Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-29 / 228. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2 2 8 TOROKKOPPANY EZ A HÍR TOROKKOPPANYBAN Támogatás a diákoknak Negyvenöt iskolás számára szavazott meg beiskolázási segélyt a 2005/2006-os tan­évre a település képviselő-tes- tülete. Az általános iskolások tankönyvköltségét vállalta magára a község vezetése, míg a középfokú intézmé­nyekben, főiskolán, egyete­men tanulók 12 ezer forint egyszeri támogatásban része­sültek. Ez mintegy félmillió forintba került. Közcélú foglalkoztatás Kétmillió-négyszázezer forint keretet kapott erre az évre a központi költségvetésből köz­célú foglalkoztatásra a falu vezetése. Közcélú munkáso­kat alkalmaztak a közterüle­tek kaszálására, illetve a víz­elvezető árok tisztításához, de segítettek a helytörténeti mú­zeum kialakításánál is. Jelen­leg egy személyt foglalkoztat­nak, aki a Petőfi utcában a vízelvezető árkot tisztítja. Családias idősek otthona Több mint egy éve biztosít csa­ládias, biztonságos otthont az idős, beteg emberek számára a Koppányvölgye Idősek Otthona és Ápolási Központ. Ide az egész ország területéről várják az ér­deklődőket, de eddig elsősorban csak Somogyból érkeztek a bent­lakók. Kétféle gondozási konst­rukciót választhatnak az idősek. Zana Szilvia, az intézmény or­vos-igazgatója elmondta: a napi­díjas ápolást elsősorban átme­neti egészségromlás esetén ve­hetik igénybe a rászorulók, amelynek egyik formája a ho­telszolgáltatás azon idősek szá­mára, akik a hozzátartozójuk nyaralása, elutazása miatt fel­ügyelet nélkül maradtak. A má­sik: a végleges bentlakásos elhe­lyezés.- Ebben a formában az ellátás­ra szoruló megválthatja a lak­részt és élete végéig az intéz­ményben él - magyarázta Zana Szilvia. - Az otthonban számta­lan elfoglaltságra van lehetőség, hiszen az ápolókkal sakkozhat­nak, közös játékot szervezünk részükre, illetve áz otthon veze­tése tervezi, hogy a későbbiek­ben kirándulást is szervez a la­kók számára... A Koppányvölgye Idősek Ott­hona hatékony, színes és magas színvonalú ellátást nyújt rugal­mas gondozási stratégiával, másrészt személyre szabott el­látást biztosít lakóinak. A EZT FŐZIK TOROKKOPPANYBAN Kapros túrós lepény Hozzávalók 30 dkg liszt, 13 dkg vaj, 2 tojássárgája, tejföl, só. A töltelékhez: 20 dkg édes tehén­túró, 6-8 dkg vaj, 1 tojássárgája, 2 tojásfehérje, kapor, só. A liszt­ből, vajból, tojássárgájából tész­tát gyúrunk annyi tejföllel, hogy a tészta meglehetősen lágy le­gyen. Ujjnyi vastagra nyújtjuk, széleit fólhajtva tepsibe tesszük, s jó vastagon megkenjük a tölte­lékkel, amihez a tehéntúrót ösz- szevegyítettük a vajjal, tojássár­gájával, a két tojás kemény hab­bá vert fehérjével, ízlés szerint sóval és apróra vágott kaporral. A tetejét megkenjük tejföllel, és forró sütőben megsütjük. Lelassult a falu fejlődése nehézségek Likviditási gondokkal küzd az önkormányzat Lágyan simogatja a szeptemberi nap melege a Koppány-völgyi tá­jat. Az erdőkkel, dombokkal kö­rülvett Törökkoppány éli min­dennapjait. Az általános iskolá­ba és a napközi otthonos óvodá­ba több környékbeli faluból jár­nak a gyerekek. A megyehatár­széli település az utóbbi évtized­ben sokat változott, ám ahogy Varga György polgármester be­szélgetésünk során elmondta: lelassult a fejlődés. Nem hozott igazi fellendülést a község hatá­rában föltárt gázmező és a meg- nyüt idősek otthona, ápolási köz­pont sem. A település első embe­rének egyre több álmatlan éjsza­kát okoz, hogy likviditási gon­dokkal küzd az önkormányzat. Ennek egyik oka, hogy Somogy- döröcske havonta több százezer forinttal tartozik, mert nem tud­ja időarányosan fizetni a közö­sen fenntartott intézmények működtetéséből rá háruló részt, amit így Törökkoppány fizet. Előfordult már milliós tartozás is. Az idei önhikis pályázaton is csupán 2,3 millió forint támoga­tást kaptak. Hogy a béreket, se­gélyeket közületi számlákat fi­zetni tudják, július végén hét­millió forint működési hitelt vett föl a falu vezetése a csőd el­kerülése érdekében... Lendületben a fiatalok. Még nem tudják, hogy merre visz az útjuk az iskola befejezése után- A következő hónapokban ki kell találni, hogy ezt a pénzt mi­ként gazdálkodjuk ki - mondta a polgármester. - Az intézmé­nyek költségvetésének csökken­tésével és további takarékosko- dási intézkedés bevezetésével 2- 3 millió összejöhet, ám a hiányt nem tudjuk lefaragni. Mit sem sejtenek az önkor­mányzat nehéz anyagi helyzeté­ről a falu vidám iskolásai. Fél egy előtt az iskola bejárata mel­letti Petőfi-szobornál Olajos Já­nos igali fényképész fotózott. Év­tizedek óta minden tanévkez­déskor emlékképeket készít az osztályokról, a tanulókról. Egy óra előtt pár perccel már csak Pilcz Józsefné és társa pakolt a polgármesteri hivatallal szem­beni téren, ahol kirakodóvásár volt A Tolna megyei Felsőnyék­ről érkeztek: szerszámokat, ru­haneműt, edényeket kínáltak. A faluközpontban a Coop üzlet és a bisztró előtt a Tátra teherautó ve­zetőfülkéjéből Reimann Ferenc 26 éves gépkocsivezető szállt ki. Egy zalaegerszegi kft.-nél dolgo­zik. Cége a falu határában talált gázmezőhöz épít utat.- Egy kávéra álltunk meg a bisztrónál - mondta. Ezután elsietett, hiszen rövid az ebédidő... MÜLT ÉS JÖVŐ Messze vitték a hírnevet A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Gyenis Ferencnét a helyi hagyo­mányok ápolását felvállaló hí­res menyecskekórus megala­kulása után fél évvel Varga Györgyné szervezte az együt­tesbe. A piros bársonyszoknyát, hímzett kötényt, gondosan éke­sített fejdíszt, fehér csipkeblúzt viselő kórus első két fellépésen - Őcsényben és Decsen - még nem szerepelt, ám azt követően két évtizeden át nagyon sok ha­zai településen énekelte a híres népdalokat. Már kislány korá­ban kedvelte az éneklést, hi­szen édesapja és testvérei jó énekesek voltak. Abban az idő­ben az esti órák szinte rendsze­resen énekléssel teltek. Meg­számolni sem tudta, hogy hány körzeti selejtezőn, járási bemu­tatón, megyei és országos ver­senyen lépett színpadra az együttes tagjaként. Rendszerint azokat a dalokat válogatták cso­korba a versenyeken, amelyek a ruhák mellett hűen őrizték a helyi hagyományokat. Nem­egyszer előfordult olyan hónap, hogy egyetlen hétvégén sem volt otthon. A menyecskekórus tagjaként többször szerepelt a rádióban, a hazai fellépések mellett eljutott az együttes a megyét képviselve Bulgáriába és a Szovjetunióba is. Balatonfüredről Koppányba Balatonfüredet cserélte Török- koppányra a 32. évében járó Csordásáé Tróbert Annamária ta­nítónő. A fiatalasszony és férje egy évtizede került a községbe mint pályakezdő pedagógus. A biológia-földrajz szakos tanárnő időközben elvégezte a környe­zetvédelem, majd 2001-ben a né­met nyelv szakot. Két éve az is­kola új igazgatója kérte föl he­lyettesének, amelyet - bár az ad­minisztrációs teendők ellátását kevésbé szereti - szívesen elvál­lalt. Úgy fogalmazott: büszke ar­ra, hogy fiatalon az intézmény második számú vezetője lehetett a nyolcéves pedagógusi, szak­mai gyakorlattal. Nagy kihívást jelentett számára, hogy megbir­kózik-e a főleg vezetői, irányítói feladatokkal. Kurucz Tibor igaz­gató mellett azonban kedvvel vé­gezte ezt a munkát. Törökkop- pányba költözésük óta beillesz­kedtek a falu életébe, bekapcso­lódtak a közösségi munkába. Annamária több alkalommal szerepelt a falunapi rendezvé­nyeken, az idősek napi program szervezésében. Mára biztonsá­got és nyugalmat jelent a négy­tagú család számára Törökkop­pány: ez év áprilisában az igaz­gatóhelyettesnek ikrei szület­tek: Szabolcs és Erik. TÖRÖKKOPPANYI MAGÁNÜGYEK Fegyvert fog a kezébe Szabadidejében a vadászfegy­verét vagy a két hónapos kis­gyermekét fog­ja a kezébe Var­ga György, a fa­lu polgármeste­re. Legszíveseb­ben vadászni jár, mert szereti az erdő nyugalmát, a tiszta kör­nyezetet. Itt egyrészt kipiheni magát, illetve hallgatja a mada­rak énekét. 2003 nyarán tette le a vadászvizsgát nagyapja biztatására, aki évtizedeken ke­resztül vadászott és akitől a sö­rétes fegyverét is megkapta ajándékba. Korábban csak vendégként vadászhatott a kör­nyékbeli erdőkben, az idén nyáron viszont felvették a he­lyi íjász Vadásztársaságba. Szellemes versenyek A különféle szellemi vetélke­dők gyakori szereplője a 13 éves Kurucz Ba­lázs. Negyedi­kes kora óta évente részt vesz az alap­műveleti mate­matikaverse­nyeken. Legjobb eredményét 6. osztályosként érte el: második lett a tabi körzeti fordulón. Ne­gyedikesként a Tudorka Maga­zin által hirdetett „Tudi suli” versenyen a kaposvári fordulón 2. lett és bekerült az országos döntőbe, ahol a legjobb húsz között végzett. Ez különös él­mény volt számára, mert Buda­pesten a híres Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban tartották. Fotókiállítást szervezett A faluban összegyűjtött régi fényképekből állított össze fo­tókiállítást az idei falunapra Geigerné Sza­bó Ildikó peda­gógus. A köz­ség lakói közül sokan ajánlot­ták föl régi családi vagy a munkáról, faluról készült ké­peiket. A kiállított 150 fotón bemutatták az egykori életet. Több mint ötszáz képből válo­gatta ki azt a másfél százat, amelyeket számítógépre vittek, majd kinyomtattak. Nagy öröm­mel töltötte el a tanárnőt, hogy a kiállítás megszervezésével hozzájárult a település múltjá­ba való betekintéshez, a rég múlt emlékek felidézéséhez. Ügyes kezű ezermester A faluban úgy tartják, hogy „ezermester” Bognár György. A 74 éves férfi találékonysá­gának és kéz­ügyességének köszönhetően épített már szállító jármű­vet. Az elsőt húszévesen „fab­rikálta”, egy Pannónia motor hajtotta a kisgépet. Később ugyancsak Pannónia motor fel- használásával már négy keré­ken járó kistraktort szerelt ösz- sze, amivel gyakran szállította a sertéseket. Minden alkatrészt maga szerzett be, tervezett meg és készítette el a járművet. A nyugdíjas férfinak évtizedeken át a szerelés, bütykölés jelen­tett munkát és kikapcsolódást. Fából faragott kardot A faragás jelenti a kikapcsoló­dást, a szórakozást az 54 éves Bácsi Nándor­nak. Már kis­gyermek korá­ban megcsapta a fa illata, hi­szen nagyapja és apja is bog­nár volt. Tízévesen vett elő­ször a kezébe faragókést: egy ülő férfifigurát alkotott, ame­lyet azóta is őriz a lakásban. Az elmúlt évtizedekben szám­talan díszítő- és használati tár­gyat faragott. A hobbi számá­ra hasznos időtöltés is egyben, hiszen hasznos tárgyakat ké­szít a konyhába. A három uno­ka kívánságát is mindig telje­síti. Legutóbb álarcot és kar­dot faragott nekik. Tehenet fej a gazda Kilenc éve nyugdíjas Szabó Vil­mos, ám az állattartástól ma sem tud elsza­kadni. A pa­raszti munká­ban nőtt föl, már 14 évesen etette, gondozta a teheneket, lo­vakat Jelenleg is két tehén és két borjú van az istállóban. Férfi létére évtizedek óta oda­ült az állatok farához a kis székre és kézzel fejte a tehene­ket. Bár jelenleg már gépi fejő­gépet is használ, minden reg­gel és este a tehenek „alá” ül, hogy az utófejést elvégezze. A faluban egyetlen tehéntartó gazdaként kevés szabad ideje van. Reggel öt órától este nyol­cig munkával telik az idő. I I 4 >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents