Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-17 / 140. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 17., PÉNTEK Város a kistérség szélén jövőkép A turizmus és a déli gyorsforgalmi út hozhat fejlődést Négy esztendeje immár, hogy Nagybajom városi rangra emel­kedett. A Kaposvártól 30 kilomé­terre fekvő település lakói azon­ban még nem érezhetik a válto­zás előnyeit, hiszen - főleg gaz­dasági szempontból - az eltelt idő kevés volt a jelentős előrelé­péshez: igazából 15-20 év múlva derül ki, megérte-e váltani.- Az biztos, hogy a kistérségi szerepünk minden eddiginél job­ban kidomborodik - kezdte Ács Attila polgármester. - Igazi válto­zást a 2015-re tervezett déli gyorsforgalmi út megépítése hozhat, hiszen ezzel bekapcso­lódhatnánk nemcsak az ország, de Európa vérkeringésébe is. Persze addig is komoly felada­tok várnak az önkormányzatra, melyek közül a legfontosabbnak a szennyvízcsatorna megépítése tűnik. A beruházás megvalósítá­sával 1993 óta próbálkoznak, nagyjából 1,5 milliárd forintba kerül, ráadásul a hatályos törvé­nyek alapján a környező telepü­lések nem csaüakozhatnak az esetleges programhoz.- A csatorna elkészülte után viszont remélhetőleg igen - tette hozzá Ács Attila -, hiszen a szennyvíztelep a jákói határban épülne fel, s erre aztán a későb­biekben a környező falvak is rá­kapcsolódhatnának. A környező községek amúgy Leginkább egy nívós, minden korosztály számára használható szórakozóhely hiányzik a városban is egyre szorosabban kötődnek a kistérség szélén szinte önálló al­központként funkcionáló város­hoz: az oktatásban és az egész­ségügyben szinte minden Nagy­bajomhoz köti őket- Éppen ezért fenntartjuk a hétvégi orvosi ügyeletet is - foly­tatta a polgármester -, és jó len­ne, ha sikerülne egy mentőállo­mást létesítenünk. Emellett egy nívós szórakozó­helynek is örülne a település, hi­szen az bizony jelenleg hiányzik a városból. Egy multifunkcioná­lis szórakozóhely a Nagybajom­ba érkező turisták miatt is fontos lenne: a termálfürdő egyre több vendéget vonz ugyanis, s már nem csak a környékbeliek jön­nek áztatni magukat.- Azt hiszem, ez a jövője a vá­rosnak - mondta Ács Attila. - A termálfürdő mellett tervezzük egy halastó és egy erdei iskola kiépítését is, s az ökoturizmus­sal csalogatnánk ide a vendége­ket. A turizmus fellendülése új munkahelyeket is jelentene, az­az csökkenne a megyei átlag alatti munkanélküliség. Igaz, je­lenleg is a teljesen képzetlenek maradnak munka nélkül, aki szakmával rendelkezik, az vagy itt vagy a megyeszékhelyen megtalálja a számítását A cél az lenne, hogy minél többen érez­zék úgy, Nagybajom vonzó jö­vőképet biztosít számukra. Egyedi csomagolás A történet kezdetéig, a kilencve­nes évek elejéig kell visszalapoz­ni a naptárban: ekkor vásárolta meg a klasszikus kis vidéki pék­ségnek számító nagybajomi sü­tödét Septe József. Alig másfél év­tized múltán viszont már 1200 négyzetméteren, s a legmoder­nebb kemencékben - melyek egy részét területfejlesztési tá­mogatással vásárolták - sülnek a különböző kenyerek és péksü­temények: az Európa Pék Kft. a megye egyik legnagyobb sütő­ipari vállalkozásává fejlődött.- Ha elszórva is, de Somogy minden térségében jelen va­gyunk termékeinkkel - mond­ta a tulajdonos Septe Jó­zsef. - Elsősorban persze Nagybajom, Nagyatád, Kaposvár és Marcali környékére szállítunk. Magánboltokban éppúgy jelen vagyunk, mint üzletláncok­ban. Könnyű felismerni a termé­keinket az egyedi, Európa Pék- logóval ellátott celofános csoma­golásról. A cég sikereit elsősorban an­nak köszönheti, hogy folyama- toan figyelemmel kíséri a piaci igényeket, s ehhez igazítja fej­lesztéseit- Többféle kenyeret, péksüte­ményt, kalácsot, teasüteménye­ket kínálunk a vásárlóknakígy Septe József -, de gondolunk a speciális igényekre is. Készítünk diabetikus kenyeret és zsemlét, valamint biotermékeket is. Leg­újabb ajánlatunk a diabetikus vagy bio-teasütemény. A kenyérgyár 43 mun­kásával - akiknek 90 százaléka nagybajomi - a város egyik legna­gyobb foglalkoztatójának a péksüteményeken Az Európa Pékségben a modern kemencékben sülnek a péksütemények és adófizetőjének számít, de titka egyértelműen a kiváló dol- emellett is kiemelt figyelmet fór- gozói gárda - áhította a tulajdo- dít a településre. Termékeikkel nos. - Sokat számít ugyanis, és anyagilag támogatják a külön- hogy a csapat régóta együtt dol- böző rendezvényeket, ők szálh'ta- gozik: a munkahelyi hangulat nak a helyi intézményeknek is. ugyanis mindig meglátszik a - A sikereink és fejlődésünk minőségen. A EZ A HÍR NAGYBAJOMBAN Költözik a városháza Hamarosan költözik a vá­rosháza, a jelenlegi épület­ben csak az okmányiroda marad, hiszen felújítják az épületet. A várhatóan 40-60 millió forintos beruházás­ra már kiírták a közbeszer­zési eljárást. Kemencében sül a kenyér Nagybajom az idén először kapcsolódik be az Asztali örömök Somogybán rendez­vénysorozathoz: a városban kenyér- és langallófesztivált rendeznek, melyhez termé­szetesen új kemencék is dm kálnak. A tervek szerint hat­tíz új sütőhely épül körülbe­lül másfél millió forintért. Tornaterem félmilliárdért A város is csatlakozott a so­mogyi tornaterem-program­hoz. Ha minden jól megy, sportcsarnok-méretű létesít­mény épülhet a településen. A körülbelül félmilliárd fo­rintos beruházás jelenleg az engedélyeztetési folyamat­nál tart, s ha a tervek sze­rint alakulnak a dolgok, ak­kor a jövő év végére felépül­het a csarnok. Vízforgatót kap a medence Folytatódik a Boronka ter­málfürdő építése. Jelenleg egy éttermet és szálláshe­lyeket magában foglaló épü­let épül gőzerővel, emellett már készül a nyitott 25 mé­teres medence vízforgatója is. A munkálatokat az ön- kormányzat 5 millió forint­tal támogatja. A piac bővítésében bízik a NAFA Továbbra is nagy szerepet ját­szik Nagybajom életében a NAFA Kft., mely sok helybeli­nek ad munkát. Hogy ez a jö­vőben is így maradhasson, a cég a jelenlegi nehéz építő­anyag-ipari helyzetben is fo­lyamatosan a piac bővítésére, valamint új termékek és profi­lok bevezetésére törekszik. Ép­pen ezért az A-BATA Kft.-vel közösen a Kossuth utcában megkezdték mindennemű épí­tőanyag és nyílászáró értéke­sítését, de természetesen to­vábbra is foglalkoznak a fa­iparhoz kapcsolódó egyéb szol­gáltatásokkal és fuvarozással is - utóbbit a helyiek érdekeit szem előtt tartva megfelelő megrendelés esetén akár díj­mentesen. A EZT FŐZIK NAGYBAJOMBAN Fokhagymás lángálló tejföllel Hozzávalók: 1 nagyobb krumpli, 30 deka rétesliszt, 20 deka finomliszt, só, cukor, 5-6 gerezd fokhagyma, 4 deci tejföl, 2 deci kovász. A krumplit héjában megfőz­zük, langyosan összetörjük, összekeverjük a liszttel és a kovásszal, majd jól megda­gasztjuk és kelesztjük. Hat részre osztjuk, a tésztada­rabokat átgyúrjuk és ujjnyi vastagságúra nyújtjuk. Sütő­papírral kibélelt lapos tepsi­be tesszük, vizes ecsettel le­kenjük, majd 190 fokra elő­melegített sütőben 10-15 perc alatt meg­süt - jük. A sütés után b e ­dörzsöljük fokhagymával, meglocsoljuk tejföllel, fino­man megsózzuk, és máris fogyasztható. A CIKKEKET VAS ANDRÁS ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Vissza a természethez Ha