némán várja az új nap eljövete­lét Isten és ember legősibb talál­kozásának színhelyén. A másik feledhetetlen él­mény, amire az utunkat szerve­ző OTP Travelnél felhívták a fi­gyelmünket, a búvárkodás. Aki még nem kísérletezett a palac­kos merüléssel, javaslom, pró­bálja ki. Minden készüléket pro­fi búvár kezel, az illetőnek csak az a dolga, hogy nézelődjön és élvezze az élményt. A hajóról csobbanó snorkelezés sem utol­só mulatság: a páratlanul gaz­dag víz alatti élővilág olyan mo- zietőadást jelent, ahol sosincs szünet, viszont minden szerep­lő valódi. Amit először pálcának nézünk, arról kiderül, hogy trombitahal, bohóchalak bá­mulnak az ember arcába, egy tenyérnyi tűzhal pedig a sze­mem előtt kapott be egy kiseb­bet, majd beúszott az egyik sár­ga-rózsaszín korallbarlangba. Bár Sharm el Sheikh hamisí­tatlanul arab, az ide látogató tu­risták a több száz pompás hotel bármelyikében európai szintű kiszolgálást élvezhetnek. A többhektáros száltodakomple- xumok kerítésein belül vakító­an zöld a pázsit, csobogó víz­esések, színes virágok bizonyít­ják, hogy a kőfal túloldalán lévő sivatag legyőzhető. Nem vélet­len, hogy Tony Blair brit kor­mányfő évek óta itt tölti szabad­ságát, de Mubarak egyiptomi el­nök is gyakori vendég. Alkudni érdemes, sőt mu­száj, A boltosok mindenhol rá- menősel, deiarátságosak: egy mosolyt vagy teát akkor is ka­punk, ha semmit sem veszünk. A térség fejlődéséről sokat el­árul, hogy a félszigeten jelenleg 311 új hatelt építenek. A dél- sínai ^io kormányzója, Mos- tafa Mohammed Afifi lapunk­nak elmondta: magyar befekte­tőkkel eddig még nem találko­zott, de szívesen látnák őket is az olasz, norvég és arab érde­keltségek mellett. Az egyre több hazánkbéli turista mindeneset­re már döntött, hisz évről évre mind nagyobb számban vá­lasztják ezt a vidéket, búvárkod­ni, tevegelni, alkudni, télen is napozni, röviden: megtapasz­talni az elmesélhetetlent. Dián Tamás Oktatók a síelés biztonságáért Egyre több baleset történik magyar síelőkkel a külföldi pályákon. A Síakadémia a sípályák írott és íratlan sza­bályait bemutató kiadványt jelentet meg októberben. E gy szűk réteg elit­sportjából közkedvelt kikapcsolódási formá­vá vált a síelés az el­múlt tíz év során. Ma már 800 ezren sportolnak rend­szeresen Magyarországon, akiknek a kétharmada leg­alább évente egyszer külföld­re utazik. A külhoni sítere­pek közül a közeli Ausztria pályái a legnépszerűbbek a magyarok körében, de Olasz­országot, Franciaországot vagy Szlovákiát is sokan ke­resik fel telente. A síelők szá­mának emelkedésével a bal­esetek száma is megnőtt. Ta­valy egy halálos és egy életve­szélyes gyermekbaleset is történt Ausztriában. A leg­több baleset oka a nem meg­felelő felszerelés, a rosszul beállított kötés, a bukósisak hiánya vagy a tudásszintnek nem megfelelő pálya válasz­tása volt - tudtuk meg Pálos Szabolcstól, a Síakadémia el­nökétől. Az oktató szerint már négyéves kortól érdemes elkezdeni tanulni. A síelés alapjai néhány nap alatt elsa­játíthatóak, egy hét alatt pe­dig meg lehet tanulni annyi­ra, hogy örömünket leljük a csúszásban. Ha el akarjuk kerülni a baleseteket, figyeljünk a pá­lyákon található jelzésekre és a tudásszintűnknek megfelelő pályákon síeljünk - ennek ki­választásában segítséget nyúj­tanak a legtöbb szervezett úton a síelőket kísérő oktatók. Fontos az is, hogy jól beállí­tott, a magasságunknak és sú­lyunknak megfelelő felszere­léssel csússzunk. A számunkra legmegfele­lőbb felszerelés összeállításá­ban a szakboltok és kölcsön­zők nagy részében segítenek nekünk. Egy komplett sífel­szerelés ára manapság 100 ezer forint körül van, bérelni pedig 15 ezer forintért lehet egy hétre. A sípályákon található jel­zéseket, és azokat az írott és íratlan szabályokat, amelyek figyelembevételével a balese­tek jó része elkerülhető, mu­tatja be a Síakadémia Sí- Kresz című kiadványa. A tá­jékoztató füzet 300 ezer pél­dányban jelenik majd meg és októbertől a legtöbb, síutakat szervező irodában és iskolá­ban megtalálható lesz. A szervezet egy filmet is kiad majd Sí-Kresz címmel, mely­ből a fentieken túl, a modern síoktatás alaptechnikáit is megismerhetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents