Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám
2005. június 26., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Fura kórházi csődök |azarló, lerobbant, kor- Pszerűtlen. Általában ezek a jelzők bukkannak fel a leggyakrabban, magyar egészségügy s ezen belül is a kórházak helyzete kerül szóba. Hovatovább az már nem is „ügy”, ha a betegnek kell bevinnie a kötszert, illetve a gyógyszereit. Állítólag kevés pénzből ennyire futja. Ám a helyzet korántsem ilyen egyszerű. A szakemberek szerint egyes üzleti csoportoknak érdekük fűződik a jelenlegi pazarló gazdálkodás fenntartásához. Kevesen tudják, hogy a magyar kórházak harmada nyereségesen működik: diagnosztikai és gyógyító arzenáljukat évről évre fejlesztik, dolgozóik között évente százmilliós jutalmakat osztanak ki.- Aki szerint alulfinanszírozott az egészségügy, az butaságot beszél - állítja dr. Molnár Lajos, a Szent István Kórház egykori főigazgatója, akiről köztudott, hogy az ágazattal kapcsolatos markáns véleményét sohasem rejtette véka alá. - A jelenlegi pénzből is lehet jól gazdálkodni, csak az a kérdés, hogy a menedzsment, illetve a tulajdonos mennyire tud ellenállni a lobbik nyomásának. Az egészségügyi szakértőként dolgozó volt főigazgató szerint nálunk is az osztrák példát kellene követni, ahol a kórházak nem külön-külön alkudoznak a beszállítókkal, hanem egyetlen beszerző szervezetbe Volt egy kórház, amely a szomszédos vegyesboltból vásárolta a cukrot, holott a városban működött az ország egyik legnagyobb cukorfinomítója. Ezt az esetet hallva talán nem is csodálkozunk azon a főigazgatón, aki első hivatali napján bement az intézménnyel szemközti diszkontáruházba, majd az ott vásárolt tej, kenyér és cukor blokkját nézegetve rájött, hogy a kórház beszerzési árai átlagosan 20 százalékkal magasabbak. tömörülnek. így több engedményt tudnak elérni.- Egyszerű a képlet - jelentette ki Molnár Lajos. - Minél erősebb a vásárló, annál nagyobb kedvezményeket képes kisajtolni a beszállítóból. Nálunk különbözőek a tulajdonosok, de az érdekek azonosak: miért ne állhatnának össze egy megye kórházai egy központi beszerző szervezetbe, s mondhatnák például a távközlési cégnek, hogy tessék nekünk is ugyanannyi kedvezményt adni, mint mondjuk a bankoknak? Az egészségügyi intézmények vezetői nincsenek anyagilag érdekeltté téve abban, hogy a kórházakat pénzügyileg stabilan vezessék. Az anyagi érdekeltséget másképp teremtik meg maguknak a vezetők. Neveket senki nem mond, de a megkérdezett főigazgatók szerint a többség tudja, hol működnek háttéralkuk. Arra, hogy a káoszból is van kiút, jó példa a tatabányai Szent Borbála kórház esete: az intézmény 2000 nyarára egymilliárd forint adósságot halmozott fel. Ilyen állapotban vette át a kórház vezetését - pályázat útján - a jelenlegi főigazgató, Móroczné dr. Tóth Ildikó. Az adósság azóta eltűnt, sőt, több százmillió forintos megtakarítást értek el.- Fájdalmas volt a kúra, de megérte - jelentette ki a főigazgató. - Meghatároztuk, egy-egy osztály mennyi pénzt költhet s ezzel párhuzamosan a betegforgalmat is növelni tudtuk. Saját kezelésbe vettünk olyan tevékenységet, melyeket évekig külső vállalkozók végeztek: így az étkezésen és a takarításon évi 145 millió forintot spórolunk. Amióta a kórház versenyezteti a beszállító cégeket, a kiadások 25-50 százalékkal csökkentek. Idén 200 millió forint jutalmat fizettek ki a dolgozóknak, és 440 millió forintot költenek fejlesztésre. Ezek után több mint furcsa, miért pályáztatták most mégis a határozatlan időre kinevezett főigazgató állását. Tatabányán azt beszélik, hogy a kórház gazdasági ügyeinek rendbetétele során a jelenlegi menedzsment megsértett bizonyos üzleti érdekeket. A főigazgatónő erről elmondta: ezeket a döntéseket minden vezetőnek vállalnia kell, aki sikeresen kívánja vezetni intézményét.- A mi példánk mutatja, hogy privát tőke bevonása nélkül is lehet színvonalasan dolgozni, beruházásokat végrehajtani - mondta. - A profitorientált cégek azért drágábbak a kórház saját maga által elvégzett szolgáltatásánál, mert egy külső vállalkozásnak a profitját is meg kell fizetni, és a számlát áfával kell terhelni. Mivel az áfát nem tudják visszaigényelni a kórházak, ez 25 százalékos költségnövekedést okoz. Többek között ez is hozzájárul egyes kórházak eladósodásához. Dr. Budaházy Emil, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főigazgatója nem hisz abban, hogy egy későbbi privatizáció reményében bárhol is szándékosan rontanák le a kórházak állapotát, de azt elismeri, hogy nem könnyű a politika kedvében járni s jó szerződéseket is nehéz kötni.- Nincs olyan megállapodás, amelyben ne lenne benne még néhány százalék megtakarításának az esélye - jelentette ki. - A baj az, hogy ezt nem mindenhol tartják fontosnak. Máshol meg épp a ló túloldalára esnek: csak a gazdasági helyzetet nézik, miközben azt senki sem kérdezi, hogy szakmailag milyen a kórház? Miért csak pénzügyi elvárásokat fogalmaz meg mindenki, a gyógyítással kapcsolatban miért nincsenek hasonló követelmények? A világ attól gyönyörű, hogy olyan sokszínű, megszámlálhatatlan mennyiségű növény- és állatfaj alkotja. Ám épp ez a szépség került veszélybe azáltal, hogy egyre több faj pusztul ki. A természet változatossá- /\ ga önmagában jelent /Hl hatalmas értéket, s nem JL JLpusztán esztétikai szempontból, hanem - amellett, hogy minden élőlénynek, minden fajnak joga van az élethez és a kegyes halálhoz - az élővilág fenntartásában is nélkülözhetetlen a sokszínűség. Ezt a kialakult rendet, egyensúlyt fenyegeti a fajok kipusztulása, bár ennek jelentős része hétköznapi folyamat, a természetes kiválasztódás velejárója. Néhány növény, illetve állat azonban a civilizáció káros folyamatai, az emberi ostobaság, kapzsiság nyomán tűnt el a Földről, illetve fenyegeti ez a veszély. Gyilkolják az elefántokat az agyarukért, a krokodilokat a bőrükért, a macskaféléket a szőrméjükért, a delfineket, bálnákat, tigriseket, fókákat a húsukért, irtják az erdőket, s a példák végeláthatatlanul folytathatók. Ám a világ fejlettebb részén felismerték azt, hogy ezt a folyamatot - az ember saját érdekében is- meg kellene állítani. Erre jó példa a Washingtoni Egyezmény, amely 1973-ban jött létre- hazánk 1985-ben csatlakozott-, amelynek az a célja, hogy a riasztó méreteket öltő, állat- és növényfajok ezreit a kipusztulás szélére juttató nemzetközi kereskedelmet megfékezze. Jelenleg több mint 35 ezer faj kereskedelmét tiltja, illetve szabályozza a megállapodás, vagyis ennyit fenyeget az ember luxusigénye. A kipusztulás szélén álló fajok élőhelyeikről történő befogása és kereskedelme szigorúan tilos. A kevésbé súlyos helyzetben lévő állatok és növények pedig korlátozott mennyiségben, természetvédelmi hatósági engedélyekkel kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. De számos civil szervezet, alapítvány is akcióba kezdett. Ezek közül talán a legjelentősebb a WWF - a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete -, amelyet 1961-ben alapított több ismert természetvédő. Egy évvel korábban ugyanis Sir Julián Huxley, kitűnő brit biológus Afrikába utazott, hogy témát találjon a cikksorozatához. De megdöbbenve tapasztalta, hogy a legtöbb helyen, ahol 50 évvel korábban még nyüzsögtek a vadállatok, alig talál állatokat. Azonnal felA FONTOS FAJOK TÍPUSAI- élőhelyalakítók, közösségmeghatározók- nagyméretűek, nagy területi igényűek- közvéleménynek nagyon tetszöek- kis létszámúak, fenyegetettek- védettek, illetve fokozottan védettek- kizárólag kis területen- gazdaságilag fontosak- speciális jelzésértékűek szólalt a vadászat és az emberi pusztítás ellen. Nem véletlen, hogy a WWF emblémaállata a Kínában őshonos, kihalás szélén álló óriáspanda (képünkön). A veszélyeztetett fajok védelmére átfogó programokat indítottak. A nyolcvanas években felismerték, hogy a veszélyeztető tényezők fokozódása miatt már nem elég és nem is lehetséges az egyes fajokat elszigetelten megvédeni, társadalmi méretű, az élőhelyeket átfogó akciókra van szükség. Programot hirdettek meg többek között a jávai orrszarvú, az arábiai oryx, a tigrisek, a jegesmedvék és az óriáspandák megmentésére. A WWF Magyarország hazánkban tizenegy értékes és érdekes fajt választott ki az egyedülállóan gazdag természeti kincseink szimbolizálására. Ezek a fehér tündérrózsa, fekete nyár, zefír, plebejusbogárka, leveli béka, mocsári teknős, fekete gólya, hód, hiúz, vidra, viza, ürge. Hiúz, farkas, hód valaha nagy számban élt Magyarországon, ám élőhelyük megfogyatkozása és a vadászat következtében itt kipusztultak. A hó- dok visszatelepítése 1996-ban indult, a nagyragadozó-prog- ram alapján két éve próbálják megőrizni a visszavándorló farkasokat, hiúzokat. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy a magyar kórházak annyira lepusztultak legyenek, mint ahogy azt sok helyen tapasztalni. A gyógyító intézmények harmada nyereséges - más kérdés, hogy a pazarlás fenntartásához bizonyos üzleti csoportoknak érdekük fűződik. * ■III11 I ■IIIIM Dávid Ibolya, az MDF elnöke „A Fidesz olyan, mint egy mobiltelefon-társaság, a legnagyobb lefedettségre törekszik.” Nagyházi Csaba galériatulajdonos, a Pécsett előkerült Tiziano-képről A Louvre igazgatója, aki éppen Magyarországon tartózkodott, szintén beszállt a szakértői elemzésbe, majd hosszas vizsgálódás után annyit mondott: „Mi itt a kérdés”. Teleki László romaügyi államtitkár „Én, kérem, abszolút magyar vagyok, hiszen itt voltam katona, itt éltem az életemet, nálam nagyobb magyar nincs.” Zdeborsky György közgazdász A jegybank monetáris tanácsának a bővítése túl későn történt, nem a választások után, az új kormány első intézkedéseként, így a jegybank és elnöke gyakorlatilag jóvátehetetlen károkat okozott az országnak, súlyosbítva a kormány költségvetési baklövései miatt kialakult helyzetet. Tette ezt, tehette ezt egy pipogya koalíció pipogya kormányának asszisztálásával.” György Péter esztéta „Nagyváradon fellépett például Richard Clayderman, ezt a koncertet az ORTT fizette, ennél jobban lenézni, megalázni közönséget talán nem is érdemes.” BORBAN AZ IGAZSÁG. Győzött az igazság - hangoztathatják a főfideszesek, hiszen immár bírósági ítélet menti Orbán Viktort. Az ÉS ugyanis hiába kapott felmentést első fokon, a második „lépcsőfokon” elbukott. A lapnak tehát helyreigazítást kell közölnie, és 25 ezer forint perköltséget is le kell szurkolnia az Élet és Irodalomnak, amely több cikkben számolt be arról, hogy O. V. még miniszterelnökként - taggyűlésen - miként látta el tanácsaival a családi érdekeltségébe tartozó cégét. A bíróság most arra jutott: nem bizonyítható, hogy voltak taggyűlések, és az erre vonatko- zó tanúvallomás és dokumentumok sem ele- ***** gendőek. Nagy sallert kapott a szólássza- Ez már döfi badság. Szárhegy-dűlő pedig mostantól az **** országimázs jelképe. Ahol folyik a bor és Elmegy ömlik a manna. .*** ***** Átlagos ** RAPBEN AZ IGAZSÁG. Ma is él és virul a Gyengus népköltészet, Pilu, az eleddig ismeretlen * rapper ennek tanújelét is adta. íme, az interBukta neten fellelhető - Demszky főpolgármester úrhoz címzett - remekművének egy apró, de figyelemre méltó strófája: „Tudom, hogy a Tuareg, az nem rázza a segged / De a Szentendrei utat egyszer Szuzukival tedd meg.” Fölösleges a kommentár. ***** VAKSÁG. Újra a régi mese. A magára sokat költő, ám a gazdaság rákfenéivel szembesülni kénytelen Állam bá’ az adófizetőkön készül elverni a port, ahelyett, hogy végre a saját portáját kezdené rendbe rakni, és csak utána szállna bele másokba. Ezt I pénteken a honi üzleti szféra fontos képviselői is elismerték. Legtöbbjük arra panaszkodott: nyomát sem látja egy kormányzati ciklusokon átívelő, konszenzusos programnak, így pedig érdemi átfogó adóreform sem lesz. * ■ A fai ok védelme az embernek is érdeke.
