Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-30 / 151. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Messze a somogyi városoktól kiútkeresés Munkahely hiányában egyre nagyobb a lemaradás Bár már jócskán benne járunk a délelőttben, meglehetősen nagy a mozgás a falu utcáin: a környékbeli kis településekkel ellentétben, melyekben napközben szinte senkivel sem lehet az utcákon találkozni, Kőkúton láthatóan zajlik az élet. Lovas kocsi araszol Hencse felé, biciklista teker a bolt irányába, míg a házak előtt asszonyok beszélik meg a napi teendőket.- Sajnos, sok a ráérő ember - ismeri el Földes Mária, a három részből, Gyöngyöspusztából, Alsótapazdból és a névadó Kő- kútból álló település polgármestere. - Talán ha húsz embernek van munkája. A többiek segélyből, alkalmi munkából élnek, így több a ráérő idejük. Kőkút régebben sem tartozott a munkaerőhiánnyal küszködő települések közé, hiszen a szoci- ■ális otthon mellett csak egy ösz- szeszerelő üzem működött ideig- óráig a faluban, így sokan a szomszédos Kadarkúton, eseüeg még messzebb, a megyeszékhelyen találtak maguknak munkát- Mivel a térségben amúgy is nagy a munkanélküliség - így a polgármester -, nem meglepő, hogy a távolabbi munkahelyekről inkább a bejárókat bocsátották el elsőként. A helyiek pedig Kőkúton egész nap zajlik az élet, az emberek ráérnek, s szívesen beszélgetnek az utcán bőven belefértek ebbe a kategóriába, hiszen minden város legalább 30 kilométerre fekszik. Ráadásul sok nálunk az iskolázatlan ember, akik még nehezebben tudnak elhelyezkedni. Ennek megfelelően a költségvetésünk csaknem harmada szociális juttatásokra megy el. A nehézségek ellenére egyre kevesebb az elvándorló, sőt, egyre többen települnek be a faluba. Vélhetően az olcsó házak vonzzák az embereket Tovább javíthat a falu helyzetén, ha Kadarkút végre várossá avanzsál - a kőkú- tiakat minden a körülbelül öt kilométernyi nagyközséghez köti.- Bár két kultúrházunk is van, kevés a rendezvényünk - teszi hozzá Földes Mária. - Alsótapazdon még néha tartanak bálokat, ám, ha valaki kikapcsolódásra vágyik, annak minimum Hencséig kell elzarándokolnia. Ezért is nehéz maradásra bírni a fiatalokat, nem tudjuk lekötni őket. S egyelőre remény sincs az előrelépésre: csak ha az egész térség fejlődésnek indul majd. Ahhoz azonban minél több munkahely kellene. De miért pont ide jönne bárki is...-------------------------------------------- — MÜ LT ES JOVO A nyugalom nem minden A turizmus a térség jövője Kőkúton született, és 15 évnyi kadarkúti kitérőt kivéve a faluban élte le az életét Papp Zoltán.- Bár sohasem voltunk egy igazán virágzó település, ennyire nem volt rossz a helyzet régen - állította Papp Zoltán. - A rendszerváltással kezdődött a hanyatlás, bezárt a termelőszövetkezet, hatalmas leépítések voltak az erdészetnél, s egyik pillanatról a másikra munka nélkül maradt az emberek többsége. Pedig régebben mindenkinek volt munkája, még Kaposvárra is jártak dolgozni. Jelenleg viszont, mivel nincs munkahely, egyre többen keresik másutt a boldogulást: a fiatalok egyre-másra költöznek el a településről.- Meg is értem őket - legyintett lemondóan Papp Zoltán -, itt még szórakozási lehetőségük sincsen. Ha táncolni akarnak, legalábbis Kadarkútra kell beutazniuk. így viszont lassan elöregszik a falu, s nem mellékesen egyre szegényedik. Arra például gondolni sem merünk, hogy a csatornát vagy a gázt bevezettessük Kőkútra. Papp Zoltán szerint viszont a falu mellett szól: a csend, az érintetlen környezet sok mindenért kárpótolja a helybelieket. Csak hát munka ettől még nem lesz. Tíz esztendeje foglalkozik lovakkal Simon László, ám mostanra kinőtte a ladi portát. így aztán megvette Gyöngyöspusztán a régi erdészeti istállót, majd a szolgálati lakásokat, s úgy döntött, létrehoz egy vendégházat és egy bemutatógazdaságot, hogy a városi népek is élvezhessék az erdei környezetet.- Ennek a vidéknek a turizmus a jövője - mondta Simon László. - Olyan természeti értékeink vannak, melyekre egyre nagyobb szükségük lesz a városokban élőknek. A megnyerésükre viszont nem elég megmutatni az állatokat, hanem más elfoglaltságot is szervezni kell az idelátogatóknak. Éppen ezért Simon László egy sportpályát is kialakított a birtokán, ahol futballozni, lengő- tekézni, hintázni tudnak a látogatók, aküc erdei lovas túrán is részt vehetnek.- A gyerekek számára erdei tanösvény készült - folytatta a vállalkozó -, ahol a tájegységre jellemző fákkal, növényekkel ismerkedhetnek meg. Három hete nyitottunk, rengeteg foglalás érkezett a nyári szünet idejére. S nemcsak gyerekek, cégek is jelezték, szívesen kikapcsolódnának nálunk néhány napig. EZ A HÍR KŐKÚTON A nyár végére elkészül a gyöngyösi ravatalozó Lassan befejeződik a település gyöngyöspusztai temetőjében a ravatalozó építése. A beruházáshoz a területfejlesztési tanácstól nyert 5,2 millió forintot a település, melynek amúgy is sokba kerül a temetők fenntartása, hiszen a gyöngyöspusztai mellett Alsótapazdnak, Kőkút- nak és a szociális otthonnak is saját temetője van. Kerékpárutat terveznek Gyöngyöspusztáig Az önkormányzat tervei között szerepel egy kerékpárút kiépítése Kőkút és Gyöngyöspuszta között. Az út természetesen érintené Alsótapaz- dot is, így nemcsak a turisták, hanem a helybéliek is hasznát vennék. Anyagiak híján azonban a tervezésnek még neki sem láttak, pedig a 3,5 kilométeres betoncsíkra nagy igény lenne. Fél tucat közmunkás felel a tisztaságért Az idei évben hat közmunkást foglalkoztat az önkormányzat A két közhasznú munkást egész évben, míg a négy közcélút időszakosan alkalmazza a falu vezetése. Utóbbiak feladata elsősorban a területrendezés: ők tartják rendben a temetőket, szedik össze a szemetet és kaszálják folyamatosan az árokpartokat. Kasszakímélő diákok A kis lépéseknek is örülnek a településen: sokat jelentett, hogy 1998-ban megépült a Kőkutat Alsótapazddal és Gyöngyöspusztával összekötő út, ugyanis így sokkal megkö- zelíthetőbbé vált a falu. Addig ugyanis csak Hencse felől lehetett bejutni Kőkútra, ráadásul olyan kevés busz ment be a központig, hogy a diákok például kénytelenek voltak kollégiumban lakni. Ma viszont már iskolabusz hordja-viszi a tanulókat, akiknek így nem kell elszakadniuk a szülői háztól, s ezzel a családi kasszát is kímélik. Persze a közlekedés még messze nem ideális, hiszen például több busz úgy érkezik, hogy aztán elmegy még Vis- nyére, s csak úgy veszi az irányt Kadarkút, Kaposvár vagy Barcs felé. Ráadásul a legközelebbi városba, Szigetvárra csak bonyolultan, átszállásokkal lehet eljutni. EZT FŐZIK KŐKÚTON Hamis túrórétes Hozzávalók: 5 kefir, 10 tojás, 10 majd a vaníliás cukorral elke- kanál kristálycukor, 3 vaníliás verjük, aztán hozzáöntjük a cukor, 10 kifli, só. A tojásfe- kefirt és simára összedolhérjét habbá ver- ... gozzuk. Ezután kéjük, majd olajjal verjük bele a tovagy margarin- MRf ■ jásfehérjét, s az nak vastagon egész masszát kenjük a tepsit, mely-^"B^^^®B*wráöntjük a kiflire. Vi- be belekarikázzuk a kiflit. A to- lágosra sütjük, s ízlés szerint jássárgáját előbb a kristály-, akár lekvárral is tálalhatjuk. A CIKKEKET VAS ANDRÁS ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA KŐKÚTI MAGÁNÜGYEK Nagy, ám békés halakra pályázik az erdész Mivel Kőkúton szinte mindenerdészetben dolgozik, ahonnét mindenki beszerzi a téli tüzelőjét. Kamarás Lajos ha teheti, szabadidejét is a kék ég alatt tölti. Szeret vadászni, ám még inkább pecázni. Természetéből adódóan inkább a békés halakra, főként pontyra és amurra pályázik. Legnagyobb fogása egy hétkilós amur volt, mely természetesen a bogrács mélyén végezte be földi pályafutását. Nádból, sásból készülnek a fonott szatyrok Tavaly októberben vett házat párjával a településen Kovács Gabriella. Az asszony imádja a vidéket, s csak az zavarja, hogy nincs munkalehetőség. Korábban rokkantnyugdíjas volt, ma munkanélküli, így keze ügyességéből próbálja kiegészíteni a segélyt. Szatyrokat horgol sásból, nádból, szívesen köt pulóvereket, sálakat, lábmelegítőket ismerőseinek. Emellett díszdobozokat készít, melyeket a faluban és a környéken próbál eladni: tárolóedényei kelendőek, hiszen tartósabbak és olcsóbbak a boltban vásárolhatóknál. Keresztrejtvényekkel feledteti a falu gondjait Egész nap a falu ügyeit intézi rít, ha pedig végképp nyugalomra vágyik, maga elé húz egy keresztrejtvényt Főleg a skandináv típusúakat kedveli, ám csak a maga szórakoztatására töri a fejét, pályázatokon nem szokott részt venni. Mint ahogyan még az sem jutott eszébe, hogy jelentkezzen egy televíziós kvízmúsorba, pedig mindig leül a készülék elé, s együtt gondolkodik a megfejtéseken a játékosokkal. A szomszédasszonytól tanult megfőzni Huszonhárom éve vezet háztargel kezeli a fakanalat, ugyanis a szomszédasszony és a szakács- könyvek segítségével tökélyre fejlesztette tudományát. Családtagjai mindent szívesen fogyasztanak, legyen az egyszerű sült hús, főzelék, fűszerekkel megbolondított erdei szárnyas, vagy akár kelt tészta. László Jánosné nem csak rokonait kényezteti, hiszen falunapokon ő készíti el az olyankor szokásos pörköltet vagy babgulyást. Munka után kellemes kikapcsolódás a kuglizás Az erdőgazdaságban dolgozik reggeltől estig Nagy Ottó, majd a munka végeztével rohan haza, hiszen két kisgyermek várja, hogy apukájuk játsszon velük vagy megfürdesse őket. így aztán csak nagyon ritkán teheti meg, hogy elmenjen otthonról „lazulni”. Ilyenkor legszívesebben a futballpálya felé veszi az irányt, ahol a helybeli fiatalokkal rúgja a bőrt, esetleg barátaival a tekepályára vonulnak, ahol szinte vérre menő csatákban vezetik le a mindennapok során felgyülemlett feszültséget. A vegyesboltban egész nap szólhat a rádió Szerencsés embernek vallja B magát Balogh Mária, a falu vegyesboltjának eladója, hiszen munkaidőben is hódolhat kedvenc elfoglaltságának, a zenehallgatásnak. A kis boltban ugyanis egész nap szól a rádió, s ennek nemcsak az eladó, de a betérő vevők is örülnek: a hírek idején akár a nagyvilág dolgait is megvitathatják. Balogh Mária nemcsak a boltban, otthon is állandóan zenét hallgat: ha teheti, beszerzi a friss cd-ket és kazettákat. Nincs kedvenc stílusa, s egyedül csak az operaáriáktól borsódzik a háta. * i ALMANACH - 111 - KŐKÚT