Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2005. március 27., vasárnap Manka a kamera előtt nőtt fel Édesapja kamerája előtt nőtt fel Manka, Szirtes András rendező az első hét évet rögzítette kislánya életéből. A mozi szerepelt a filmszemlén, de igazi sikere óvodákban, iskolákban van. A filmes szerint legfeljebb a prűdek háborognak majd. Egy országban akkor lehet jó filmeket csinálni, ha morálisan a padlón van. Magyarország ideális környezet ebből a szempontbóL E n vágtam el a köldök- zsinórt, megkönnyeztem, amikor karomba vettem, először én fürdettem, le is pisilt, az első szó, amit kimondott, az „apu” volt - jellemzi Szirtes András filmrendező a kislányához fűződő különleges. viszonyát. Amihez hozzájön az is, hogy miközben kosztért-kvár- télyért vándormozisként járta Olaszországot és Franciaországot, vitte magával a csecsemőt, és miközben vetített, ott lógott a mózeskosár, és lefagyasztott anyatejjel táplálta. Már a szülőszobában eldőlt, hogy elindítja a kamerát, amely azután hét esztendőn keresztül forgott. A rendező ugyanis filmre vette saját kislánya, a Manka becenevű Szirtes Júlia első hét évének testi-lelki fejlődését. A százhúsz órából végül ki- lencvenkét perces fejlődéstörténetet rakott össze az eddigi filmjei alapján is extravagánsnak nevezhető Szirtes András.- Harminchat éve forgatok egy Filmnaplót - magyarázza a rendező. - Enrjyi idő alatt volt néhány családom, valahányszor megismerkedtem későbbi feleségeimmel, természetes volt számukra, hogy állandóan forgatok. Autentikus magyar valóságsokk - ezt a címkét ragasztották a Dear Daughter (Kedves kislány) című filmre, melynek egyik sokkoló jelenetében a rendező-apa nyakánál fogva felemel egy mérgezéstől elpusztult macskát, és közli a kislányával: látod, ez megdöglött. Másik alkalommal részletesen elmagyarázza neki, hogyan születik a kiscica.- Szalonképesen elmondtam, pontosan mi történik a kandúr és a nőstény macska között párzáskor, de hát ez nem jelentett újdonságot Man- kának, hiszen falusi környezetben nőtt fel, naponta látta az állatok párzását, szemtanúja volt, hogyan ellik a ló, tudta, mikor tüzel a szuka - idézi a jelenetet Szirtes András. - Miután pedig Manka látta a sok kiscicát, a legteljesebb természetességgel kérte, hogy csinálj nekem testvérkéket! Lehet persze, hogy sokkoló, ha ez egyáltalán eszébe jut egy gyereknek. Számomra ez emberibb, mint a va- lóságshow-k ordenáré jelenetei, melyekben infrakamerával rögzítették, hogyan beszél két ember csúnyán a takaró alatt. Megjegyzi, ügyelt arra, hogy még véletlenül se legyenek a filmben meztelenkedések, melyekre az egyre gyakoribb pedofília miatt érzékeny a mai társadalom, csak a szellemi intimitásukkal ható jeleneteket hagyta a filmben.- Az általam tisztelt Jean- Luc Godard szerint egy országban akkor lehet jó filmeket csinálni, ha morálisan a padlón van - magyarázza. - Magyarország ideális környezet ebből a szempontból, és biztos, hogy a prüdéria majd igyekszik fogásokat találni a filmemen. Hosz- szú ideje nem született ilyen film, ezért is kelthet feltűnést, aminek őszintén örülök. Előfordult, hogy ha a film egyik operatőre, Kardos Sándor nem ért rá, a rendező-apa a kislánya kezébe adta a kamerát, mi több, Manka még a vágószobában és a vetítéseken is segédkezett. A film rövidített változatát Szirtes először egy gyermektáborban vetítette le, ahol Manka is