Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-29 / 228. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK 3 AKTUÁLIS elégedetlenség Forrong a siófoki cigánysor, lemondatnák a székkel verekedő elnököt. Tüntetésre készülnek a babócsai nincstelenek Menedzserképzés A MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT 2,9 millió forintot nyert az Or­szágos Foglalkoztatási Közala­pítványpályázatán roma fog­lalkoztatásszervező menedzser képzésére. így egy diplomás pályakezdő roma fiatal októ­ber végéig a Csurgó, Nagyatád és Barcs kistérségben élő ci­gány lakosság munkaerő-pia­ci helyzetének javítását segít­heti. Az év végéig szeretnék a roma fiatalt foglalkoztatni, ezért mintegy 2,5 millió forint­ra adtak be pályázatot. Segélyből tengődnek SÚLYOS SORSCSAPÁSKÉNT élték meg a munkaerőpiac átrende­ződését a romák. A cigány fér­fiak 60-80 százaléka állt mun­kaviszonyban 1989-ben, a nők csaknem 40 százaléka dolgo­zott, 1998-ban lényegesen ke­vesebben dolgoztak. A roma férfiak harmadának, az asszo­nyok 15 százalékának volt biz­tos munkahelye. Régebben a jövedelmük több mint fele bér­ből és fizetésből származott, manapság a családi pótlék és a munkanélküli-ellátás a fő bevételi forrásuk. Fónai I. - Nagy L. - Szabó K. Ivóvíz a közkutakról Kaposváron sem jobb a hely­zet, mint Babócsán. Lapunk felkeresett négy családot. Az eredmény: egyikőjüknél sem volt áram és vezetékes vízszol­gáltatás. A közkútról hordott vízzel mosdanak és főznek. Máté Árpádéknak több mint százezer forintos tartozásuk van, hasonló helyzetben van a Vigmond család is 150 ezres tartozással és öt gyerekkel. Náluk már 2 éve nincs villany. Rupáék a közkútról hordják a vizet, egy bontás alatt álló há­zat laknak, és 160 ezres az áramdíjtartozásuk. Romaindulatok a nyomortanyákon Tüntetésre készülnek a babócsai romák; több dél­somogyi faluból is jelez­ték már, hogy csatlakoz­nának hozzájuk. A somo­gyi cigányszervezetek ve­zetői közt ugyanakkor fe­lemás a fogadtatás. Siófo­kon sem vasat, hanem aláírást gyűjtenek mos­tanság a romák: ők a ki­sebbségi önkormányzat elnökének lemondatását szeretnék elérni. Tüntetéssel akarják kilátásta­lan helyzetükre felhívni a fi­gyelmet a babócsai romák. Az államtól várnak segítséget, mert egyébként semmi esélyük rá, hogy közműtartozásukat ki­egyenlítsék.- Elkészült a statisztika: negyven család összesen mint­egy 3,5 millió forinttal tartozik a szolgáltatóknak - mondta Kalányos István, a babócsai ro­ma önkormányzat elnöke. - A legnagyobb - 2,5 milliós - tétel a vízdíjhátralék. Valamit tenni kell ezekért a kisgyerekes csa­ládokért, nem szabad megvár­ni, amíg beköszönt a tél. Tegyék lehetővé a számukra, hogy le­dolgozhassák a tartozásukat. A kormány vállaljon kezességet a szolgáltatónál, és határozzon meg az adósok számára a szük­séges időre feladatot. A babócsai roma politikus el­mondta: már nemcsak ezért a negyven családért szervezik a tüntetést, hanem valamennyi nyomorgóért.- Megoldást kell találni, de oda nem a tüntetés vezet - mondja Balogh Imre, a dél-so­mogyi cigányképviselők szer­vezete és több más roma érdek- képviselet elnöke. - Ez ma töb­bet árt a cigányságnak, mint használ. Arról nem is beszélve, h'ogy a nyomor nem a cigányok előjoga. A szegénység egyaránt sújt magyart és romát. Tüntetni csak akkor szabad, ha nincs más megoldás. Akkor azonban Ebédidő a kaposvári Csillag utcában. Vigmond Domonkosné: nincs áram mi is a demonstrálok közé ál­lunk. Nem vasat, aláírásokat gyűj­tenek most a siófoki romák is. Ők a kisebbségi önkormányzat elnökének lemondatását szeret­nék elérni.- Verekedős, fenyegetőző, a fajtáját megfélemlítő vezetőre nincs szükség! A minap a kocs­mában Németh Lajos egy szé­ket vert szét cimborája fején, aki csak amiatt vonta kérdőre: miért nem intézett beiskolázási támogatást a gyerekének? Nyelvjárások Somogybán | | oláh Iromungró /, • : V <"68,8%18,6 % f vezetékes víz, csak öt gyerek és a közüzemi tartozás Nem nyilatkoznak a kocsmai verekedésről a siófoki romák körében városszerte beszédtéma a kocsmai affér. Megkerestük a sértettet, akit azonban a felesége nem en­gedett nyilatkozni. Azt mondta: félnek. Feljelentés nyomán nyo­mozást indított a rendőrség, ennyit sikerült megtudnunk. Bör­zsönyi Péter bűnügyi osztályvezető nem nyilatkozott: a siófoki rendőrkapitányság együttműködési megállapodást kötött a he­lyi cigány kisebbségi önkormányzattal. Németh