Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-09 / 107. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 9., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Az emberek zöme úgy érzi, nem él jobban, mint egy éve Hétfőnként új eredmények lapun A Budapesti Corvinus Egyetem (korábban Budapesti Közgazdaság-tudo­mányi és Államigazgatási Egyetem) Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke az ASM Kiadói Kft.-vel együttműködve közvéle­mény-kutatást végez a lakosságot foglalkoztató közéleti kérdésekről. A megkérdezettek a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakossági): nek ki Budapesten, és az ország különböző városaiban. A nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. Kérdé- sinkre ezen a héten 613 napilapvásárló adott választ. Ha tegnap lettek volna a választások, ön melyik pártra szavazott volna? Ha tegnap lettek volna a választások, a Fidesz a szavazatok 30,3 %-át, míg az MSZP 24,1%-át nyerte volna el. Ez több mint 6 százalékponttal nagyobb szavazatarányt jelent a Fidesz számá­ra, hasonlóan az előző héten mért adatokhoz. A két nagy párton kívül az SZDSZ szerzett volna még a parla­mentbe jutáshoz elegendő szavaza­tot, 5,4%-os támogatottsággal. Az MDF népszerűsége 3% alá csúszott, és a kisebb pártok pedig összesen sem érték volna el az 5%-ot. Továbbra is vezet a Fidesz a biztos pártpreferenciával rendelkezők körében A felmérésünk szerint a napilapvá­sárlók 67%-a rendelkezett biztos pártpreferenciával ezen a héten. Közülük 45% a Fideszre, és közel 36% az MSZP-re szavazott volna egy múlt vasárnapi, képzeletbeli válasz­tás esetén. Az előző héthez képest alig változtak a határozott pártprefe­renciák arányai. Ez alól egyedül az SZDSZ támogatottsága jelent kivé­telt, mely jelentős mértékben, 6,9%- -ról 8%-ra nőtt. Csökken a különbség Gyurcsány és Orbán népszerűsége között Egy tegnap tartott képzeletbeli miniszterelnök-választás esetén a napilapvásárlók 25,8%-a Gyurcsány Ferencre, 27,6%-a pedig Orbán Viktorra adta volna le voksát. Ez azt jelenti, hogy az előző héthez hasonlóan Orbán Viktor szerzett volna több szavazatot, ám előnye 3%-ról 1,8%-ra csökkent. Egy évvel az uniós csatlakozás után érez-e változást az életminőségében? Rosszabb Változatlan lett maradt A megkérdezettek többsége (58,2%-a) nem érzett jelen­tős mértékűnek mondható változást az életminőségében az elmúlt egy évben. A napilapvásárlók 26%-a vélekedett úgy, hogy életminősége érzékelhetően romlott, míg csupán 8,2%-uk tapasztalt javulást. A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK - REGGEL-GRAFIKA A legtöbb megkérdezett nem érez változást az életminőségében az előző héten arról kérdez­tük a napilapvásárlókat, hogy vajon éreztek-e valamiféle válto­zást az életminőségüket illetően az elmúlt egy évben. Nos, a megkérdezetteknek közel 8% százaléka érez javulást. Hatvan százalékuk azonban arról adott számot, hogy nem tapasz­talt változást. A válaszadók 26 százaléka pedig azt mondta, hogy az adott időszakban rom­lott az életminősége. Követke­zésképpen tehát minden negye­dik megkérdezett napilapvásár­ló rosszabbnak értékelte a körülményeit, mint amilyen­nek egy esztendővel ezelőtt. A PÁRTPREFERENCIÁKKAL össze­függésben megállapítható - s ez talán természetesnek is ítél­hető -, hogy a kormánypárti szavazók pozitívabban véleked­nek a saját életükben bekövet­kezett változásokról, mint az el­lenzék hívei. A Fidesz Magyar Polgári Párt és a Magyar De­mokrata Fórum szavazói között közel 40 százalékot képvisel azok aránya, akik negatív vál­tozást tapasztaltak az életminő­ségükben. Ugyanakkor a kor­mánypártiak táborában az ilyen álláspontot elfoglalók csu­pán 7 százalékot tesznek ki. A Szabad Demokraták Szövet­sége hívei közül pedig mindösz- sze 3% válaszolta, hogy romlott a helyzete az elmúlt egy évben. ÉRDEKES megvizsgálni, hogyan látják a helyzetet a bizonytalan szavazók. Körükben csak 1-2 százalék azok aránya, akik helyzetük javulásáról adtak számot. Harminc százalék azonban ezzel ellentétes tendenciát érzékel. AZ ISKOLAI végzettséget tekintve megállapítható, hogy a felsőfo­kú végzettséggel rendelkezők adtak a legmagasabb arány­ban pozitív választ az általunk megfogalmazott kérdésre. Megjegyzendő még, hogy azok között, akik a helyzetük javulá­sát érzékelték a kérdéses id& szakban, a férfiak aránya magasabbnak bizonyult, mint a hölgyeké. ÁLLÁSPONT Csodagyógyszerek táplálják a kétségbeesett vakreményt Ami tény: az egyik neves hazai klinika orovoscsoportja egy rák­ellenes gyógyszerrel kapcsolatos kutatásokat végez, s kísérleteik egy szakasza lezárult. Egy kereskedelmi tv mindezt úgy interpre­tálta: megtalálták a rákgyógyszerét. Azt nem tették hozzá: a világon már harmincnál több rákellenes készítmény létezik, s több száz gyógyszerrel kapcsolatban folynak kí­sérletek. Ezek nagy része extraerős immunrendszer-erősítő, amely a korai fázisban segíthet. S azt sem, hogy mindez édeskevés, hiszen az álnok betegségnek számtalan válfaja és jó néhány stádiuma létezik. A rákot - úgy általában - gyógyító csodaszer tehát nincs. Ha a szenzációs bejelentéssel előrukkoló adást néző beteg vagy hozzátartozó ezt nem tudja, kétségbeesetten keresi az újabb re­ménymorzsát. Ám ha tudja is, igyekszik megkapaszkodni a talán utolsó szalmaszálban. A hasonló hírek után ezrek kérdezgetik, hogy juthatnának az új szerhez, s ezrek jelentkeznek, hogy próbál­ják ki rajtuk a készítményt. Mert azt sem mondták meg nekik, hogy akár tíz évbe is telhet, mire az ígéretes kísérletekből - az Országos Gyógyszerminősítő Intézet malmai lassan őrölnek - a patikákban kapható szer lesz. Martyn Róbert, a hat éve elhunyt híres kaposvári orvos - sokan máig úgy mondják, a hegyitanár - még az ötvenes években önma­gán próbálta ki először rákellenes gyógyszerét. Utána éveken át - féllegálisan - több száz olyan beteget gyógyított meg, akikről már lemondtak. Kollégái kuruzslónak bélyegezték, a gyógyult betegek áldották. A közben szabadalmaztatott készítmény a nyolc éve folyó hivatalos procedúra után sem került még forgalomba... Ebből is látható, veszélyes lehet a kreált tudományos szenzáció. Átmenetileg talán reményt ébreszt, ám azután jön a „mellékhatás ”, a kétségbeesés. bíró Ferenc Érvek a kisiskolák mellett uniós kutatás Több idő jut a gyerekekre Nagy László Valamennyi szakmai érv a kisis­kolák mellett szól; míg a több te­lepülést érintő, körzeti iskolák létrehozása egyedül a gazdasá­gossággal indokolható. Ez azon­ban messze nem jelenti azt, hogy minél nagyobb egy iskola, annál olcsóbb - többek között ez derül ki abból a kutatásból, ame­lyet hét európai ország húsz pe­dagógusa közösen végzett el, s melynek eredményeiről Barcson számoltak be, a Széchényi Fe­renc Középiskolában. Borián György, a találkozó szervezője (felső képünkön) el­mondta: a körzetesítés, iskolák összevonása nem csak magyar jelenség. Egész Európában ha­sonló folyamat játszódik le. A szakemberek arra kíváncsiak, hogy ez milyen hatással lesz a felnövekvő generációkra és a te­lepülésekre, s egyúttal a kisisko­lák fejleszthetőségét is vizsgál­ták. A kutatásra uniós pályáza­ton nyertek pénzt- A kis és nagy iskolák össze­hasonlításában egyértelműen az előbbiek nyernek - hangsúlyoz­ta a belga Danny Van dér Veken. - Az intézményösszevonások mellett nem szólnak szak­mai érvek, ezt kizárólag a gaz­daságossággal indokolhatják. A civil számára is nyilvánvaló, hogy a kisisko­lában, kis lét­számú osztá­lyokban több idő és figyelem jut a gyerekre. Előnye a családi­as légkör és az, hogy nem kell más településre utaznia. A kiste­lepüléseken a gyerekek egészsé­gesebb és szebb környezetben tanulhatnak. Ugyanakkor az is kiderült a számunkra, hogy az iskolák összevonása csak egy határig gazdaságos, azon túl már nagyon megemelkednek a költségek. Középiskolánál példá­ul az ötszáz diákot tartjuk ilyen határnak, ez igaz Európa bár­mely országában. A sorompó önmagában kevés emlékezés A Darnay téri átjáró már biztonságos Ne kockáztass - ez a jelmonda­ta a vasúttársaság és a rendőr­ség közös, figyelemfelhívó akci­ójának, ennek keretében most egy hónapon keresztül az or­szág 40 vasúti átjáróját ellenőr­zik rendőrök, polgárőrök és vas­útőrök. - Ha nem javul a fegye­lem, ha nem változik a járműve­zetők, gyalogosok magatartása az átjárókban, akkor hiába költ a MÁV a korszerűsítésre - így Bencsik László főosztályvezető. - Az elmúlt tíz év során 1058 esetben ütközött vonat gépjár­művel. A balesetek 436 halálos áldozatot követeltek, 622-en sé­rültek meg. Ez egy falunyi em­ber. Szakértők által felállított ve­szélyességi Usta alapján építjük Gaál Gyula elnök-vezérigazgató koszorúzta meg az emlékművet át az átkelőket. Idén 650 millió forintot költ erre a részvénytár­saság. így az év végére a 2750 vasúti átjáró 32 százaléka (880) lesz félsorompóval ellátva. A közlekedésbiztonsági akció so­rán nem a büntetés a cél, ha­nem a figyelemfelhívás. Sokan nincsenek tisztában vele, hogy miért is a sebességkorlátozás az átjáróknál, hogy mennyivel na­gyobb a kockázat, mint egy köz­úti kereszteződésben.- A vasút veszélyes üzem; jó lenne, ha tudatosulna a közleke­dőkben: semmi sem lehet olyan sürgős, hogy azt kockáztassák: soha nem érnek oda, ahová siet­nek - mondta Gaál Gyula elnök­vezérigazgató. T. Pál nem hagyta ki! És Ön miért hagyná ki? Akciói Személyi Kölcsön kezes és fedezet nélküli 440 000 forint már havi 9 889 forintért.* ‘Kamat: 10,95% (THM: 20,21%) Előzetes hitelbírálatért hívja a 06-40-48-48-48-ot, vogy látogasson el bankfiókunkba. Kérésére mobilbankárunk személyesen felkeresi Önt. Példák az egyhavi lörieutőrészletre 6 éves futamidejű akciós személyi kölcsön esetén: kölcsön összege havi törlesztőrészlet 440 000 Ft 9 889 Ft 660 000 Ft 14 834 Ft 1 000 000 Ft__________22 475 Ft THM: 17,90%-20,29% Bankfiókjaink: Kaposvár, Kaposvár Plaza Siófok, Szabadság tér 4, Svájci frank alapú, forintban folyósított kölcsön. Az akciós ojónlat a 2005. május 31-ig igényelt személyi kölcsönökre vonatkozik. ey* Raiffeisen VELÜNK KÖNNYEM [éfNJ BANK <£) 06-40-48-48-48 | hitelelc.raiffeisen.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents