Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-14 / 241. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 14., PÉNTEK ALMANACH 0 9 2 KAR AD EZ A HÍR KAKÁDON Támogatják a diákokat Háromezer forint egyszeri be­iskolázási támogatást nyújtott a 2005/2006-os tanévkezdésre az önkormányzat képviselő- testületének rendelete alapján a szociális bizottság. A faluból 45 általános iskolás, valamint 33 középiskolába járó karádi tanuló tanévkezdését könnyí­tették meg. Összesen 234 ezer forint támogatást fizettek ki a polgármesteri hivatalban a di­ákok szüleinek. Az összeg 21 ezer forinttal kevesebb - a ta- nulóilétszám-csökkenés miatt mint az előző évben. Építési engedélyek Tavaly 18 építési engedélyt adott ki a településre a tabi városi jegyző. Ebből öt új csa­ládi ház építésére szólt, lakó­házbővítésre, melléképület, valamint kerítés kivitelezésé­re pedig 13. Az idei évben au­gusztus végéig a kiadott épí­tési engedélyek száma 16, eb­ből egyet új lakóház építésé­re adtak ki. Használatbavé­telre pedig kettőt. Csökkenő születések A településen az utóbbi öt év­ben összesen kilencvenegy kisgyermek született. A leg­többen 2000-ben jöttek a vi­lágra, azóta folyamatosan csökken a csecsemők száma. Az idén eddig hat újszülöttel gyarapodott a település, és to­vábbi négy kicsi születése várható. Az egyik legfiata­labb kisgyermek Kiss Máté Tamás, aki május 29-én a siófoki kórházban 3,78 kiló­val és 54 centivel született. Polgárőrök a lakosságért Négy éve 24 taggal alakult meg a faluban a Polgárőr Egyesület, hogy hozzájáruljon a települé­sen a közbiztonság javításához. Herkó Ferenc ez év márciusától látja el az elnöki teendőket El­mondta; együttműködési megál­lapodást kötöttek a Siófoki Rend­őrkapitánysággal, illetve a Vám- és Pénzügyőrséggel. A falu terü­letén éjszaka és nappal is rend­szeresen járőröznek, de a rend­őrséggel együttműködve a figye­lő szolgálatba is bekapcsolód­nak. A községi rendezvényeken biztosítással, megfigyeléssel, il­letve vagyonvédelemmel vesz­nek részt. A jelenleg 21-tagú ci- vü szervezet az idén,,várhatóan 2500 óra önkéntes szolgálatot teljesít Az önkormányzat 2005- re 150 ezer forint támogatást ígért, ebből eddig csupán 30 ezret vettek igénybe. EZT FŐZIK KARADON Káposztás pogácsa Árvái Imréné havonta két alka­lommal is megsüti családja kedvenc ételét, a káposztás po­gácsát. Elkészítéséhez felhasz­nál 2 dl tejet, 2 dkg élesztőt, 2 tojást, 2 dl tejfölt, 25 dkg ráma­margarint, 40 dkg káposztát, 1 kg lisztet, egy evőkanál kris­tálycukrot, sót, őrölt borsot ízlés szerint. A 2 deci tejet a 2 deka­élesztővel és a kristálycukorral felfuttatja. A lereszelt káposztát kevés olajon megsüti, borssal, sóval ízesíti úgy, hogy a káposz­ta vüágos színű maradjon. A lisztet az élesztővel, a tojással, a margarin­nal, a tej­föllel, a ke­vés sóval és a kihűlt káposztá­val összegyúrja. Egy órán át pi­henteti, majd 2 centi vastagsá­gúra nyújtja és pogácsaszagga­tóval kiszaggatja. Előmelegített sütőben mintegy húsz percen át aranysárgára süti. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Táncai hozták a világsikert döntés Kimaradt a társulásból a kistérség fekete báránya Csalóka a kép reggel Karódon. Nagy csend, de ez csak a felszín. Örömök és gondok között él és fejlődik a település. Az óvodában és az iskolában nagyüzem van, akárcsak a művészeti alapisko­lában, ahol a táncosok gyakorol­nak. Karádot népművészete, népdalai, tánca, népviselete és kézimunkája tette világhírűvé. A polgármesteri hivatalban Wiesner Sándor polgármester a napi gondokon rágódik. Az utol­só másfél év legnagyobb gondjai közé tartozott, hogy a képviselő- testület döntése alapján a falu nem lépett be a kistérségi okta­tási modellkísérletbe és a több­célú társulásba. Ezzel jelentős összegtől esett el a község és a kistérség is, hiszen Karád kívül- maradásával nem lett teljes körű a társulás. Emiatt - fogalmazott - a társulásban nem is szeretik Karádot. Most az a legnagyobb feladat, hogy az így elvesztege­tett pénzt miként pótolják, más­részt az, hogyan oldja föl a 24 te­lepülés és Karád közti, számuk­ra igen kínos feszültséget. Azért sikerekről is be tud szá­molni. Ezek közé tartozik az óvo­da nyári rekonstrukciója, ame­lyet többségében uniós pénzből valósítottak meg. Úgy fogalma­zott: Karódon ma a 21. századi Udvari foglalkozás az óvodában. A gyerekek Jól érzik magukat a meghitt, családias környezetben elvárásoknak megfelelő színvo­nalú épületben nevelik a gye­rekeket. Új a bútorzat és a kinti játszóberendezések.- A közeljövőben kezdjük a Kossuth parkban levő iskola fel­újítását is. Erre is több mint 10 millió forintunk van a pályázati pénzzel együtt - magyarázta Wiesner Sándor. A faluközpont­ban a közútkezelő kht. szántódi üzemmérnökség sárga színű au­tója mellett Hegedűs Ferenc dol­gozott a karádi brigádból. El­mondta; Visztől a faluban levő vasútállomásig terjedő mintegy 14 kilométeres szakaszon több mint százötven kátyút szüntet­tek meg. A leans-Tex Kft. üresen álló épülete előtt Halász Lajosné másfél éves kislányát tolta a ba­bakocsiban. Elmondta: az itt élő embereket is a megélhetési ne­hézségek foglalkoztatják legin­kább. Erről beszélt a 18 éves Ko­vács Csaba is, aki Siófokon a Ba­ross Gábor szakmunkásképző­ben tanul.- Az iskola után szobafestő­mázolóként a faluban szeretnék dolgozni - mondta. Az persze kérdés, lesz-e számomra mun­ka, de bízunk a jövőben. A fél falut tanította írni Munkájának él az orvos Kocsis Jánosné Karódon szüle­tett és itt is ment nyugdíjba. A kettő között a fél falut megtaní­totta írni. A több mint három és fél évtizednyi tanítás alatt több mint ezer tanítványa volt, akik­ből több orvos, ügyvéd és renge­teg jó szakember vált. Sok éven át vállalt a településen közössé­gi munkát. Népdalénekes családban nőtt föl, így érthető, hogy szí­vesen énekelt a helyi női kar­ban is, amely a televíziós sze­replésig is eljutott a Röpülj Pá­va országos népdaléneklési versenyen. Azt mondta: nagy örömére szolgál a művészeti alapiskola tevékenysége, a- melynek vezetője és oktatója az egyik kedves tanítványa, Pajor János. Aggasztja a népes­ség fogyása, de annak örül, hogy a falu szemmel láthatóan fejlődik: utcák, közintézmé­nyek szépülnek. Nyáron nagy megtiszteltetés érte. A képvi­selő-testület döntése alapján megkapta a díszpolgári címet. Meghatódott, hiszen mint mondta, váratlanul és megle­petésként érte a kitüntetés. Büszke rá, hogy elismerték a falu és a gyerekek érdekében végzett kitartó munkáját. So­sem vágyott el szülőfalujából. Két éve végzett a szegedi orvos- tudományi egyetemen Mihály Péter. Augusztus 1-től a faluban helyettesítő háziorvos. Három hete tette le a licenc-vizsgát, amellyel önállóan dolgozhat. Azóta a háziorvosi szakvizsgá­ra készül. Pályázat útján került a Koppány-völgyi faluba. Sze­geden volt rezidens orvos, de kórházban is dolgozott. Több­ször helyettesített körzetben is. Elmondta: a praxist helyettesí­tőként látja el, decembertől azonban már várhatóan telje­sen önállóan, saját vállalkozás­ban. Örül annak, hogy a két hó­nap alatt sok emberrel megis­merkedett, kellemes volt a fo­gadtatása is. Mihály Péter be­vallotta: mindig is falusi orvos akart lenni. Városi körzetben kevesebb szakmai kihívásnak tudna megfelelni. Egyelőre a munkájának él.- Faluhelyen jobb, emberibb az orvos és a beteg kapcsolata - magyarázta. - A községi házi­orvos igazán gyógyíthat. Város­ban születtem, de laktam falun is, így nem volt furcsa, hogy községbe kerültem. Karád, a te­lepülés környezete nagyon megtetszett. Szeretnék hosszú távon maradni, s talán végleg letelepedni... ........................ v ^ M MÜ LT ES JOVO Kenuzik a polgármester Wiesner Sándor polgármester szabad idejében szívesen megy néhány napra kirándulni. A Ti­szán és mellék­folyóin evez, horgászik és fényképez. Két éve lánya csa­ládjával kenu­val végigevez­tek Tiszabecstől Tokajig 210 ki­lométert A leghosszabb távol­ság egy alkalommal napi 42, a legrövidebb 24 kilométer volt. Azt mondta: csodálatos vidéken jártak, gazdag vízi világban gyö­nyörködtek. Ha ideje engedi, méhészkedik is. A hetven méh­család sok idejét elveszi, a hét­végeket áldozza rájuk. Ha még marad kihasználatlan ideje, úgy pecázik a Balatonon vagy a kör­nyékbeli horgásztavakon. KARÁDI MAGÁNÜGYEK Cigánytánc a mindene A cigánytáncért él és hal a 22 éves Kovács Anikó. Három éve kapcsolódott a cigánycsoport munkájába, ma már a veze­tője. Elsősor­ban a somogyi cigánytáncokat járja, legna­gyobb sikerét az idén érte el. A Bogyiszlón rendezett cigány hagyomány- őrzők szólótáncának kategóriá­jában Fülöp Ferenc-díjat nyert akkori párjával. A közelmúlt­ban Horvátországban, Bosznia- Hercegovinában is táncoltak. A csoport fesztiváldíjjal tért haza. Somogyi párostáncokat, cigánylakodalmat adtak elő. Anikó hetente 4-5 órát gyako­rol, a „Cigánykeresztelő” című műsorra készül. Vadászat örökségként Az 51 éves Ellenberger János gyerekkora óta érdeklődik a vadászat iránt Mindössze 10 éves volt, ami­kor felügyelet mellett puskát adtak a kezébe. Családi örök­ség, már nagy­apja is vadá­szott, nagybátyja sportvadász. Húsz éve tagja a helyi Kossuth Vadásztársaságnak. Sikerként könyveli el, hogy egy téli vad­disznóvadászaton 20 perc alatt álló leshelyzetből 7 vaddisznót ejtett el. Kudarcként említette: két hete sebzett meg egy hét­kilós agancsú szarvasbikát a „Köpi nagytáblában”, amit nem talált meg. Úgy fogalmazott: a vadászat összefügg az erdő, a természet szeretetével. Népdalokkal szerzett hírnév Kreka Jánosné a szüleitől örö­költe a népdalok szeretetét. Édesanyja és édesapja is tagja volt a híres. „Gyöngyös­bokréta” cso­portnak. Már kisgyermek­ként karádi népdalokat énekelt, tagja volt az iskola énekkarának is. Az 1996-ban alakult nyugdíjasklubban is énekel. Évtizedek óta sok tele­pülésen szerepelt. Elmondta, hogy több mint száz népdalt is­mer, amelyeknek csaknem a fele karádi gyűjtésű vagy kötő­désű. Kedvenc dala, amelyet gyakran énekel a „Piros-barna menyecske”. Számára a nép­dalok éneklése és a szerep­lések is nagyon fontosak. Mindig kitűnő tanuló Kreka Rámán 8. osztályos tanu­ló és egyedüli diákként mond­hatja el: eddig minden tanév végén kitűnő bizonyítványt vitt haza. A ta­nulmányi ver­senyeken is jól szerepelt. A te­rületi helyes­írási versenyen 2. helyezést ért el Gamáson, két éve a körzeti alapműveleti matematikaverse­nyen első lett. Kedvenc tantár­gyai a matematika, a számítás- technika és a testnevelés. Sza­bad idejében leginkább focizik, tagja az iskola labdarúgócsapa­tának, de rendszeresen bicikli­zik is a faluban. Középiskolá­ban tanul tovább, és úgy ter­vezi, hogy mérnöki diplomát szerez az egyetemen. A hazai tájat keresik Hegedüsné Ősi Gabriella 1988- ban járt először külföldön a szüleivel. Bulgáriába, rá két év­re Olaszország­ba utaztak. Az­óta inkább ha­zai tájakra ki­rándul a csa­lád. Mivel a ki- kapcsolódás, a pihenés a céljuk, gyakran láto­gatnak valamelyik gyógyfürdő­be, mert a gyerekek is ezt ré­szesítik előnyben. Az úti célt együtt beszéli meg a család. Legutóbb a férjével háromna­pos olaszországi úton volt, ellá­togattak Velencébe is. Még az ősszel szerepel a család prog­ramjában egy kirándulás a gyerekekkel. A tervek szerint Abaliget, Aggtelek vagy Lilla­füred lesz az úti cél.

Next

/
Thumbnails
Contents