Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-06 / 183. szám

8 GAZDASÁGI TŰKOR SOMOGYI HÍBLAP - 2005. AUGUSZTUS 6., SZÓMBA HIRSAV Biztos piaca van a kukoricának unió A magyar kukoricának biztos helye van, mivel az Európai Unióban 28 millió tonnás gabonahiány várható az aszály miatt. Az unió egyébként kukoricából min­dig is importőr volt - mondta a minap Kaposváron Pász- tohy András, az FVM politi­kai államtitkára. Hozzátette, hogy július 31-én befejező­dött a búza intervenciós fel­vásárlása, a termelők által felajánlott összes gabona a raktárakba került. A mintegy 4 millió tonnás magyar inter­venciós készlet ettől kezdve az EU tulajdona. A vágósertés átlagára E minőség A kijelölt árbizott­ság a francia, német, hol­land, spanyol és dán felvá­sárlási átlagárakat figyelem­be véve augusztus 8-tól 35 ezer 800 forintban állapította meg az E minőségi osztályú sertés árát 100 kilogramm hasított meleg testtömegre. Az ár áfát vagy kompenzáci­ós felárat nem tartalmaz. Ez az ár az EU tagországi árje­lentés előírásai szerint vágó­hídra szállított hideg hasított súlyra átszámolva 37 ezer 700 forintnak felel meg. Agrárfórumok és fesztiválok Magyarország A hétvégén több nagyszabású agrárren­dezvényre is sor kerül, ahol a látogatók rendszerint fóru­mon találkozhatnak a mező- gazdasági tárca vezetőivel. Ma 9 órakor kezdődik a X. Nemzetközi Aratófesztivál a Somogy megyei Orciban, a 13 órára tervezett fórum ven­dége Pásztohy András állam­titkár lesz. Sellyén a ma 10 órakor kezdődő dinnyefeszti­vál keretében 12 órakor lesz agrárfórum, amelyre Gráf Jó­zsef minisztert várják. Ma délután fél 6-kor a Veszprém megyei Dabronyban kezdő­dik agrárfórum Pásztohy András részvételével. a hírsáv a pannon gsm TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Kevesebb élelmiszert vásárolnak az olaszok Az olaszországi élelmiszerfo­gyasztási szokások változását elemzi Rómából küldött jelen­tésében Kálmán Zoltán, ma­gyar mezőgazdasági attasé. Az itáliai mezőgazdasági mi­nisztérium piackutató intéze­tének (ISMEA) jelentésére ala­pozva az attasé leszögezi, hogy az utóbbi öt évben az olaszok élelmiszer-vásárlása mennyi­ségileg 9,8 százalékkal csök­kent (nem értve ide az étter­mek forgalmát), értékben vi­szont gyakorlatilag változaüan maradt (0,4 százalékkal nőtt). Ugyanezen időszak alatt az élelmiszerek fogyasztói ára 14,3 százalékkal magasabb lett, amit a szakértők a meny- nyiségi visszaesés egyik oká­nak tartanak, az úgynevezett „nem otthoni étkezések” terje­dése mellett. A visszaesésben legszembetűnőbb a gyümöl­csök vásárlása, ami a jelzett időben 19,6 százalékkal csök­kent. A jelenség mögött az elemzők a korszerűtlen keres­kedelmi és logisztikai láncot látják, a közvetítő kereskede­lem állítólag jelentős fogyasz­tói árdrágító tényező. A keres­kedelmi logisztikai rendszer fejlesztésének elmaradása az oka, hogy Olaszország kényte­len volt Spanyolországnak át­adni a vezető helyet az EU zöld­ség-gyümölcs exportpiacán. Ugyanakkor megfigyelhető az a jelenség is, hogy az ola­szok kevésbé vásárolnak zöld­séget és gyümölcsöt a bevásár­lóközpontokban, mint a piacon vagy a közeli zöldségesnél. A vázolt folyamatok mellett fi­gyelmet érdemel az a tenden­cia is, miszerint egyre többen vásárolnak magasabb minősé­gi- és árkategóriába tartozó ter­mékeket, sok esetben előnyben részesítve a földrajzi árujelzőt és az eredetvédett vagy bioélel­miszereket. Az elmúlt öt évben az olaszok 11 százalékkal keve­sebb bort vásároltak a kereske­delmi forgalomban, de 5 száza­lékkal többet költöttek rá. Többletteher a hazai borászokon nullakulcs Elkülönített számlára gyűjtenék a pénzt a termelők A magyar borászoknak ötmillió forinttal kerül többe tízhektáros ültetvé­nyen gazdálkodni, mint egy szomszédos osztrák­nak. Ha minden igaz, a jövő év januárjától egy te­herrel kevesebb lesz, ugyanis megszűnik a lite­renkénti 8 forintos jöve­déki adó. Ez egy tízhektá­ros ültetvényen több mint félmillió forint megtakarí­tást jelenthet. Mauthner Ilona A Hegyközségek Nemzeti Taná­csának kétéves kezdeményezé­se érik be, ha 2006. január 1-től nullakulcsos lesz a bor jövedéki adója. Az uniós országokban - a franciák kivételével - évtizedek óta nem fizetnek jövedéki adót a borászok. De nem ez az egyet­len teher, amely versenyhát­rányba hozza a hazai termelő­ket. Sümegi Jó­zsef borász, a Magyar Szőlő- és Borterme­lők Szövetségé­nek elnöke egy példán keresz­tül mutatta be, hogy egy 10 hektáros szőlőültet­vénnyel rendelkező termelő, aki évente 75 ezer liter bort készít és 100 ezer palack bort forgal­Sárosdi Ferenc pincészetében is van mire költeni a pénzt jövedéki adó helyett I i Kf :?/!! ■! u oi .l Íj ii7.it a: 1 a Jövedéki adó (8 Ft/I)_______________________560 Iparűzési adó ; ____________ ■ 300 Áfa k ülönbözet a 19%-os adóhoz viszonyítva______1680 Bé rjárulék különbözet_______________150 Vizsg álati dQ különbözet (OBI)_________________100 Támogatás-kiesés (régi uniós tagoknak több jár) 2300 Építményadó _____ , . 250 Összesen: 5 520 máz, öt és félmillió forinttal költ többet a gazdálkodásra, mint mondjuk egy osztrák termelő. A többlettehernek csupán egy té­tele a 8 forintos jövedéki adó. Annak, hogy most elengedik, természetesen örülnek a terme­lők. Kérdés, hogy mire használ­ják fel az így felszabadult pénzt. A Hegyközségek Nemzett Taná­csának főtitkára, Urbán András azt javasolta, a termelők hagy­ják benn egy közös kasszában a literenkénti 8 forintot, melyből finanszírozni tudnák a hazai bo­rok ismertségét, piaci helyzetét. Sümegi József elmondta, pár he­te járt a francia Rhone borvidé­ken, ahol 3,8 mil­lió hektoliter bort készítenek a ter­melők, csaknem annyit, mint a ma­gyar borászok. Itt a boraik értékesí­tésére 3,9 milliárd forintot költenek évente. Ezzel szemben a ma­gyar borokra csupán 200 millió forint jut. Ha a literenkénti 8 fo­rintot reklámra fordíthatnák, akkor 1,4 milliárd állna a ma­gyar termelők rendelkezésére. Sárosdl Ferenc szekszárdi bo­rásznak más erről a vélemé­nye. Szerinte a közös kalapba befizetett pénz útját nehéz kö­vetni. Félő, hogy csak néhány cégnek vagy borásznak jut belő­le, noha egységesen mindenkit érint. Szerinte a megoldás az lenne, ha a borászok gazdasá­guk méretétől és költségeiktől függően fizetnének, és borvidé­kenként gyűjtenék össze a pénzt, mely­nek sorsát így könnyebben lehetne követ­ni. Thummerer Vilmos, egri bo­rász, aki 1995- ben az Év