Lajos azt mondta: ezerből akadnak örökös hőzöngők. Elmondta: segélyt a kisebbségi önkormányzat nem oszthat, csak a városi. A beis­kolázási támogatás folyamatban van; rövidesen mintegy 160 siófoki roma diák kaphat ötezer forintot a kisebbségi önkor­mányzat költségvetéséből. Dollármilliók a telepek felszámolására A ROMA PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSÁRA Ötmillió euró Összegű hitelszerződést írt alá Raphael Alomar, az Európa Tanács Fej­lesztési Bankjának kormányzója és Kovács Álmos, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitkára a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 2005. évi közgyűlése alkalmával Washingtonban. Er­ről a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya tájékoztatta tegnap la­punkat. Közleményükből kiderült: a program célja a roma népes­ség lakhatási, szociális és társadalmi integrációjának felgyorsí­tását elősegítő feladatok megvalósítása. Ennek végrehajtásáért az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium s az Országos Területfejlesztési Hivatal a felelős. Több mint 30 ezer roma él Somogy területén SOMOGY NÉPESSÉGÉBŐL a roma populációhoz tartozók száma - roma szervezetek adatai szerint - meghaladja a 30 ezret. Ez a so­mogyi lakosság mintegy 9,5 szá­zaléka. A beás nyelvi csoporthoz tartozók zöme Nagyatádon, Ka­posváron, Lengyeltótiban és Bar­cson, illetve a települések közelé­ben él. Oláh anyanyelvűek első­sorban Nagyatád, Kaposvár és Siófok térségben vannak, a leg­több „magyar cigány” pedig Len­gyeltóti és környékén, valamint a megyeszékhelyen, Csurgón és körzetében lakik. Barcs térségé­ben a populáció 17 százaléka cigány származású. Babócsai cigányárvácska Akik a háborúkból hazatérnek - sokszor még a legegyszerűbb emberek is -, gyakran ragadnak tol­lat, hogy megkíséreljék leírni a szörnyűségeket. Ügy próbálnak szabadulni az emlékektől, hogy ki­írják magukból. Alighanem hasonló szándék ve­zette a babócsai Kalányos István kezét is, amikor könyvet írt a gyermekkoráról. Merthogy háború volt az is, s még most is tart: harc a túlélésért. Nagy László Cigányfejeken gumibottal for­mára vert vödrök, fertőtlenítés­kor pucérra vetkőztetett gyere­kek és öregek. Fejszével támadó részeg gazdák, parasztasszonyo­kat fosztogató purdék. Cigányte­lepi hétköznapok, ahogy egy dél­somogyi roma emlékezik. A könyv alig jelent meg, de már angolra fordítják, a 2000 című lap pedig folytatásokban közli.- Amikor írni kezdtem, még nem gondoltam volna, hogy könyv lesz belőle; egyszerű ci­gányember vagyok, nem író - mondja a szerző. - Egyedül azért örülök, hogy megjelenhe­tett nyomtatásban, mert a lé­nyeg azóta sem változott. Ma ugyan a cigányt már romának hívják, de éppúgy nem törőd­nek vele, mint negyven éve. A nyomorúságunk a régi. Ugyan­úgy harc folyik a kenyérért, ugyanúgy nem tudják a gyere­ket öltöztetni, mint évtizedek­kel ezelőtt, amikor egyik-másik jóeszű cigánygyerek azért ma­radt ki az iskolából, mert nem volt cipője és ruhája. Ma épp­úgy nem látni a kiutat, mint fél évszázada. Csak a módszerek változtak, kifinomultabbak let­tek. Ma már nem rohanják le fertőtlenítőkocsikkal a cigány­telepeket, és nem verik formára a vödröket a romák fején a rendőrök. S nem szakítják el a családjától a fiút, csak mert magyar lánnyal barátko­zott az iskolá­ban. Azért is örülök, hogy megjelen­hetett ez a könyv, mert sze­retném példának állítani a többi ro­ma számára. Gye­rekként megfogad­tam, hogy kijutok a nyomorúságból. Nekem sikerült, tehát másoknak is sikerülhet. Előbb azonban- ahogy ez a könyvből kiderül- még meg kellett járnia a poklot. A cigánytelepi élet után megis­merhette az intézetit is. A jól tanuló, szor­galmas cigány gyereket azért szakították el a családjától, mert összebarátkozott egyik tanára lányá­val. Sok verésen és kínon át veze­tett az út a sza­badulásig. Cigányárvács­kának neve­zett az egyik ismeretlen tele­fonáló, s ma már egy kicsit bánom is, hogy nem ez lett a könyv címe. Sok ma­gyar megkeresett; idegenek, ismerősök egyaránt, s mind azt mondták: ebből a könyvből megtanulták, hogy milyen a világ ci­gányszemmel, s meg­döbbentek attól, amit láttak. Sok roma isme­rősöm is kézbe vette, megállítanak az utcán, hogy gratuláljanak. Volt olyan köztük, aki elárul­ta: nem szokott olvasni, de ezt nem tudta letenni, mert a lapo­kon a saját sorsára ismert.

Next

/
Thumbnails
Contents