csak megteheti, rögtön be­veszi magát a természetbe: az erdőt járva vadászattal, horgá­szással próbálja elűzni né­hány pillanatra a város vezeté­sével járó napi gondokat Ács Attila polgár- mester. A legfi­atalabb somo­gyi város első embere leg­gyakrabban vaddisznót kap puskavégre, míg a vízparton nemes halakkal viaskodik. Legnagyobb zsákmánya eddig egy csaknem tízkilós csuka volt. Ha a polgármester elfá­rad a természetjárásban, szí­vesen fúr-farag otthon: imád dolgozni a fával, így többek között a lambériát is ő készí­tette a lakásban. ■■■• ■ ■ " 1 • ■■ ■ - ............... NA GYBAJOMI MAGÁNÜGYEK .. ■ ,....... -....................................... Rö plabda helyett futball Hétközben egy jó hivatalnok módjára ügyeket intéz: sze­mélyi igazolványhoz, jogosít­ványhoz segíti a helybélieket az okmányiro­dában, ám a hét végén a futballpályán nem ismer ke­gyelmet: Ács- Jebektor Zsolt immár nyolc esztendeje erő­síti a helyi labdarúgócsapa­tot. A szamárlétrát végigjár­va az ifjúsági csapatból vere- kedte be magát fokozatosan a megyei bajnokságban vi­tézkedő felnőttek közé. El­mondása szerint egyszerű az oka, miért lett futballista: utálta a röplabdát, s akkori­ban mást nem lehetett Nagy­bajomban sportolni. Szalvéták a nagyvilágból Évek óta megszállottan gyűjti a szalvétákat Székely Balázs. A nagybajomi iskola tanulóját unokatestvérei oltották be ez­zel a napjaink­ban már kevés­bé divatos - és korábban is a lányokra jellemző - szenvedéllyel, s amióta a szalvéták rabja lett, a családja is a hobbi áldozatává vált. Székely Balázs ugyanis minden rokonát arra biztatja, hogy bármerre is járnak a vi­lágban, hozzanak számára szalvétákat. Gyűjteménye szépen gyarapszik, már há­rom nagy kartondoboznyi: elsősorban a hazai különleges­ségeket szereti, de nem veti meg a külhoniakat sem. Németországból jeles Rendszeres nézője a televízi­ós vetélkedőműsoroknak Csermann-né Huber Éva. A nagybajomi iskola tanára nap mint nap a képernyő előtt válaszol a kér­désekre. Egy­valamiben le­hetetlenség ki­fogni rajta: a Németországhoz kapcsolódó kérdésekre mindig pontosan tudja a választ, hiszen reme­kül ismeri az országot, ugyan­is németet tanít a gyerekek­nek. Nyelvtudását a városi ön- kormányzat is szívesen kiak­názza: a német testvérvárosi kirándulásokon rendszeresen tolmácsként segít, s ő fordítja le magyarra a Schortensből érkező leveleket is. Régi idők pénzei A régi pénzérmék bűvöletében él Szabó Ernő. A nagybajomi iskola történelemtanárának hobbijából a diáksereg is ka­matozik, ugyanis az egyes korok tárgyalásakor mindig bemu­tatásra kerül­nek a korabeli pénzek is, még inkább fel­keltve a diákok figyelmét az anyag iránt. Az egyetemi szak- dolgozatában is a régi pénzek­ről író numizmatikus már könyvben is kiadta kutatásai­nak eredményeit: a Rákóczi- szabadságharc pénzeinek tör­ténetét feldolgozó munkája a környező országok magyar anyanyelvű érmegyűjtőinek polcain is megtalálhatók. Korrajz a naptárokon Még három évtizeddel ezelőtt, a hetvenes évek elején kezdte gyűjteni a kártyanaptárokat Farkas Vilmos, aki ma már egy több mint két­ezer darabos gyűjtemény büszke tulajdo­nosa. Elmondá­sa szerint ide­haza a hetve­nes-nyolcvanas évek számítot­tak a kártyanaptárak arany­korának, ám a rendszerváltás után hanyatlásnak indult a „műfaj”. Pedig a kis kártyákon remekül végigkísérhető az el­múlt három évtized reklámtör­ténete, -fejlődése, ráadásul a naptárak egy-egy kis szeletét mutatják be a korabeli Ma­gyarországnak, a társadalmi változásoknak. < ALMANACH - 131 - NAGYBAJOM

Next

/
Thumbnails
Contents