Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-09 / 107. szám
ALMANACH - 045 CSURGONAGYMARTON SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 9., HÉTFŐ Várják a letelepülőket jövő A népmesevidék egyik állomása lehet a falu A ballagásra hetven vendégnek készült a sütemény és rétes Peterdi Sándoréknál Földhalom és munkagép áll a falu elején. Egy munkás bandukol az út szélén tanácstalanul; talán azt mérlegeli, érdemes-e nekikezdeni a munkának, amikor mindjárt zuhog az eső. Néhány perc múlva hűvös széllel érkeznek az esőcseppek, barátságtalan homályba burkolva a falut. Pedig jó időben s ha éppen nem javítják az utat, szép az utca. A templom előtt és mellette a parkban virágok nyílnak, üde zölden virul a gyep. Most csak a közösségi ház előtti tartóban piroslík muskátli. A két szobor mellett. Az egyik Dávid János, a falu költője, a másik a Gyöngyösbokréta mozgalom emléke. Füstösné Tukszár Márta süteménnyel kínál a polgármesteri hivatalban. A fiatalasszony mindenes: óvónő, képviselő és könyvtáros. Olyan hirtelen tűnik el, ahogy betoppant.- Sok fiatalra volna szükség - jegyzi meg Csire Istvánná polgár- mester -, hogy kezükbe vegyék a dolgok irányítását. Aztán örömmel említi: a faluban a vezetékes gázon kívül már teljes az infrastruktúra. A földgáz meg várhat, hiszen amíg a falusi embernek lehetősége van, fával fűt Mindennél szebb a cserépkályhában pattogó fahasábok hangja.- A szennyvízberuházás elindításáról percek alatt döntött a testület - emlékezik a polgármester. - Nem is bánták meg, pedig a kistérségi programban részt vevő települések közül Csurgónagymarton volt a legkisebb. Elkészült a község szerkezeti és rendezési terve is. Az ómági részen, a panzió folytatásában lakóövezetet jelöltek ki, és várják a letelepülőket. Öt házat pedig helyi védettség alá vontak, van, amelyik még az 1800-as évekből való. Hamarosan nekilátnak a csapadékvíz-elvezető rendszer felújításának egy szakaszon. A környezetvédelmi minisztérium 1,5 millió forinttal támogatja a beruházást. Dél körül kevesen vannak az utcán. Leginkább a múlt éjszakai betörésekről beszélnek az emberek. Mesélik: kapálógépet, motorfűrészt, biciklit loptak a tolvajok. Azt is suttogják, hogy nem helybeliek voltak a betörők, valószínűleg Iharosberényből jöttek. Peterdi Sándorék udvarában nagy a nyüzsgés. Ballagásra készülnek, sütnek az asszonyok. - Hetven vendéget várunk, nem sokat - mondják mosolyogva. Szerdán, csütörtökön a sütemény, pénteken a rétes készül - sorolják. A süteményeket látva nem kétséges: a vendégek elégedettek lesznek a ballagási ebéddel. MÚLT ÉS JÖVŐ Hisz a gyógynövényekben Akkor érzi magát a legjobban Papp József nyugdíjas erdész, ha a szabadban lehet. Csaknem negyven évig dolgozott az iharosi erdészetnél különböző beosztásokban. Ötvenöt évesen még a számítógép használatát is megtanulta. Két éve ment nyugdíjba, de azóta sem tétlenkedik. Tíz-tizenegy területet művel: a fenyőtől a kukoricáig többfajta növénnyel foglalkozik. Néhány éve félhektáros csemetekertet telepített - zömében tölggyel -, és belépett a csemetekert-tulajdonosok országos szervezetébe. A fenyő árusításában segít a két fia, illetve helybe jön a kereskedő. Tavaly karácsonykor ezer normandfe- nyőt vittek el tőle. Legutóbb gyógynövénykertet létesített. Azt mondta: két éve nagyon beteg volt, akkor kezdett gyógynövényekkel foglalkozni. Azóta sem iszik másféle teát, csak ami gyógynövényből készül.- Nem fárasztja a sok munka? - kérdeztük.- Az volna a büntetés, ha nem csinálhatnám. Arra figyelek, hogy ne terheljen meg. Számomra nincs jobb kikapcsolódás, mint ha fölmegyek a hegybe, s gyönyörködöm a virágokban. A korpafűbén vagy a lónyelvű csodabogyóban... Megszépül az otthonuk Nemrég bővítették Novákék a házukat. A háromgyerekes család öt éve költözött a faluba, s vásárolt egy parasztházat Apránként felújították. Fürdőszobát alakítottak ki, átépítették, és megtoldották az épületet, s a teraszt faburkolattal látták el. A fiatalasszony, Novákné Peterdi Tímea tősgyökeres nagymartom. Párjával házasságkötésük után néhány évig Csurgón laktak, ám visszahúzta a szíve. Főállású anya. Ellátja a családját, emellett iskolába jár, s műveli a kertet, a szőlőhegyet. Vannak birkáik, galambjaik, díszbaromfijuk és két kotlós is, hogy jusson saját nevelésű csirke a tányérjukba. Szigorú a család napirendje, nem is lehetne másképp. A kislányt reggel fél hétkor már viszik a nagymamához, a két fiú édesanyjával megy Csurgóra. A gyerekek óvodába, Tímea az agrárkereskedelmi menedzserasszisztens-képzésre. Júniusban végez, de tervezi, hogy tovább tanúi. A férje is Csurgón dolgozik. A család egyre szépülő otthonba mehet haza. Nemrég rácsatlakoztak a szennyvízvezetékre, az udvaron még látszanak az ásás nyomai. Nem sokáig, mondta Tímea, mert elvetette már a fűmagot. EZ A HÍR CSURGÓNAGYMARTONBAN Föllépésre készülnek a táncosok Május huszonhetedikén a budapesti Millenniumi parkban lép föl a hagyományőrző csoport. Füstös Gábor tanítja be a táncot. Az együttes ezerkilencszázkilenc- venkilencben szerveződött. Néhány éve ők nyitották meg a kaposvári expót, és bemutatkoztak már szlovéniai testvértelepülésükön, Kapcán is. Húszán csatlakoztak a szennyvízhálózatra Május harmincegyig befejeződnek a szennyvízvezeték építését követően az út- helyreállítási munkák. A temető melletti járda már elkészült, és aszfaltot kap az ómági út. Eddig mintegy húszán kötöttek rá a vezetékhálózatra. Megéri, hiszen legkevesebb kilencezer forintba kerül a derítő kiszippantása. A rácsatlakozás határideje kétezerhat augusztus harmincegyediké. A múltat kutatják a tanító leszármazottai A falu elsőként vett részt - Szigeti Zsigmond tanító vezetésével - a Gyöngyösbokréta- mozgalomban. A pedagógus leszármazottai nemrég eljöttek, hogy családfájukat kutatva anyagot gyűjtsenek. Örültek, hogy a parkban felállított Pedagógusok emlékművén szerepel a dédapa neve, és fotók őrzik a munkásságát. Szigeti Zsigmondról és feleségéről festett portrét ajándékoztak Nagymartonnak, s ezt a közösségi házban helyezték el. A kiskakas félkrajcárja Nagyszabású tervet dédelgetnek a térségben: magyar népmeseparkot és népmesevidéket alakítanának ki. A park Csurgón lenne, ám a programba az egész kistérség bekapcsolódna. Csurgó- nagymartont a kakas tette ismertté. Sokan emlékeznek még a kakas-ütésre, amit néhány éve ugyan betiltottak, ám a kakas motívum megmaradt. Múzeumot is terveztek, ebben a helytörténeti anyag mellett lehetne helye a kakashoz kapcsolódó kiállításnak is. A népmesevidéknek - az elképzelések szerint - a falu lesz az egyik állomása, s egyebek között majd A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mese figuráit is láthatják a vendégek. EZT FŐZIK CSURGÓNAGYMARTONBAN r Édes káposztaleves Hozzávalók: egy fejes káposzta, öt-hat szem burgonya, só, egy kiskanál pirospaprika, pár szem egész bors, egy babérlevél, négy-öt gerezd fokhagyma, egy fej vöröshagyma, nyáron egy zöldpaprika, télen egy csöves paprika. A fejes káposztát kockára vágják, majd a felszelt burgonyával és fűszerekkel együtt fölteszik főni. Amikor megfőtt, fokhagymás rántással sűrítik. A fokhagymás rántás elkészítése: a fokhagymát apróra vágva a zsírban kevés ideig sütik, majd pirospaprikával m e g - szórják, lisztet tesznek hozzá, és felöntik hideg vízzel. Csomómentesre elkeverik, úgy öntik a káposztába. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA. FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Mesebirodalmat varázsolt az udvarra az édesapa CSURGÓNAGYMARTOM MAGÁNÜGYEK Tyúkokat etet és a kutyát nyúzza Rebeka Verset olvas és szaval a polgármester Barátja a kis gépeket, ő a nagyokat javítja Két dédunokája feledteti vele a bánatát A mézeskrémest mindig megsüti a családnak Igazi ezermester Novák Pál. Ennek leginkább a gyerekei - Máté, Péter és Dóra - örülnek, hiszen mesebirodalommá varázsolta házuk udvarát. Csúszdát készített, ahol egy kis házikóból lehet lecsusszan- ni. A hintát hajó formájúra mintázta. Fölötte vitorlás hajó és kakas mutatja a szélirányt. A falu egyik legfiatalabb lakosa Szabó Rebeka. Június másodikán lesz kétéves. A kislány fiatal szüleinek első gyereke. A család két éve költözött vissza Nagyatádról a szülőkhöz. Az édesapa Kaposvárra ingázik, hivatásos katona. Rebeka nagyon barátságos, mosolygós, beszédes kislány. Édesanyja szerint amióta elkezdett beszélni, rendületlenül mondja a magáét. Nagyon szeret az udvaron játszani. Leginkább a kutyát nyúzza vagy dédimamájával eteti a tyúkokat. Középiskolás kora óta szereti a verseket Csire IsU'ánné polgármester. Azt mondta: leginkább irodalomtanárának köszönheti, hogy vonzódik a versekhez, mert ő szerettette meg vele a költészetet. Szívesen szaval. A Szózatot népes közönség előtt mondta el a Pest megyei önkormányzatok székházában, illetve a gödöllői városházán, a Főnix Újrakezdő Nők Egyesületének a rendezvényén. Most arra készül, hogy a falu költőjének, Dávid Jánosnak a versét szavalja el. Felsorolni is nehéz, hány helyen dolgozott Peterdi Sándor, s közben újabb szakmákat is megtanult. Amúgy mező- gazdasági gépszerelő a végzettsége, és mindent megbütyköl, ami gép. - Kivéve a háztartási gépeket - mondta, azokat ugyanis inkább a barátjára bízza. Cserébe elvállalja a haver kapálógépének a javítását. Nem ijed meg akkor sem, ha a fűnyíró, a kistraktor vagy a cserjevágó meghibásodik. Legutóbb a helyi önkormányzatnál dolgozott a közmunkások brigádjában. Sokat segít még a családjának a 70 éves Peterdi Józsefné. Eldolgozgat a ház körül és a konyhában. Lányával, vejé- vel és unokája családjával él együtt. - Ritka, hogy négy nemzedék lakik egy fedél alatt. Nagymartonban talán mi vagyunk az egyetlenek - mondta. Szeme fénye a két dédunokája, nagyon szereti őket. A kicsi egy hónapos, a nagyobb kétéves. Öröme azonban nem teljes, hiszen a párja hét hónapja váratlanul meghalt. Azóta is fekete ruhát hord, gyászolja. Korán megtanult sütni-főzni Polgár Józsefné. Tíz-tizenkét éves korában már ő készítette a család asztalára a süteményeket. - Muszáj volt - mondta -, mert idős volt az édesanyám, elkelt a segítségem... - A falu nagyobb rendezvényein is segít, s részt vett főzőversenyen is. Saját családja sem nélkülözi a finomságokat. Legjobban a mézes- krémesét szeretik. Búcsúkor pedig legalább ötféle süteményből válogathatnak nála a vendégek, és a menüből a rétes sem hiányozhat.
