Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2005. március 6., vasárnap Popfesztivál: tévedések musicalje A tévedések és félreértések musicalje a Popfesztivál. Egy hete a Napló tévedett abban, mi ihlette Déry Tibort képzelt riportjára, az író is eltévedt a hippimozgalomban, miként félreértés volt eredetileg az Illésre rábízni a dalokat. Ez itt Woodstock, de a Popfesztivál ötletét a véres altamonti Rolling Stones-koncert adta Dérynék A TV2 múlt heti Naplójában Azurák Csaba azt találta mondani, hogy egy neves író, Déry Tibor is végignézte a Woodstock-fesztiválról készült filmet, és megírta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényét. Csakhogy a kisregényt nem a Woodstock- film ihlette. Az írónak a Rolling Stones 1969-es altamonti koncertjéről szóló, a LIFE magazinban megjelent képes riport, illetve egy véres színpadi epizód felidézése adta az ötletet a képzelt riporthoz. A rockhistória száz legsokkolóbb esetei közé sorolt altamonti koncerten a híres-hírhedt motoros brigád, a Hell's Angels, a Pokol Angyalai védték a színpadot, melyre betévedt egy fekete fiú, az Angyalok pedig agyonszúrták. Azurák mellett Szalay Ádám is részt vett abban, hogy mérlegre tegyék a Popfesztiválvalóságot, úgy tetszik, mindketten összekeverték az Alta- montot Woodstockkal. Sváby András büszkén emlegeti, hogy náluk vannak a legjobb riporterek. Nem tévedett a Franfurter Allgemeine Zeitung kritikusa, aki ezt írta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical 1973-as bemutatójáról: - Olyasmi, mint a magyar Hair. Déry-Presser-Adamis darabja nagy durranás volt a hazai színházi és rockzenei életben. Miközben az akkori poprock sztárjai rátámadtak az LGT-re, szerintük elárulta a műfajt, mert részt vesznek egy hivatalos színházi előadásban. Félreértették a helyzetet azok is, akik a színi igazgató Várkonyi Zoltánnak tettek szemrehányást, miért enged be rockzenészeket a Vígbe.- Tőlem is kérdezték, megőrültem-e, hogy a Déry-regény- hez egy hosszú hajú fiatalembert kérek fel, és sorolták a Kos- suth-díjas zeneszerzőket, mert szokatlan volt a Déry-Presser párosítás - emlékszik a darab rendezője, Marton László. A felkérés az LGT-t is megrázta, Frenreisz Károly nem kívánt szerepelni a darabban.- A Vígszínház nem egy ünnepelt, koncertező rockegyüttesnek volt a miliője - magyarázza Frenreisz. Talán tudja, hogy tévesen döntött, a szakítás oka állítólag az volt, hogy Frenreisz bátyja, Latinovits Zoltán méltatlanul eljött a Vígszínháztól, Frenreisz ezért nem kívánt fellépni a Vígben. A musicalt övező legnagyobb félreértés mégis az, hogy először az Illést kérték fel a dalokra.- Nem tetszett, ellenséges volt a rockzenével mondja Bródy.- Nem éreztem, hogy nekünk ebben részt kellene vennünk. A történtek rám cáfoltak, az előadás a zenéről szólt. S nagyon jó kis dalokat írtak Presserék. ELRINGATTÁK MAGUKAT A Popfesztivál bemutatója után a Hajdú-Bihari Naplóban cikk jelent meg, amely a Ringasd el magad! című dalt kábítószeres indulónak irta le. A rádió és a televízió azonnal letiltotta a sugárzását, a szövegíró Adamis Anna szerint szó sem volt drogról. A Rolling Stones- szal dolgozó Jimmy Miller éppen ebbe a dalba szeretett bele, emiatt hívta ki az LGT-t, hogy élőben is láthassa őket. Sonny Barger, a San Franciscó-i Pokol Angyalai vazetőjei „1700 dollár értékű sörért vállaltuk a rendcsinálást A népek már reggel lökdösni kezdték motorjainkat, vicceltek velünk. Nem azért vettük ezeket a drága paripákat, hogy taknyosok hülyéskedjenek meg hozzáérjenek.” Dr. Jákfah/i Magdolna színháztörténész szerint paradoxon riasztotta el Bródyékat: a Popfesztivál azt a kultúrát gyalázta, amely Bródyék művészetének legfőbb forrása volt, a rockzene ellen kellett volna rockzenét írni. A felhajtásból Déry Tibor érzékelte a legkevesebbet.- Nem gondoltam, hogy a Popfesztiválból színdarab lehet. Az ötletre elnevettem magam, áldásomat adtam rá, hogy lesz, ami lesz - nyilatkozta Déry a bemutató évében. A Popfesztiválból Presser Gábor tett csodát.- Vittem Dérynék megmutatni a zenét, kijött a felesége, mondom, Presser Gábor vagyok, hoztam a Mesternek a zenét - meséli Presser az LGT-sztoriban. - Bekiabált, valami Stokszner van itt! Az öregúr vizespohárnyi törkölypálinkával kínált, meghallgatta a zenét, és megjegyezte: ez valószínűleg nagyon jó, de én nem értek hozzá. Ezzel utam- ra bocsátott. Egyébként a bemutató tájékán nem tetszett mindenkinek a darab. Karinthy Cini naplójának 1973. március 3-i bejegyzése: Ez a Popfesztivál a Vígben hülyeség. Sok ügyes zene és rémes lila szöveg. Tomboló siker és nem ér az egész húsz fillért. Karinthy Cini szerint azért volt félreértés a darab, mert Déry csak elképzelte, milyen egy hippifesztivál, anélkül, hogy ott lett volna. Csontos Tibor Megállt az idő a magyar moziban? NINCS BÉKE a magyar filmgyártásban. Két félig-meddig balhémentes év után a februári szemle magasságában újra elszabadultak az indulatok. Az egyik kritikus odáig ment, hogy kijelentette: az utolsó nemzetközi mércével is mérhető magyar film a Megáll az idő volt. Gothár Péter legendás mozija azonban már 24 esztendős! U j Péter azt állítja: „a magyar film pontosan olyan, pont úgy működik, mint a magyar futball. Látványosan eredménytelen, irtózatos pénzeket nyel el, összevissza hazudozik önmagáról (ebből következően ugyanolyan erkölcstelen is), és az egykorvolt aranykorra hivatkozik...” A Duna Műhelyt jegyző Durst György szerint a magyar moziipar erősen hasonlít a Jancsó valahogy belátta, hogy itt filmet már nem lehet csinák ni, ezért évek óta csak hülyéskedik (saját bevallása szerint), más kérdés, hogy leheti ne hülyéskedni olcsóbban és viccesebben is, és az sincsen rá túl jó hatással, hogy még ezeket a hülyéskedéseket is megeszi lojális közönsége. Szőke András ugyanazt az amatőr burleszket rendezi húsz éve. Tarr Bélát egyszer majdnem megértette valaki, de az meg depressziós lett, és fölakasztotta magát. Szabó Istvánt még saját maga is unja. (Uj Péter) kínai leveshez, az íze is édessavanyú. Mégsem tartja sokra Uj Péter írásművét. A Duna Műhely dirigense figyelmeztet: a magyar foci nem létezik, míg a magyar filmgyártás, ha betegeskedik is, él! - Igaz, tagadhatatlanul működik egy sikerpropaganda - rögzíti Durst. A producer példaként említi, hogy pénteken azt olvashatta egy weboldalon, hogy „a Filmunió elégedett Berlinnel.” Holott a Berlinále-fesztiválon a nagy dérrel-dúrral beharangozott és igen sok pénzt felemésztő Sors- talanságot fanyalogva fogadták, végül a Dallas Pashamende című filmet vették csak észre, az is egy elismerő oklevelet kapott, ami édeskevés. A szakma doyenje, Illés György sem volt elragadtatva a szemlén látottaktól. Viszont ő a sokat szapult Sorstalanságot fontos filmnek nevezi, amit véleménye szerint alátámaszt a tény, hogy eddig 180 ezren látták. Fábry Zoltán egykori „bajtársa” úgy érzi, a fiatal alkotók is egyre jobb formát mutatnak. - A filmtörvény pedig biztosítja a folytonosságot, így előbb-utóbb komoly értékek születhetnek - nyomatékosítja. Durst cáfol. - A tavaly elfogadott szabályozás eddig nem hozott sok jót. Rengeteg idő ment el a mechanizmusok beindításával és az apparátus is csak épülget. Jómagam már nem is pályáztam, nem szeretnék ugyanis az Államháztartási Törvénynek megfelelni. Agyrém, de újabban ez a fokmérő - említi. Példával is szolgál. Egy 15 milliós bankkölcsönt emleget, amit a Kész cirkusz című filmre vett fel. így sikerült beneveznie Dyga Zsombor moziját a 36. Magyar Filmszemlére. Ámde az összegnek egyelőre A magyar mozi olyan, mint a kínai leves - édessavanyú. Aránylag ritkán esik egybe a szakma, a kritikusok ás a közönség véleménye, emellett egyelőre átláthatatlan a finanszírozási rendszer is. A Terézanyut is vitatjákl nincs meg a fedezete, mivel elmaradt az a pályázat, ahonnan várták a pénz „visszautalását”: - Fiskális alapon működő, mesz- sze nem művészetbarát törvény született - összegez a producer. Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Alapítvány elnöke, a filmtörvény szülőatyja nem bocsátkozik vitába. - Soha annyi néző nem volt, mint manapság. Azt is ideje lenne tudomásul venni, hogy a filmgyártás részfinanszírozásra épülő, olykor rizikós szakma. De ez még Amerikában is igaz! Grunwalsky egyébként nem kíván reagálni az újabb vitairatra. Annyit mond, miközben a honi mozi nézőszáma megugrott, megduplázódott, addig focimeccseken változatlanul kong a lelátó... András Ferenc filmrendező, a Dialóg Stúdió egykori vezetője állítja, „a magyar filmgyártás rossz irányt vett: sok a romboló, trágár film, míg az érzékeny munkák nem számíthatnak komoly érdeklődésre. Rosszkedvűen rögzíti: olyan kiválóságok, mint Gazdag Gyula vagy Jeles András, hosszú esztendők óta nem forgatnak. - Kiterebélyesedett a szakma, ráadásul ha együtt a pénz, az alkotók gőzerővel kénytelenek dolgozni, így a rákészülésre nem marad idő. A műhelymunkát Illés György is hiányolja. Ugyanakkor tehetséges producerekkel is csak ritkán fut össze. Létezik persze egykét, az árral szemben úszó, különleges alakulat. Illés „Papi” az egykor a Színház- és Filmművészet Egyetemen szerveződött Simó Sándor vezette osztályra gondol. Emellett dicséri a Duna Műhelyt és a Muhi András-féle Inforg Stúdiót. Utóbbi céh gyártotta az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb, idegenben is jól szerepelt moziját, a Dealert. Apropó, Simó és csapata. A zömében fiatalokból áló társulat mára gyártóműhelyként üzemel és az idei szemlén egy nagyjátékfilmmel és egy kisfilmmel voltak jelen. És ezzel még messze nincs vége. A jövőben ugyanis újabb filmbe vághat Hajdú Szabolcs, Török Ferenc és Erdélyi Dániel is, gyűlnek a szinopszisok, tavasszal Madzag Filmnapokat és forgatókönyves workshopot szerveznek. A Katapult Film koprodukciós partnereket is lelt - a Kovács Gábor és Pataki Ági nevével fémjelzett Filmpartnerst és a Garami Gábor által vezetett Cinema Filmet. Külföldi partnerek bevonásával is próbálkoznak; koprodukcióban valósulhat meg Szabó Tamás Mélyből című horror-forgatókönyve, vagy Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című mozgóképe. A produkcióban, ha minden jól alakul, az egyik főszerepet az athéni tornász olimpiai bajnok, Kyle Shewfelt játssza, de jó esély mutatkozik Guillaume Depardieu megnyerésére is. Elkél a lendület, hiszen ma még úgy fest, a Megáll az idő! az etalon. Szabó Zoltán Attila
