Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

m Közélet, politika, gazdaság 5 2005. március 6., vasárnap Dohányzók kátrányban A cigarettázók lassan világgá mehetnek, hiszen egyre SZIGORÚBB FÜSTMENTES SZABÁLYOK LÉPNEK ÉLETBE. Nálunk is kitiltják őket az iskolákból, kórházakból, repterekről és éttermek nagy részéből. A z ENSZ egyre kímélet­lenebb harcot folytat a dohányzás ellen, s egyelőre győzelemre áll. A napokban lépett életbe a dohányzás elleni szerződés, amely az első nemzetközi egészségügyi megállapodás a vi­lágon. Három éven belül min­den cigarettásdobozon szerepel­nie kell az egészségvédelmi fi­gyelmeztetésnek, öt esztendőn belül be kell tiltani minden rek­lámot és szponzorálást. S egy­szerűbb lesz a kártérítési perek indítása a gyártókkal szemben. Európában az írek léptek először, ők tavaly márciusban betiltották a dohányzást az összes nyilvános helyen, bele­értve a kocsmákat is. Az ola­szoknál január elején szigo­rítottak, Itáliában ugyan ki lehet jelölni az éttermek­ben füstölős helyeket, ám megfelelő elszívóberende­zéseket kell üzembe állí­taniuk. Ezek azonban olyan drágák, hogy csak nagyon kevés tulajdonos vállalja a beszerelését, in­kább dohányzásmentessé te- i az egész intézményt. szí BAJOR IMRE nagy bagós. Naponta egy-másfél dobozzal füstöl el. A színész felháborítónak tartja, hogy már-már bűnözőnek tekin­tik a dohányosokat, s ezt ki is kéri magának. - Legyen külön-kü- lön dohányzó és füstmentes helyiség az éttermekben, s akkor mindenki oda ül, ahova akar. Az is elfogadhatatlan, hogy a reptere­ken is ki kell mennem az utcára, hogy rágyújthassak, miközben vagyonokat fizetek a repülőjegyért - mondta.- Magyarországon fokoza­tosan vezetjük be az emberek védelmét szolgáló intézkedése­ket - mondta lapunknak Kö­kény Mihály. A népegészség­ügyi program miniszteri bizto­sa szerint az iskolákat és egészségügyi intézményeket teljesen füstmentessé kell ten­ni. Az éttermek, kocsmák ese­tében folyik egy közvélemény­kutatás, s ennek eredménye is befolyásolja a döntést. A szoci­alista politikus úgy véli, ezeket a vendéglőket kategóriákba kell osztani, s egyesekben tel­jesen megtiltják a füstölést, másutt külön bokszokat alakí­tanak ki a cigarettázók, pipá­zók számára. Kökény azonban határozottan cáfolta azokat a rémhíreket, miszerint a jövő­ben szabálysértést követ el az, aki az utcán rágyújt.- Nem a dohányzók ellen harcolunk, hanem azt szeret­nénk elérni, hogy közösségben, zárt térben ne legyen kénytelen senki sem elszenvedni a passzív dohányzás ártalmait - fogalmazott. A vendéglősök persze aggód­nak. Attól tartanak, jelentősen lecsökken a forgalmuk, ha nem cigarettázhatnak a vendégeik. Az ír példát hozzák fel, a sziget- országban 25-30 százalékos volt a visszaesés, s ezzel sok munkahely is megszűnt. S az­zal érvelnek, hogy a dohányo­sok és nem dohányzók a jelen­legi szabályoknál is szigo­rúbb elkülönítésével, haté­kony szellőzőberen­dezések beszerelésével megoldható az egészségvé­delem. Az Országos Dohány­A világon 1,2 milliárdan dohányoznak. A füstölés évente ötmillió ember ha­láláért felelős. Hazánkban évi 100 milliárd forint jö­vedéki adót szed be az ál­lam, de hétszer ekkora kárt okoz a dohányzás. füstmentes Egyesület alelnöke ezzel nem ért egyet. Szécsi László a VR-nek úgy fogalma­zott, a pincéreknek, bárpulto­soknak munkahelyük az étte­rem, a kocsma, s ők nem tehe­tők ki annak, hogy napi nyolc órában belélegezzék a káros füstöt. Másfelől a New York-i példák épp azt bizonyítják, hogy amióta kitiltották az amerikai nagyváros vendéglői­ből a dohányzókat, jelentősen megugrott a forgalmuk. A napokban tíz civil szerve­zet fordult nyílt levélben Rácz Jenőhöz. Ebben azt kérik az egészségügyi minisztertől, ne engedje meg, hogy a Hungaro- ringen július végén megtartan­dó Forma-1-es futamon do­hányreklámok jelenjenek meg. A civilek szerint ugyanis a gaz­dasági tárca minden jogi kiska­put igénybe akar venni, hogy az