bor­termelője volt, szintén marki tingre költené a felszabadu összeget, de csak akkor, ha pénz egy elkülönített számiár kerülne, és nem a minisztériui költségvetését gyarapítaná. El bői finanszíroznák a külpiacr szánt, kiemelkedő minőségű b( rókát. Jelenleg ugyanis csak azo a pincészetek tudnak expo! tálni, akiknek jó kapcsolatai vannak, és - finoman szólva nem a húzó borokat isméi meg a fogyasztó az unióbai Thummerer Vilmos szerint másodvonalbeli termelők i jól járnának, mert így félsz; badulna a belföldi piac. A h; zai borok versenyhelyzeténe javításához önmagában nei elég a jövedéki adó megszül tetése, mondta Sümegi Józse Emellett tovább kellene csői kenteni az adóterheket, vissz kellene szorítani a multinac onális kereskedelmi cégek p aci erőfölényét és a borhamis tást. Egyre csökken az agrárium súlya Laczi Zoltán A statisztikai adatok szerint ta­valy a kiemelkedő növényter­mesztési hozamok miatt átlago­san 14 százalékkal visszaestek a termények árai, az élő állatok­nál viszont ellentétes tendencia figyelhető meg, a termelés csökkenése mellett 10 százalék­kal nőttek a felvásárlási árak. Az ágazat által felhasznált rá­fordítások árindexe megközelí­tően 10 százalékkal emelkedett egy év alatt, ennek következmé­nyeként az agrárolló ismét je­lentősen nyílt. Az agrárium nemzetgazdasá­gi szerepe tovább csökkent, ré­szesedése a GDP-előállításban három százalék körül alakult, az exportból pedig hat százalék volt, szemben az 1995-ös 22 szá­zalékkal. A mezőgazdaság válto­zatlanul komoly szerepet játszik a foglalkoztatásban, hiszen múlt évben a munkaerő 5,2 százaléka dolgozott az ágazatban. Az ag­rár-külkereskedelem mérlege to­vábbra is pozitív, a kiviteli több­let tavaly 243 milliárd forint volt, ami azonban jóval kevesebb, mint a korábbi években. iiáiáiliiw _____________2002 2003 200' Búza . 22,7 3Q,2 23,' Kukorica _______20,7 29,1 22,1 Ár pa 25,3 26,9 24,1 Napraforgó______66,1 51,8 55,1 Vágómarha 216,4 202,0 224,1 Vágósertés 275,0 216,5 262, Tej (Ft/liter) 72,3 72,0 62,1 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVAT NYERTESEK 2005.08.05. • , nnnr _ , c , Részvény utolsó ár (Ft) változás {%) mübór : A BUX-index 2005. augusztus 5-en PannonFlAX 1144 +7,92 12 : ---------Előző napi |-------f Változás:-0,68% IE B________1870 +2,19 2 : 21200 záróérték: ......................T ’ 6R APHI 1585' +1.86 253' : 21100 I 21001 I záróértékTI F0RRAS/T__1212____H.8Ó____X : M0|0 - 20858 EM ASZ 10895 +1,87 20 : m — vesztesek____________ Ré szvény UtofcóárfR) Változási) Millión ; 20800 ...... FO TEX 362 -3,98 104 : 20700 W^k: “ ELMŰ 28600_____3.18_____5 | m LiíMJ >...... EC ONCT 72 -2,70 6 ; tőzsde nyitása/[-SXÜIEHGON____658_____^08-------53_ í ^ 0900 11.00 13.00 15.00 16.3 Bo rsodCHEM 2529 -1,60 161 . forrás: bi MNB-árfolyamok : A BUX-index az elmúlt napokban Hivatalos devizaárfolyam | nm 21354 2005. augusztus 5-én • 21M#.......... Á................ 39 HHHI Wmid 21000 ......rv-— €/ Ft $/Ft €/$ ; 20806 ■/ 2lbír^ = = : 20600 20782..................................... ■ ■ ™ i 20400 : 20200..................................... SK -1,27 Ft Ocent = 07.29.08.0108.0208.0308.04 08.0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents