Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-23 / 68. szám

ALMANACH 035 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 23., SZERDA- BUZSÁK A falujukért fiirdenek Csisztán minősítés Gyógyvízzé nyilvánítanák az új kút forrását Mozgalmas a falu központja. Aki a tavaszlas hétfő délelőttön vető­dik ide, Burján Elizabettel talál­kozhat a faluház előtti téren. Az Erdélyből jött asszonynál a pléd­től a cipőig, az edényzettől a zok­niig szinte minden kapható. Ne­gyedik éve árulja portékáját a művelődési ház előtt Mondják a helyiek: nem lehet olyan cudar idő, hogy bekéretőzzön a házba. Megszokták, szívesen vásárol­nak nála, hiszen még alkudni is lehet. A sürgés-forgás alapvető oka azonban, hogy nyolcvan embert szállít az önkormányzat Csisztafürdőre, akik több tur­nusban mártóznak a kellemes vízbe. Ez része annak az eljá­rásnak, amelynek során gyógy­vízzé minősíthetik az új kút ví­zét. Két éve mindenkit meg­ijesztett, hogy olaj jött föl a ter­málvízzel. Akkor a falu nagy ál­dozatot vállalt: sok pénzt fordí­tott a szennyezés megszünteté­sére és az új kút fúrására. Most továbblépnek, talán augusztus­ra eldőlhet, hogy milyen értéke­ket rejt a víz. Csermely Miklós budapesti főorvos, Máté András marcali reumatológus és fi- zioterápiás főorvos, illetve Szűcs Tibor háziorvos vizsgálja majd, hogy az ízületes betegek­nél hozott-e javulást? Szűcs Ti­bor máris érzékeli betegein a kedvező változásokat. Mint mondta, egyheti fürdőzés után jelentkeztek a jellegzetes reak­ciók, meggyőződése, hogy a víz­nek gyógyítóhatása van. Tapolcai József polgármester­nek nehéz volt a döntés: ki ma­radjon ki a kísérleti fürdőzés­ből, mert annyian jelentkeztek. Medgyesi István,a sportkör elnö­ke, akivel a fürdés után beszél­tünk, meg is mondta, miért: - A feleségem buzsáki lány, én is annak érzem magam. Köteles­ségünk, hogy ennyit megte­gyünk a faluért. Az utódaink­nak és nemcsak a buzsákiak- nak, hanem Somogyországnak is jobb lesz, ha megmarad Csisztafürdő. Kara Lajos alpolgármestertől tudjuk, hogy a fürdőt bérlő Ka- postipp Kft. egy évig ingyenesen beengedi a gyógyvízért mártó- zókat. Tapolcai Józsefnek nagy tervei vannak, amelyekkel a képviselő-testület is egyetért: december végén lejár a bérleti szerződés, akkor gazdasági tár­saságot alapítanak, amelyben az önkormányzat is részt vállal. MÚLT ES JOVO Őrzik a hagyományaikat Európa útjait járják- Jó volna, ha a falu elöregedett és még fiatal lakossága felelős­séggel meg tudná becsütnrszü- lőföldje értékeit - mondta Knézics István idegenforgalmi referens. A falu egykori polgármestere aggódik a népi hímzések, fara­gások és táncok jövőjéért. Úgy látja, hogy a fiatalok nem tud­nak magukkal mit csinálni, ke­vesen vesznek részt a hagyo­mányőrző tevékenységben.- Természetesnek tartom, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatásához megértés­re, őszinteségre, együttgondol­kodásra van szükség. Ehhez még csak pénz sem kell, csak a falunk jövőjéért érzett felelős­ség valamennyi buzsáki lakos részéről - mondta. A feladatokat is meghatároz­ta, mondhatni a többségét ön­maga számára: fontosnak tartja a marketinget, kiállítások szer­vezését és kiadványok megje­lentetését. Szorgalmazza a köz­ségről szóló magyar nyelvű vi­deó megújítását is. Buzsák vitathatatlanul a kis­térség idegenforgalmi