Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-17 / 140. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 17., PÉNTEK KADARKÚTI TÜKÖR Az iskola a fejlődés motorja előrelépés A település augusztus 20-án a megye legfiatalabb városa lehet Vas András Huszonnyolc esztendeje egy - akkor még - jelesnek számító napon, április 4-én kapott nagy­községi rangot Kadarkút. Ha minden jól megy, az idén egy másik állami ünnepen, augusz­tus 20-án ismét följebb lép a ranglétrán a település: ha a köz- társasági elnök aláírja, Szent Ist­ván napjától Somogy megye leg­ifjabb városaként folydogálnak tovább napjai.- Még 1992-ben fogant meg az ötlet, jó lenne, ha városi rangra emelkedhetnénk - emlékezett Verkman József, a település pol­gármestere. - Hatalmas fejleszté­sekbe kezdtünk, több milliárd fo­rintot, főleg pályázati pénzeket fordítottunk utak, járdák kiépíté­sére, leaszfaltozására, a gázberu­házásra, a vízhálózat fejlesztésé­re, házhelyek kialakítására. Ez természetesen még nem elegendő feltétel a várossá válás­hoz, hiszen az erre a címre pá­lyázó településnek térségi felada­tokat is el kell látnia.- Ennek a kitételnek tökélete­sen megfelelünk - folytatta a pol­gármester. - Egészségügyi, okta­tási, rendészeti, szociális és ke­reskedelmi központ vagyunk, több mint száz vállalkozás üze­mel Kadarkúton. Négy községet felügyelő körjegyzőséget működ­tetünk, mi vagyunk a 4. számú polgármesteri gyűlés és a Somo­gyi Jegyzőklub székhelye. A kadarkútiak remélik, a település hamarosan a megye legifjabb városa lehet A várossá válás rengeteg előny­nyel járhat a városhiányos tér­ségben, ahol az utóbbi években megnőtt az elvándorlás. Kiala­kulhat ugyanis egy vonzásköz­pont, amely az új ranggal még több feladatot tud majd ellátni, hiszen okmányiroda, mentő- és tűzoltóállomás is létesülhet.- Anyagilag is jobban járnánk - így Verkman József -, másrészt sokkal jobbak lennének a pályá­zati lehetőségeink. Az utóbbi még inkább javulna, ha az új parlamenti ciklusban si­kerülne leválni a kaposvári kis­térségről, s Nagybajommal kar­öltve megalaJtitani a „somogyi homokhát” kistérséget.- A megyeszékhely mutatói túl jók a mieinkhez képest - ma­gyarázta a polgármester. - Az új kistérség hátrányos helyzetű len­ne, és egészen más elbírálás alá esnénk, rengeteg pályázati lehe­tőség megnyílna előttünk.' A település és a környék jövő­jét a fa-, az élelmiszer- és a feldol­gozóipar jelentheti, valamint hogy oktatási központtá váljon. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR- A fejlődésünk motorja eddig is az iskola volt - állította Verkman József. - Eleinte szak­munkásképzés folyt, 2 éve gim­náziumunk is van. Az idén balla­gott el az első érettségiző osztály. Támogatjuk a továbbtanulást: a gimiseknél 4,5-ös, az egyetemis­táknál 4-es átlag felett havi öt­ezer forint ösztöndíjat adunk. Ta­lán nem véletlen, hogy aki teheti, visszatér hozzánk. Ha minden a tervek szerint alakul, augusztus végétől már Kadarkútra, a városba... Patikabútorok orvosa Múzeum lesz az otthona F. Szarka Ágnes Répay Gábor (képünkön) nevét a helyiek a gyógyszertárból, az országban a restaurált bútorai­ról, patikáiról ismerik. Most ép­pen egy biedermeier könyv- szekrényt hoz rendbe.- Több mint 35 éve foglalko­zom bútorrestaurálással - mondta. - Először hobbiként, majd iparosként, utána a művé­szeti alap tagjaként, ma pedig ez a munka szerves része a vál­lalkozásomnak, az életemnek. Az elmúlt évek alatt több hazai patika teljes bútorzatát tettem rendbe, de a badacsonyi Szege­di Róza-házban is otthagytam a kezem nyomát. Répay Gábor azon kesergett, hogy egyre kevesebb régi, iga­zán értékes bútort lehet ma már fellelni. Bár szerinte az iga­zán jó darabok­ra gyakran nem éreznek rá a ke­reskedők.- Nem biztos, hogy egy dúsan faragott bútor jó is. Sokszor a legegyszerűbbek a legértékesebbek. Még a tőlem távolabb álló stílusokban - mint az ónémet vagy az art deco - is vannak csodálatosan szépek: ha jó volt a tervező és a mester, aki eltalálta a formát, az arányokat, a fát. Időnként iga­zán értékes bútorra lehet buk­kanni, ezek a saját gyűjtemé­nyembe kerülnek: ez azt jelenti, hogy az elkövetkező negyven­ötven évre van munkám. F. Szarka Á. Tizenhat évvel ezelőtt alakult meg a falusi vendéglátók szö­vetsége, ekkor adta vendégfoga­dásra a fejét Radák Tibor (képünkön). A kadarkúti ház­ban több-kevesebb sikerrel si­került is megvalósítani a turiz­mus ezen ágát.- Kialakult, zömében belföldi vendégkörünk volt, de nagyobb összefogásra van szükség a programszervezők s a -kínálók között - mondta. - Ma már csenddel, jó levegővel, állatsi- mogatással nem lehet hosszabb távon itt tartani a vendéget. Bár ezen a téren is történt változás, hiszen túrázni lehet egészen a Dráváig, s a környéken is egyre több a látnivaló. Itt helyben az arborétum jelenti az érdekessé­get. A családias programokat be kellett fejezni, mert olyan szi­gorúak lettek az előírások. Radák Tibor költözni készül, a városhoz kö­zelebb telepszik le. A vállalko­zása azonban marad. Sőt, a je­lenlegi családi házából - Varga János fafaragó egykori otthoná­ból - múzeumot hoz létre.- Az évek során komoly nép- művészeti gyűjteményt sikerült összeszedni. Most érett meg a helyzet, hogy a nagyközönség­nek is bemutassam. Varga Já­nos itt született 1882-ben, Kapoly-tanítvány volt, tarto­zunk az emlékének ennyivel. Szabadkai Tibor minden percét leköti növényeinek gondozása Vas A. Díszesen faragott tábla jelzi az árokparton, hogy a tujasor mö­gött található Szabadkai Tibor magánarborétuma. Az eredeti foglalkozása szerint ácsként, töb­bek között az 1991-es sevillai vi­lágkiállításra épült Makovecz-fé- le magyar pavilonon is dolgozó férfi 1982-ben rakta le az alapjait a ma már közel ezer örökzöldből, K cserjéből, kaktuszból, jukkából I és évelőből álló „tündérkertnek”. | - Sorkatonaként olvastam egy J könyvet a Vas megyei arborétu- g mokról - meséli Szabadkai Ti­bor. - Nem sokkal később olvas­tam egy cikket, mit kell tenni, ha kicsi az ember kertje. Úgy gon­doltam, megpróbálom követni az ott leírtakat. Elsőként egy japáncédrus nyert bebocsátást a kertbe, me­lyet egy dombóvári tanártól ka­pott. Ma viszont már botanikus kertekből, arborétumokból szer­zi be ritkaságait.- Debreczi Zsolt, egy botanikus kutató szokott nekem növénye­ket hozni - folytatja Szabadkai Tibor. - Legutóbb Mexikóból kaptam tőle kaktuszokat. Á cidropuntia ma már na­gyobb, mint rokona a pécsi bota­nikus kertben. Az udvar köze­pén álló mamutfenyő viszont még tinédzserkorban van, hi­szen 14 évesen alig 12 méteres. Pedig ez a fajta a 60 métert is eredményesen ostromolja. Igaz, körülbelül 100 esztendő alatt...- Vannak saját növényeim, a virginai boróka speciális változa­tai, ám nevet még nem adtam ne­kik - teszi hozzá. - De nem ez a legfőbb gondom, sokkal inkább, hogy lassan nem férek el a kert­ben. Már több száz növény vár kiültetésre, sajnos, tengerparti mamutfenyő nincs köztük, pedig abból jól mutatna egy itt is... Hiányzik egy tengerparti mamutfenyő HÍREK Bővíteni kell a kollégiumot Nagyjából 160 millió forintra volna szükség az iskola felújí­tásához és a kollégium bővíté­séhez. Főleg az utóbbi idősze­rű, hiszen a mostani 100 helyre az idén százhatvanan jelentkeztek. Az iskolában a tatarozás mellett a nyílászá­rók cseréje is sürgős feladat: az ajtókat és ablakokat leg­utóbb negyvenöt-ötven esz­tendeje cserélték ki. A tervek szerint a csere tizennyolcmil­lió forintból megoldható len­ne: az összegért a regionális fejlesztési tanácshoz pályá­zott a település. Költözne a községháza Több mint egymilliárd forint­ból gazdálkodik az idén a te­lepülés. A tervek megvalósí­tásához kétszáznegyvenmilli­ós hitelt kell felvennie az ön- kormányzatnak, s így 1,1 mil­liárd forintból gazdálkodhat. Az egyik legnagyobb beruhá­zás az új hivatal kialakítása lenne: a faluközpontban álló épületben megfelelő számú iroda állhat az intézmények rendelkezésére. A beruházás körülbelül nyolcvanmillió fo­rintba kerül. Hatmillió aszfaltozásra Céda-pályázaton 6 millió fo­rintot remél az önkormányzat a falu egyetlen nem szilárd burkolatú útjának, az Óvoda utcának leaszfaltozásához. A tizenegymilliós beruházáshoz szükséges további 5 millió fo­rintot a település adja. Lacetti vásárlásakor akár 300 000 Ft-tal többért. Tacuma vásárlása esetén akár 551 250 Ft-tal többért számítjuk be autóját, mindezek mellett most új autójához 50 000 Ft-os szervizutalványt adunk ajándékba. pallós lajosné varrónő: - Nagyon sok a településen a munkanélküli, bízom benne, hogy a városiasodás segít megoldani ezeket a gondokat. Gondolom, egy város nagyobb, magasabb összegű támogatást kap, és több vállalkozó létesít itt telephelyet, s kínál mun­kalehetőséget. Persze hiú ábránd azt gondolni, hogy egycsapásra megoldódik minden. Horváth Györgyimé főállású anya: - Kadarkútnak je­lenleg is kistérségi vezető szerepe van, ez a szerep megnövekedhet. Az itteni fejlődés magával húzza a környező településeket is. A városok környékén na­gyobbak a lehetőségek, s ez reményeink szerint itt is érvényesül majd. Várossá válni azonban nemcsak anyagi, hanem erkölcsi elismerést is jelent. Chevrolet Spark 1 749 000 Ft-tol Kalos Ice 1.4 450 000 Ft kedvezménnyel ma. 2 179 000 Ft-tÓl Junius 23—25-ig varázslatos*ajániatokkal várjuk márkakereskedésünkben, ahol .június 24-én, Szent Iván-éjjelén éjfélig tartunk nyitva. Chevrolet Santics 7500 Nagyatád, Szabadság u. 21., Tel.: 82/452-328, 30/947-5294 7700 Mohács, Pécsi út 58., tel.: 69/302-220 A képén latható autók illusztrációk. * Az akció junius 23-25. között megrendelt új autókra érvényes és más kedvezménnyel nem összevonható. MILYEN ELŐNNYEL JARHAT A VÁROSSÁ VÁLÁS? nagy lajos üzemvezető: - Mindenképpen fejlődést hozhat a várossá válás. Kadarkút jelenleg nem jut hozzá a kistérségi fejlesztési pénzekhez. Talán város­ként nagyobbak lesznek a lehetőségek, pályázati for­rásokból több pénz kerül ide. Városként az országos ismertsége is nagyobb lesz, mint nagyközségként, így könnyebb lesz idecsábítani a befektetőket v )

Next

/
Thumbnails
Contents