nyaralt. A gyerekek azt kérték, szerezzek nekik olyan macskákat, amilyenek a filmben is voltak... AMERIKÁTÓL A VÁNDORMOZIIG Szirtes András két évig élt Amerikában, filmezett Franciaországban, ő jegyzi többek között a Forradalom után, A kisbaba reggelije, a hatórás Mikrokozmosz és a Lenz című filmeket. Színészként szerepelt Marco Ferrari filmjében, de Jancsó is hívta. Egyedül forgatott filmet New York-i apartmanjában. A Sade márkiról készült filmjéhez a Tifos az Árban keresett szereplőket. A Dear Daughtert saját pénzből, tizenötmillióból forgatta, mostanában nincs állandó jövedelme, új filmjével házal, így keres pénzt. Mint egy mai vándormozis. Szirtes felhagyott az alkoholizálással, miután Manka lánya a filmben azt kérte tőle, ne igyon többet- Elutasítással is találkoztam - mondja Szirtes András. - Váradi Júlia rádióriporter, aki szerepelt előző filmemben, felháborodott, mit képzelek magamról, hogy a gyerek és a feleségem beleegyezése nélkül ösz- szerakok egy ilyen filmet? Persze, nem tudhatta, hogy a volt feleségem közölte, nem kívánja alkotói pályámat befolyásolni, csak azt kéri, rendszeresen fizessem a gyerektartást... Három éve külön élnek tőlem. Érdekes, de érthető, hogy a film jobban megérinti a női lelkeket. De hát a női lélek Szirtes Andrásban is működhetett, aki három évig gyesen volt. Nem véletlenül kérdezte meg tőle egyszer a filmben Manka: apu, te miért nem vagy néni?- Ráhibázott - teszi hozzá a rendező. - Asztrológusom szerint női csillagjegyem van, állítólag egymillióból egy emberre jellemző az ilyesmi. Általában férfinak érzem magam... A film egyébként rólam is szól mint apáról, akinek sikerült gyermeke talpra állását, első elindulását is megörökíteni, ami igazi kincs. Miként a rendezőt is megérintette saját filmje, hiszen forgatás közben leszokott az alkoholról. Manka ugyanis megjegyezte apjának: ne igyál többet, mert olyankor csúnya vagy és durva.- Eldöntöttem, hogy a család és az egész élet fontosabb, nem lehet, hogy egy gyerek részeg apa mellett nőjön fel, ez luxus - mondja. - Az alkoholizmusom pótcselekvés volt a megoldatlan gondokhoz, ami a filmből kiderül. Túl későn hagytam abba ahhoz, hogy újra összeálljon a család, melynek szétbomlása egy jelenetben látható, amikor kiderül, hogy már nem lakunk együtt. Csontos Tibor Megrendelhető-e a császármetszés? Divat lett a császármetszés, pedig az orvosok csak szakmailag indokolt esetben mjj|gg^ek. Viszont sok nő fél a fájdalomtól, vagy inkább nem szet^^toa kitágulna a hüvelye.- Értelmetlen arra hivatkozniuk a szülő nőknek, hogy hüvelyi szülésnél kitáguló hüvelyük tönkreteszi későbbi szexuális életüket - mondja dr. Farkas Tibor szexológus. - Tanácsot sem kértek még tőlem eZzel kapcsolatban. A császármetszés gyakorisága megint egy amerikai divat majmolásá, e szülési módnak nincs köze a szexuális élet minőségéhez. A kulcskérdés, hogyan stoppol a szülészorvos, ha tágra hagyja, ügyetlenül csinálja. A szexológust azért keresik a nők szülés után, mert hetven százalékuknak csökken a libidója. A szülésre várakozók között mégis kitört a császármetszési láz, ami már olyannyira feltűnt a Szülészeti és Nő- gyógyászati Szakmai Kollégiumnak, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. A kollégium elnöke, Szabó István professzor szerint szó nincs arról, hogy a császármetszéseket elleneznék, csupán a szakmailag indokolatlannak tetsző műtétekkel kívánnak foglalkozni. A professzor úgy véli, a szülészetinőgyógyászati szakma lejáratása, ha az orvos szakmailag nem indokolhatóan csupán a szülő nő kérésére császármetszéssel segíti világra az újszülöttet. Az egészségügyi törvény elvileg lehetővé teszi, hogy az anya választhassa a császármetszést, de ha ez a beavatkozás szakmailag szükségtelen, az orvosnak vissza kell(ene) utasítania a kérést. Harminc éve a nők négyöt százaléka szült császárral, napjainkban ez az arány húsz-huszonöt százalék. A szülő nők, akiket nem érdekelnek a császározást kísérő szakmai indokok, hetekkel a szülés várható időpontja előtt kérik orvosukat, hogy a császármetszést alkalmazzák, vagyis megrendelik a beavatkozást. A hüvelyi szüléstől való félelem az orvosokban is működhet: sok műhibapert szülészek ellen indítanak, és bármilyen szövődmény is adódhat a hüvelyi szüléskor, a számon kérők első kérdése, miért nem végeztek császármetszést. Rákóczi István professzor úgy véli, a szülészek ma arra törekednek, hogy ne kialakult vészhelyzetben kerüljön sor császár- metszésre, hanem megelőzésként. JAKSITY KATA műsorvezető:- Második babámat várom, remélem, semmiféle komplikáció nem lép majd fel. Bízom benne, hogy császár- metszés nélkül hozhatom világra. A természetes szülés híve vagyok, de tiszteletben tartom, ha valaki császár- metszéssel szeretne szülni. Szerintem a szülés igazi és szép élményét a természetesség jelenti, annak ellenére, hogy ez esetleg hosszas vajúdással, fájdalommal járhat. De hát azt gondolom, ez a legszebb •szenvedés egy nő életében. FOLDESI JUDIT színésznő:- Münchenben szültem, eszembe sem jutott, hogy ne természetes úton jöjjön világra a gyermekem. Igaz, hogy a császárszülés nem jár akkora fájdalmakkal, de veszélyeket, szövődményes következményeket hordozhat magában. A német orvosom azt mondta, hogy szerinte életképesebb az a baba, amelyik természetesen, hüvelyi úton születik. Hallottam akkor, hogy divatból kint is sokan kérik a császármetszést, de ez engem nem befolyásolt a döntésemben.- Sok szülő nő kéri: „tessék inkább megoperálni, mert félek a fájdalomtól - idéz eseteket dr. Domokos Nándor, a BM Kórház főorvosa. - Nehéz meggyőzni a szülő nőt, a szenvedés nem elég indok a császármetszéshez, hiszen ma már hatásos a szülés alatti fájdalomcsillapítás. Hozzáteszi, hogy a szülésznek a kórlapban le kell írnia a császármetszés indokát, hogy anyai, magzati vagy összetett javallat alapján vált szükségessé a műtéti beavatkozás. Szerinte a Magyarországon elvégzett császármetszések orvosilag indokoltak. Helyesli a szakmai kollégium felülvizsgálati szándékát, de nem feltételezi egyetlen kollégájáról sem, hogy „megrendelésre” végzi a császár- metszést. A sebészhez sem állít be senki azzal, hogy fél a vakbélgyulladástól, vegyék ki a vakbelét. Több nő mondta, hogy ragaszkodik a császármetszéshez, mert attól tart, hogy a hagyományos szüléskor hüvelye kitágul, és szexuális élete sokat veszítene élvezeti értékéből. Domokos főorvos megjegyzi, ez sem indok a császármetszésre.- Nem hiszem, hogy a mai intim- tornás világban sok nő ezért kérné az operációt - mondja. - Sokan még a teherbe “esés előtt elhatározzák, hogy a fájdalomtól való félelmük miatt inkább a császármetszést választják. Ilyenkor megnyugtatom őket, hogy a világon ez az egyetlen fájdalom, amelynek valóban értelme van, hiszen életet ad. Cs.T.