központ­ja. A faluházba települt Tour- inform iroda meghatározó sze­repet vállal az értékek megis­mertetésében. A Kara-Trans Kft. családi vál­lalkozásból alakult két éve. A család azonban már 1992-től nemzetközi fuvarozással fog­lalkozik, akkor alapították a vállalkozásukat. Kara Lajosné, a cég társtulaj­donosa elmondta, hogy három kamionjuk járja az európai utakat, elsősorban olasz és magyar megrendelőknek szál­lítanak exportra faárut és mezőgazdasági terményeket. A járműveik EU 3-as minőségbiz­tosítással rendelkeznek, így a legszigorúbb uniós elvárások­nak is megfelelnek. Hozzátette, hogy a 14 éves megbízható üzleti kapcsolataik segítették át őket az európai uniós csat­lakozáson, illetve a minőségi beruházások megvalósításához is hozzájárultak. Az édesanya számára büsz­keség, hogy gyermekei is meg­találták a helyüket a családi vál­lalkozásban. Norbert a jár­művek javításában, karban­tartásában és az engedélyek beszerzésében segít. Barbara, aki most kismama, az admi­nisztrációban vesz részt. Van jövője a családi cégnek. , Természetesen több lábon állnak: gabonatermesztéssel foglalkoznak. ▲ EZ A HÍR BUZSÁKON Tízmilliós keret a pályázatokhoz Hatmillió forint a kistérségi társulástól A lengyeltóti székhelyű kis­térségi társulás sikeres pá­lyázatából az általános isko­la profitált, mondta Tapolcai József polgár- mester (képün­kön), a társulás általános elnök- helyettese. Ugyanis hatmil­lió forintot ka­pott az intéz­mény eszközeinek fejleszté­sére, felújításokra. Megérkezett a falu gólyája Az önkormányzat idén 251 millió 750 ezer forinttal gazdál­kodhat. Varga Lászlóné jegy­zőtől (képün­kön) megtud­tuk, hogy a képviselő-testület mintegy tízmillió forintos tartalékot határozott meg a költségve­tésben, hogy a pályázatokhoz szükséges saját erőforrás rendelkezésre álljon. Kara Lajosék kéményére már­cius 21-én visszatért a gólya. Általában az augusztusi bú­csúig marad, hogy újra útra keljen. A következő napokban a fészkét építi. Szakkörben táncolnak az iskolások Az iskolában évekkel ezelőtt bevezették a népi hagyomá­nyok képzését. Felvételünkön: Olasz Martina (balról) és Gelencsér Anett. Az utolsó figyelmeztetés Buzsák nevét a népművészete tette ismertté. Külföldiek ezrei fordultak meg a faluban, egy egy térítőért, párnahuzatért. Az itt élő ügyes kezű asszonyok ki is használták az érdeklődést, szinte nem volt olyan kerítés, kapu, amelyen ne lengetett vol­na valamilyen hímzést a szél. Télen varrtak, nyáron eladták. Mára csökkent az érdeklődő és a varró asszonyok száma is. Már-már attól félnek, hogy az idősek kihalásával megszűnik a nemzetközi hírű buzsáki hím­zés is. Nem véletlen, hogy néhá- nyan megkongatták a vészha­rangokat! EZT FŐZIK BUZSÁKON Belática, káposztaleves Varga Ferencnétől kaptuk az ősi buzsáki receptet. Egy köze­pes fej friss káposztát, két bur­gonyát, egy kanál zsírt, lisztet, borsot, köményt, fokhagymát, törött és csöves paprikát, eset­leg sózott vagy friss húst hasz­nál fel hozzá. Ha hússal készíti, azt előtte félig megfőzi. A káposztát ujj­nyi csíkokra vágja és két liter vízben, sóval, borssal, csöves paprikával, kö­ménnyel, bur­gonyával pu­hára főzi. A zsírból, liszt­ből, törött paprikából rántást készít és ezzel berántja. A CIKKEKET F. SZARKA ÁGNES ÉS GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA BUZSÁKIMAGÁNÜGYEK ...................................................... Negyven két év alatt negyven trófea Jancsekity Ferenc, a Cseralja Va­dásztársaság vadászmestere. Háromezer hek­táron gazdál­kodnak, főként őz, vaddisznó és szarvas fordul elő a területen. Fácánt is szíve­sen tartanának, de a madárnak nincs meg az élettere. Hobbija is az erdőhöz, a természethez köti. Először eteti, neveli a va­dat, s csak végső esetben lövi. Mint mondta, hetente két napot vadászik, egyet horgászik, a többi időt a szőlőben tölti. A leg­büszkébb négy vaddisznótrófea közül egy huszonhárom centis agyarra, és egy négyszáz gram­mos őzbakagancsra. Szőlészkedés után a labdát rúgja Pasztusics Lajos harminc hek­táron gazdálko­dik. Búzát, ku­koricát, napra­forgót termel­nek a családi gazdaságban. Főállásban munkairányítóként egy szövet­kezetben dolgozik. A szabad idejét pedig a szőlőben tölti. Most éppen a metszés vége felé tart. Kevéske szabadidejében szívesen néz tévét, főként a labdarúgást kedveli. A magyar bajnokságban az Újpestnek szurkol, de minden európai or­szágban megvan a kedvenc csapata. Fia Somogyváron fut- ballozik, így természetes, hogy ez a kedvenc megyei csapata. Hímzésben nincs helye a fantáziának Tölgyes Istvánná azon kevés buzsáki asszo­nyok közé tar­tozik, akik még hímzéssel ke­resnek egy kis nyugdíjkiegé­szítést. Kilenc­éves korától hímez, s a külön­böző kiállításokon mindig nyer valamit. Legutóbb a So­mogy Megyei Népművészeti Kiállításon kapott oklevelet. A rajzolástól az utolsó öltésig minden mozzanatot maga csi­nál. Csak eredeti mintákkal dolgozik, szerinte itt nincs he­lye a fantáziának. Szereti a rendet maga körül, így szíve­sen végzi a házimunkát, és az udvar, a kert gondozását is. Lovat tart a falu katolikus papja Balsai Tamás hét éve a telepü­lés katolikus papja. A fiatal tisztelendőt ha­mar elfogadta, megszerette a közösség. Mint mondta, ez a jó kommunikációs készségének is köszönhető. Az állatszerete- te, a lótartás miatt még jobban szívébe zárta a falu lakossága. A lótartás szinte családi örök­ség, a génjeiben hozta magá­val, hiszen a felmenői között nem egy lótenyésztő található. Most egy kisbéri félvér, törzs­könyvezett kanca tulajdonosa. A lótartás számára pótcselek­vés, regeneráló, szellemi, lelki feltöltődési adó foglalatosság. Különleges állatok a nyugdíjas fafaragónál Fehér Józsefet, ha megkérde­zik, hogy mi a foglalkozása, azonnal rávág­ja, hogy nyug­díjas. Arról az őt körülvevő tárgyak beszél­nek, hogy fafaragó. Mintegy negyven évvel ezelőtt vett elő­ször vésőt a kezébe, Gyanis László népi iparművész támo­gatásával. A későbbiekben Fo­nyódon már közösen vezették a faragó szakkört. A másik nagy szenvedély az állattartás. Ötven méhcsalád gyűjti a mé­zet, de udvarában található pulyka, gyöngytyúk, kerimói kecske, sőt négy emu is sza­ladgál az elkerített részen. Versel a hímző iparművész Tanasics Lstvánné, a hímző­nők nagy öregje. Ta­lán senki nem isme­ri olyan jól az eredeti buzsáki hímzéseket, mint ő. Tíz­évesen fogott először tűt, cérnát a kezébe. Több ezer darab került ki a keze alól, még a Mátyás templomba is jutott belőlük. Jó néhány elis­merést, oklevelet, díjat szerzett. Ma szívesen ül asztalhoz, és verseket ír. Csak úgy, a fióknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents