Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-14 / 241. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 14., PÉNTEK ALMANACH 0 9 2 KAR AD EZ A HÍR KAKÁDON Támogatják a diákokat Háromezer forint egyszeri beiskolázási támogatást nyújtott a 2005/2006-os tanévkezdésre az önkormányzat képviselő- testületének rendelete alapján a szociális bizottság. A faluból 45 általános iskolás, valamint 33 középiskolába járó karádi tanuló tanévkezdését könnyítették meg. Összesen 234 ezer forint támogatást fizettek ki a polgármesteri hivatalban a diákok szüleinek. Az összeg 21 ezer forinttal kevesebb - a ta- nulóilétszám-csökkenés miatt mint az előző évben. Építési engedélyek Tavaly 18 építési engedélyt adott ki a településre a tabi városi jegyző. Ebből öt új családi ház építésére szólt, lakóházbővítésre, melléképület, valamint kerítés kivitelezésére pedig 13. Az idei évben augusztus végéig a kiadott építési engedélyek száma 16, ebből egyet új lakóház építésére adtak ki. Használatbavételre pedig kettőt. Csökkenő születések A településen az utóbbi öt évben összesen kilencvenegy kisgyermek született. A legtöbben 2000-ben jöttek a világra, azóta folyamatosan csökken a csecsemők száma. Az idén eddig hat újszülöttel gyarapodott a település, és további négy kicsi születése várható. Az egyik legfiatalabb kisgyermek Kiss Máté Tamás, aki május 29-én a siófoki kórházban 3,78 kilóval és 54 centivel született. Polgárőrök a lakosságért Négy éve 24 taggal alakult meg a faluban a Polgárőr Egyesület, hogy hozzájáruljon a településen a közbiztonság javításához. Herkó Ferenc ez év márciusától látja el az elnöki teendőket Elmondta; együttműködési megállapodást kötöttek a Siófoki Rendőrkapitánysággal, illetve a Vám- és Pénzügyőrséggel. A falu területén éjszaka és nappal is rendszeresen járőröznek, de a rendőrséggel együttműködve a figyelő szolgálatba is bekapcsolódnak. A községi rendezvényeken biztosítással, megfigyeléssel, illetve vagyonvédelemmel vesznek részt. A jelenleg 21-tagú ci- vü szervezet az idén,,várhatóan 2500 óra önkéntes szolgálatot teljesít Az önkormányzat 2005- re 150 ezer forint támogatást ígért, ebből eddig csupán 30 ezret vettek igénybe. EZT FŐZIK KARADON Káposztás pogácsa Árvái Imréné havonta két alkalommal is megsüti családja kedvenc ételét, a káposztás pogácsát. Elkészítéséhez felhasznál 2 dl tejet, 2 dkg élesztőt, 2 tojást, 2 dl tejfölt, 25 dkg rámamargarint, 40 dkg káposztát, 1 kg lisztet, egy evőkanál kristálycukrot, sót, őrölt borsot ízlés szerint. A 2 deci tejet a 2 dekaélesztővel és a kristálycukorral felfuttatja. A lereszelt káposztát kevés olajon megsüti, borssal, sóval ízesíti úgy, hogy a káposzta vüágos színű maradjon. A lisztet az élesztővel, a tojással, a margarinnal, a tejföllel, a kevés sóval és a kihűlt káposztával összegyúrja. Egy órán át pihenteti, majd 2 centi vastagságúra nyújtja és pogácsaszaggatóval kiszaggatja. Előmelegített sütőben mintegy húsz percen át aranysárgára süti. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Táncai hozták a világsikert döntés Kimaradt a társulásból a kistérség fekete báránya Csalóka a kép reggel Karódon. Nagy csend, de ez csak a felszín. Örömök és gondok között él és fejlődik a település. Az óvodában és az iskolában nagyüzem van, akárcsak a művészeti alapiskolában, ahol a táncosok gyakorolnak. Karádot népművészete, népdalai, tánca, népviselete és kézimunkája tette világhírűvé. A polgármesteri hivatalban Wiesner Sándor polgármester a napi gondokon rágódik. Az utolsó másfél év legnagyobb gondjai közé tartozott, hogy a képviselő- testület döntése alapján a falu nem lépett be a kistérségi oktatási modellkísérletbe és a többcélú társulásba. Ezzel jelentős összegtől esett el a község és a kistérség is, hiszen Karád kívül- maradásával nem lett teljes körű a társulás. Emiatt - fogalmazott - a társulásban nem is szeretik Karádot. Most az a legnagyobb feladat, hogy az így elvesztegetett pénzt miként pótolják, másrészt az, hogyan oldja föl a 24 település és Karád közti, számukra igen kínos feszültséget. Azért sikerekről is be tud számolni. Ezek közé tartozik az óvoda nyári rekonstrukciója, amelyet többségében uniós pénzből valósítottak meg. Úgy fogalmazott: Karódon ma a 21. századi Udvari foglalkozás az óvodában. A gyerekek Jól érzik magukat a meghitt, családias környezetben elvárásoknak megfelelő színvonalú épületben nevelik a gyerekeket. Új a bútorzat és a kinti játszóberendezések.- A közeljövőben kezdjük a Kossuth parkban levő iskola felújítását is. Erre is több mint 10 millió forintunk van a pályázati pénzzel együtt - magyarázta Wiesner Sándor. A faluközpontban a közútkezelő kht. szántódi üzemmérnökség sárga színű autója mellett Hegedűs Ferenc dolgozott a karádi brigádból. Elmondta; Visztől a faluban levő vasútállomásig terjedő mintegy 14 kilométeres szakaszon több mint százötven kátyút szüntettek meg. A leans-Tex Kft. üresen álló épülete előtt Halász Lajosné másfél éves kislányát tolta a babakocsiban. Elmondta: az itt élő embereket is a megélhetési nehézségek foglalkoztatják leginkább. Erről beszélt a 18 éves Kovács Csaba is, aki Siófokon a Baross Gábor szakmunkásképzőben tanul.- Az iskola után szobafestőmázolóként a faluban szeretnék dolgozni - mondta. Az persze kérdés, lesz-e számomra munka, de bízunk a jövőben. A fél falut tanította írni Munkájának él az orvos Kocsis Jánosné Karódon született és itt is ment nyugdíjba. A kettő között a fél falut megtanította írni. A több mint három és fél évtizednyi tanítás alatt több mint ezer tanítványa volt, akikből több orvos, ügyvéd és rengeteg jó szakember vált. Sok éven át vállalt a településen közösségi munkát. Népdalénekes családban nőtt föl, így érthető, hogy szívesen énekelt a helyi női karban is, amely a televíziós szereplésig is eljutott a Röpülj Páva országos népdaléneklési versenyen. Azt mondta: nagy örömére szolgál a művészeti alapiskola tevékenysége, a- melynek vezetője és oktatója az egyik kedves tanítványa, Pajor János. Aggasztja a népesség fogyása, de annak örül, hogy a falu szemmel láthatóan fejlődik: utcák, közintézmények szépülnek. Nyáron nagy megtiszteltetés érte. A képviselő-testület döntése alapján megkapta a díszpolgári címet. Meghatódott, hiszen mint mondta, váratlanul és meglepetésként érte a kitüntetés. Büszke rá, hogy elismerték a falu és a gyerekek érdekében végzett kitartó munkáját. Sosem vágyott el szülőfalujából. Két éve végzett a szegedi orvos- tudományi egyetemen Mihály Péter. Augusztus 1-től a faluban helyettesítő háziorvos. Három hete tette le a licenc-vizsgát, amellyel önállóan dolgozhat. Azóta a háziorvosi szakvizsgára készül. Pályázat útján került a Koppány-völgyi faluba. Szegeden volt rezidens orvos, de kórházban is dolgozott. Többször helyettesített körzetben is. Elmondta: a praxist helyettesítőként látja el, decembertől azonban már várhatóan teljesen önállóan, saját vállalkozásban. Örül annak, hogy a két hónap alatt sok emberrel megismerkedett, kellemes volt a fogadtatása is. Mihály Péter bevallotta: mindig is falusi orvos akart lenni. Városi körzetben kevesebb szakmai kihívásnak tudna megfelelni. Egyelőre a munkájának él.- Faluhelyen jobb, emberibb az orvos és a beteg kapcsolata - magyarázta. - A községi háziorvos igazán gyógyíthat. Városban születtem, de laktam falun is, így nem volt furcsa, hogy községbe kerültem. Karád, a település környezete nagyon megtetszett. Szeretnék hosszú távon maradni, s talán végleg letelepedni... ........................ v ^ M MÜ LT ES JOVO Kenuzik a polgármester Wiesner Sándor polgármester szabad idejében szívesen megy néhány napra kirándulni. A Tiszán és mellékfolyóin evez, horgászik és fényképez. Két éve lánya családjával kenuval végigeveztek Tiszabecstől Tokajig 210 kilométert A leghosszabb távolság egy alkalommal napi 42, a legrövidebb 24 kilométer volt. Azt mondta: csodálatos vidéken jártak, gazdag vízi világban gyönyörködtek. Ha ideje engedi, méhészkedik is. A hetven méhcsalád sok idejét elveszi, a hétvégeket áldozza rájuk. Ha még marad kihasználatlan ideje, úgy pecázik a Balatonon vagy a környékbeli horgásztavakon. KARÁDI MAGÁNÜGYEK Cigánytánc a mindene A cigánytáncért él és hal a 22 éves Kovács Anikó. Három éve kapcsolódott a cigánycsoport munkájába, ma már a vezetője. Elsősorban a somogyi cigánytáncokat járja, legnagyobb sikerét az idén érte el. A Bogyiszlón rendezett cigány hagyomány- őrzők szólótáncának kategóriájában Fülöp Ferenc-díjat nyert akkori párjával. A közelmúltban Horvátországban, Bosznia- Hercegovinában is táncoltak. A csoport fesztiváldíjjal tért haza. Somogyi párostáncokat, cigánylakodalmat adtak elő. Anikó hetente 4-5 órát gyakorol, a „Cigánykeresztelő” című műsorra készül. Vadászat örökségként Az 51 éves Ellenberger János gyerekkora óta érdeklődik a vadászat iránt Mindössze 10 éves volt, amikor felügyelet mellett puskát adtak a kezébe. Családi örökség, már nagyapja is vadászott, nagybátyja sportvadász. Húsz éve tagja a helyi Kossuth Vadásztársaságnak. Sikerként könyveli el, hogy egy téli vaddisznóvadászaton 20 perc alatt álló leshelyzetből 7 vaddisznót ejtett el. Kudarcként említette: két hete sebzett meg egy hétkilós agancsú szarvasbikát a „Köpi nagytáblában”, amit nem talált meg. Úgy fogalmazott: a vadászat összefügg az erdő, a természet szeretetével. Népdalokkal szerzett hírnév Kreka Jánosné a szüleitől örökölte a népdalok szeretetét. Édesanyja és édesapja is tagja volt a híres. „Gyöngyösbokréta” csoportnak. Már kisgyermekként karádi népdalokat énekelt, tagja volt az iskola énekkarának is. Az 1996-ban alakult nyugdíjasklubban is énekel. Évtizedek óta sok településen szerepelt. Elmondta, hogy több mint száz népdalt ismer, amelyeknek csaknem a fele karádi gyűjtésű vagy kötődésű. Kedvenc dala, amelyet gyakran énekel a „Piros-barna menyecske”. Számára a népdalok éneklése és a szereplések is nagyon fontosak. Mindig kitűnő tanuló Kreka Rámán 8. osztályos tanuló és egyedüli diákként mondhatja el: eddig minden tanév végén kitűnő bizonyítványt vitt haza. A tanulmányi versenyeken is jól szerepelt. A területi helyesírási versenyen 2. helyezést ért el Gamáson, két éve a körzeti alapműveleti matematikaversenyen első lett. Kedvenc tantárgyai a matematika, a számítás- technika és a testnevelés. Szabad idejében leginkább focizik, tagja az iskola labdarúgócsapatának, de rendszeresen biciklizik is a faluban. Középiskolában tanul tovább, és úgy tervezi, hogy mérnöki diplomát szerez az egyetemen. A hazai tájat keresik Hegedüsné Ősi Gabriella 1988- ban járt először külföldön a szüleivel. Bulgáriába, rá két évre Olaszországba utaztak. Azóta inkább hazai tájakra kirándul a család. Mivel a ki- kapcsolódás, a pihenés a céljuk, gyakran látogatnak valamelyik gyógyfürdőbe, mert a gyerekek is ezt részesítik előnyben. Az úti célt együtt beszéli meg a család. Legutóbb a férjével háromnapos olaszországi úton volt, ellátogattak Velencébe is. Még az ősszel szerepel a család programjában egy kirándulás a gyerekekkel. A tervek szerint Abaliget, Aggtelek vagy Lillafüred lesz az úti cél.