autóversenyen hirdethesse­nek a cigarettagyárak. Régen én is fújtam a füstöt GENG GÉZA sofőr:- Nagy dohányos voltam, ép­pen leszokóban vagyok. Belá­tom, hogy jobban oda kell figyel­nünk egymásra. Engem ugyan nem zavar a füstös helyiség, de lehet, hogy másokat igen. Ezért jónak tartom a rendeletet, még ha kicsit szigorú is. TAMÁSI LÁSZLÓNÉ nyugdíjas:- Régebben én is fújtam a füstöt, de igyekeztem nem a mások kárá­ra. Ma már nincs senki tekintettel a másikra. Ezért csak drasztikus módszerrel lehet ezen segíteni. A lényeg, eredményes legyen, örülök, hogy végre megoldódik a kérdés a nyilvános helyeken. FONTOS MONDAT Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója „Az OTP Bank 46,1 százalékos nemzetközi számviteli szabályok szerinti mutatója a lakossági bankok esetében egyedülálló Európában, de a világon is ott van a bank a legelsők között.” Bojár Gábor fizikus „...a családi költségvetés - ami nem kicsi - fele arra megy el, hogy a két gyerekem a világ drága egyete­mein tanulhasson. Ha pedig gazdag embereknek ez a legdrágább anyagi vágyuk, akkor ebben óriási üzlet van.” György Péter esztéta „A Kékfény című műsor (m1) nem sokat változott az évtizedek alatt, szigorú riporterek, megalázkodó bűnözők, bátor rendőrök.” Erdei Zsolt profi bokszvilágbajnok „A nem kellően tájékozott riporter és a szakkommentá­tor helytelen irányba tudja vinni az egész közvetítést és így a nézők véleményformálását is.” Bili Clinton „A feleségem kiváló elnök lenne.” turMIX ERTEKELES ÍGÉRET. Újraválasztották az MLSZ elnökét, aki nyomban nyilatkozott is csodás terveiről, reményeiről. Bozóky Imre odáig ment, hogy kijelentette: „kormánygaranciával, sike­res pályázat esetén mindenképpen meg tudjuk rendezni az Európa-bajnokságot”. Csábos szavak, az egyszer biztos. Bár most még elég nehéz elképzelni a falusi legelőnek is beillő magyar pályákat mint fociszentélyeket, ahol mond­juk, Raul Bravó üldözi Del Pierót. Meglát­juk. Mint ahogy a fantasztikus magyar fut­ballt is. Amit ugyan ezer éve ígérgetnek nekünk a korifeusok és az aktuális mágu­sok, ámde csak totyogunk az állóvízben. Na, majd most Bozóky! ** ÖNJELÖLT. Torgyán tata ismét előkerült, mint rendesen, káosz, zavar, ellenzéki gazdatüntetés idején mindig. Az FKGP egykori vezére, a volt földművelésügyi mi­niszter most úgy véli, amióta elmozdították posztjáról, azóta hanyatlik a vidék. Jelezte is azonmód: ő bizony (be)segítene, ha erre felkérnék. Vele biztosan kint is lennénk a szószból. Talán még a Fradinak is jutna manna... RÖPLAP. Bár kampányidőben a leggyakoribb, azért mos­tanság is kaphat olyan irományokat az ember, aminek is­meretlen a feladója. Mocskolódó, uszító vagy csak egy­szerűen butuska papírosokkal van tele tömve a postalá­dánk. A legfrissebb röplapon ez a kérdés olvasható: „Gyurcsány Ferenc 2004-ben 320 millió forinttal gazda­godott. Ön mennyivel?” Persze, a folyt, köv., avagy a kö­vetkeztetés sem marad el, miszerint: „a milliárdos üzlet­emberek (MSZP-SZDSZ) kormányát nem érdekli a sze­génység!” Politikai kultúra - 2005. március, Magyaror­szág. Nem érdemel kommentárt. Mi lesz az egy plusz egy százalékunkkal? A személyi jövedelem- adóból az egyházak­nak adható egy száza­lék kevésbé problemati­kus. A hívek nyilván annak a fe- lekezetnek fizetnek, amelynek tagjai. Persze, az egyházi elöljá­rók az istentiszteleteken - s per­sze a magánbeszélgetésekben - nyomatékosan fel is hívják erre a figyelmet, nehogy valaki megfe­ledkezzen a kötelességéről. Ám az SZDSZ minapi javaslata az egyház-finanszírozásról felbor­zolhatja a kedélyeket. Azt java­solják, a felajánlható összeg emelkedjen két százalékra, sőt azok számára is nyíljon meg ez a lehetőség (például nyugdíja­sok), akik az adójukról nem ren­delkezhetnek, s helyettük a költ­ségvetés fizessen. Ugyanakkor a liberális párt megszüntetné a hitéleti tevékenységhez kap­csolódó állami költségvetést, to­vábbá az egyházak számára járó- a civil szervezeteket azonban nem megillető - adózással, tb-vel kapcsolatos kedvezményeket. A civil szervezeteknek felajánl­ható egy százalék ügye azonban ennél sokkal bonyolultabb. Elő­ször is amiatt, hogy tavaly már több mint 23 ezer szervezet kér­te az állampolgárok segítségét. Nincs olyan ember, aki képes ennek az ajánlatdömpingnek akár csak a töredékét is átnézni. Ezért sokan a munkahelyük­höz, gyermekeik iskoláihoz vagy a hobbi­jukhoz kötő­dő szerveze­tet támogat­ják. Csak­hogy egyet­len adózó ezek közül is többel kerül kapcsolatba, így nehéz a döntés. Rá­adásul ezek jó része nem is klasszikus civil szervezet, ha­nem olyan intézmények (isko­lák, könyvtárak, kórházak), amelyek a szűkös költségveté­süket pótolják a befolyt össze­gekből. Aki azonban nem ilyen meg­fontolások alapján szeretné a pénzét eljuttatni, hanem egy civil szervezetet valójában a te­vékenysége alapján tart támoga­tandónak, annak információ- hiánnyal kell megküzdeni. Az SZJA 1 +1 % Forrás: APEH 2002 2003 2004 m ............- - _...-A-« - ... *...... tr venyes pssanix szama 2 OSI 717 2 192 559 2 184 779- civil szervezetekre 1 332 694 1 396 833 1 364 376- egyházra i Mills ÍÜ7IS7M 828 483 Felajánlott összeg 8 345 862 10 120 878 11 598 507 “ civil szervezetekre 5 174 217 8 237 141 7 883 412- eovházra* 3 171 565 3 883 030 4 595 055 ‘Tartalmaz minden évben egy kiemelt költségvetési előirányzatot is. ajtóban ugyan ilyentájt bősége­sen hirdetik magukat ezek a szervezetek, de legfeljebb az elnevezésük alapján lehet vá­lasztani. S minél hangzatosabb, szívhez szólóbb egy név, annál nagyobb esélye van a bevételre: az éhező gyerekeket, a mellrá­kos nőket, a kivert kutyákat fel- karolókat mindenki szívesen se­gíti. Ám, hogy valójában mivel foglalkoznak, hatékonyan hasz­nálják-e fel a pénzt - mennyi jut az iskolásoknak tejre, a betegek ellátására, az állatok táplálására, s mennyi folyik el reprezentáci­óra -, az elvileg megtudható, de alig akad valaki, akinek van arra ideje, energiája, hogy ennek utánanézzen, a szervezetek kötelező be­számolói pe­dig semmit- mondóak: „köszönjük, az alapító ok- iratunkban meghatáro­zott célokra fordítottuk”. Másfelől vannak olyan diva tos és felkapott szervezetek, amelyeknek más forrásokból is van annyi pénze - s rendelkez nek olyan kapcsolatokkal - hogy megjelenhesse­nek a médiában, óri­ásplakátokon, szóró­lapokon, s épp en­nek a nyomulásnak köszönhetően továb­bi hatalmas bevéte­lekre tesznek szert az szja-ból. Ezzel szemben a többség legfeljebb a kedvez­ményes újsághirde­tésekben hívhatja fel magára a figyelmet. De amikor egyetlen oldalon szerepel esetleg soktu­catnyi név, kevés az esélye an­nak, hogy a valóban rászoruló s kiemelkedően fontos tevékeny­séget végző szervezet jelentős összegekhez jusson. Az adózók információhoz juttatását az elmúlt nyolc esz­tendőben a Nonprofit Informá­ciós és Oktató Központ alapít­vány vállalta magára. Idén a NIOK egy összefogást kezde­ményezett, amelynek keretében minden régióból csatlakozott a kampányhoz egy-egy szervezet, így ebben az évben már nyolcán próbálják az adózókat hírekkel ellátni. Eddig sok változás nem tapasz­talható, de most má­jus 20-ig kell a beval­lást benyújtani s ren­delkezni az egy-egy százalékokról, így van még idő a győz- ködésünkre. De ha a jelenlegi­nél lényegesen több információ jutna is el az adózókhoz, sokan még akkor sem rendelkeznének az 1+1 szá­zalékukról. Bár nem kerül túl sok energiába a nyilatkozat megtétele, s nem is bonyolult, vannak, akiket még ez is elret­tenti Ilyen például BÁRÁNDY GYÖRGY. A neves ügyvéd la­punknak bevallotta, hogy nem szokta kitölteni ezeket a doku­mentumokat. - Ennek az oka a lustaságom, annyit dolgozom, hogy nincs időm még ezzel is foglalkozni. Almási B. Csaba Kérik az szja-nk egy plusz egy százalékát az egyházak és civil szerveze­tek Adnánk is, de NEM TUDJUK, KI ÉRDEMLI MEG, KI SZORUL RÁ, mert alig kapunk információt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents