Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-11 / Vasárnap Reggel, 28. szám

mmmm Mi 6 Riport, interjú Superman és a Szadesz Miként bő lebernyeges, Hollywood felé gyakorta repkedő társa, a magyar Superman is látszólag a semmiből, egy másik bolygóról érkezve szállta meg a magyar politikát. Az SZDSZ exkampányfőnöke, ERDÉLYI „SUPERMAN” ZSOLT mégsem mondható kezdőnek a média világában. ««r íróit ő már minden: Alföl- % § di Róbert megszűnő % í show-műsorának bajke- W verője, az egyik germán autómárka reklámkampányá­nak kiötlője, a Tilos Rádió mű­sorvezetője. Egy Tarantino- mozira (lásd: Ponyvaregény) utalva azt is mondhatnánk: amolyan problémamegoldó em­ber. Egyébként liberálisnak vall­ja magát. Szereti a csajokat és a közelmúlt ereklyéit a Tisza ci­pőtől a wurlitzerig. Focibolond. Kedvence egylete: a Baros és Nedved vezette cseh válogatott.- Most, hogy az általad meg- koreografált, szókimondó kam­pánynak köszönhetően Demsz­ky Gábor és Szent-Iványi István egyaránt megrohamozhatja Brüsszelt, és a SZDSZ is az eddi­gieknél szebb álmokat szövöget­het, szerinted hány liberális csajnak támadt kedve a szülés­hez?- Pontban annyinak, ahány vitorlásban ülő fiú találkozik egy rajzfilmhóddal vagy ameny- nyi hidegburkoló kaméleonnal indul fugát beállítani... Épp any- nyi nő fog szülni, ahány akar.- Vagyis a kampány egyik reklám filmjében szereplő szlo­gent, miszerint: „azért szavazok az SZDSZ-re, mert a csajom szülni akar" nem lett volna sza­bad behabzsolnia a felelősen gondolkodó választópolgárnak?- Nem hiszem, hogy ez az egyetlen reklám megmagyaráz­ná a sikert. Bár a magam véle­ményeképpen változatlanul fenntartom, hogy 2004-ben egy fiatalember nem szükségszerű­en hívja kedvesének a csaját, és a csaja sem szükségszerűen ne­vezi hódolójának, lovagjának vagy a fene tudja micsodájának a pasiját. A köznyelv profi kom­munikátorok által könnyen for­málható dolog. Nyilván Grétsy tanár úr most idegesen kopog a lábával, de ettől még tény, hogy a reklám, a kommunikáció töb­bet alakít a társadalmon, mint bármi más. Szívből szeretem azokat az embereket, akik úgy döntenek, nem néznek többet tévét és nem vásárolnak reklám hatására. De ők vannak keve­sebben. A politika egy iparág, amit el keli adni.- Talán nem illetlenség, ha megkérdezem: hová ikszeltél?- Nem mentem el. Utoljára 1990-ben szavaztam, azóta azért nem, mert úgy érzem, ez nagyon-nagyon komoly dolog. Mivel ez egy intenzív kérdés, a tartózkodást választottam.- Mert nem mersz dönteni?- Szó sincs róla. Azt gondo­lom, a munka és a meggyőződés két külön téma. Nem szabad a kettőt összekeverni. Az embe­rek vagy túlzott, vagy alábecsült elvárásokat támasztanak a poli­tikával kapcsolatban. Elfelejtik, hogy a képviselők is emberek. Felnéznek rájuk, ha kell, ha nem. Tőlük várják a megoldást. Egyszerűen hozzászoktak ah­hoz, hogy felkínálnak nekik bi­zonyos választási lehetőségeket, a gondolkodásuk elkényelmese- dett. A szavazó, vagyis inkább a néző, a befogadó a reality show- k szintjén ítéli meg, melyik párt­alakulat számára a legszimpati­kusabb. Úgy képzelik, vannak tökéletesen jók és tökéletesen rosszak. Utóbbiak, ha a Mickey egeret találják fel, akkor is rosz­szak maradnak, míg a szeretett vezetők bármekkorát bakiznak, kapnak egy újabb esélyt. Szív­ből, gyomorból politizálunk. Én pedig ebből szeretnék kimarad­ni...- Demszky Gábor megkö­szönte a kampányban végzett munkádat?- Gratulált, ahogy a második helyen bejutott Szent-Iványi Ist­ván is. De tisztában vagyok vele, hogy a választásokon elért ered­mény nem egyszemélyes telje­sítmény. A főpolgármester meg­választása viszont - s ezt belátta mindenki - a kötelező minimum volt. A siker titka az lehetett, hogy az SZDSZ nem kifejezetten Demszkyre építette a kampá­nyát, nem másokhoz képest fo­galmazta meg üzeneteit, inkább „önmagát” adta, bevállalta, hogy sokszínű párt.- Ha lenne munkakönyved, mi szerepelne benne a „Foglal­kozása" rublikában?- Kreatív igazgató. Té­vedés ne essék, nem azt jelenti, hogy én va- .. gyök a legkreatívabb. Mindösszesen annyit takar, hogy meg tudom ítélni egy adott ötletről helyénvaló-e, képes-e hatni, s a meglévő pénzből meg le­het-e valósítani. Szabó Zoltán Attila „Kommunikációs szempontból ennél nagyobb kihívás már csak a MDF lett volna, de ők nem kerestek. Az SZDSZ nyíltan akart beszélni: közölték, ők a liberáli­sok, van politikai mondanivalójuk. Hogy azt most laborban fejlesztet­ték ki vagy a látóember mondta nekik, nem tudom... Ez egy bér- gytlkosmunka. A megbízásom arról szólt, hogy június 13-án este a párt Ürüljön. Függetlenül attól, hogy én mit gondolok...” {Részletek eav Erdélvi Zsolttal készült interiúból - Néoszabadsáa Aki felforgatná az egészségügyet MOLNÁR LAJOS nem könnyű ember. Neki - mint sokaknak - határozott elképzelése van ar­ról, hogy az egészségügyi rendszer a jelenlegi formájában miért nem működőképes, csakhogy ő minduntalan el is mondja a véleményét, felvázolja a válságból kivezető utat, és az sem zavarja, ha ez másoknak nem tetszik. így nemegyszer kivívta kollégái haragját is, hiszen vannak olyanok is, akiknek nagyon kényelmes a mostani állapot. i| . egszólalt a hálapénz­P - botrány ügyében is, hi­X szen a hetvenes évek vé- V Ágén inkább külföldre ment el dolgozni - hogy a pénzből végre fel­építhesse a házát -, mintsem hogy el­fogadja a borítékokat.- Miért tiltakozik a hálapénz ellen ahelyett, hogy ön is belátná, olyan ke­veset keresnek az orvosok, hogy rászo­rulnak erre a pluszjövedelemre?- A paraszolvencia jelensége na­gyon megosztja a társadalmat, ezért azt vallom, beszélnünk kell róla, ke­resni a lehetőséget, miként lehetne felszámolni. Az nem megoldás, hogy szemérmesen hallgatunk.- Sokak szerint roppant egyszerűen meg lehetne szüntetni. Többszörösük­re kell emelni a béreket.- Nagyon téved, aki ezt hiszi. A Medgyessy-kormány idején az orvo­sok több mint 50 százalékos fizetés- emelést kaptak, mégsem változott semmi. Egyik kollégám szellemesen azt mondta, félmillió havonta az orvo­sok többségének vágyálom, egy ki­sebbségnek viszont rémálom lenne. Egy szűk csoport érdekeit sértené a hálapénz felszámolása, a probléma csupán az, hogy épp ők a hangadók. Másfelől Olaszországban, Franciaor­szágban is tüntetnek az orvosok a ma­gasabb bérekért, ott még sincs para­szolvencia, vagy még jobb Csehor­szág példája, ahol szintén nem kap­nak borítékot a kollégák, holott nem vagy csak alig keresnek jobban, mint mi. A jelenlegi elavult egészségügyi rendszer szüli a hálapénzt, azt kellene megváltoztatni.- Ez nemcsak az ön vesszőparipája, mindenki, aki egészségüggyel foglal­kozik - legyen az politikus, szakmabé­li - erről beszél 10-15 éve, mégsem tör­ténik semmi. Ennek mi az oka? DR. MOLNÁR LAJOS Született: 1946. október 13., Nyírbátor Diploma: Deb­receni Orvostu­dományi Egye­tem, fül-orr- gége szakvizsga Munkahelyei: számos magyar- országi egész­ségügyi intéz­mény, ezenkívül Algériában és Ausztriában is dolgozott, jelen­leg a fővárosi Szent István Kórház főigaz­gatója Család: nős, felesége radio­lógus, 2 lánya - egyikük média­jogász, a másik kereskedelmi diplomáciával foglalkozik - és két unokája van- Igazságtalan lennék, ha azt állíta­nám, hogy a rendszerváltás óta nem történtek pozitív lépések. Módosult a finanszírozási rendszer, a betegjogok kiépültek, a népegészségügyi prog­ram - benne a betegségmegelőzés - kiemelt szerepet kapott. De az útnak még csak a legelején járunk, hiszen a legalapvetőbb gondokat nem sikerült felszámolni. Mind a beteg, mind az orvos, mind az egészségügyi intézmé­nyek borzasztóan kiszolgáltatottak, a kórházak működésére ugyan még len­ne elég pénz, de az épületek 50 éve fo­lyamatosan pusztulnak, és sok pénzt elvisz a fenntartásuk, a technikai fej­lődés következtében újabb és újabb eszközöket fejlesztenek ki, de horribi­lis összegeket kérnek el értük. Mind­ezeken a problémákat csak állami for­rásokból nem lehet megoldani, ezért kell bevonni a magántőkét.- Csak hát több százezer ember kö­veteli, hogy ne adják el a kórházakat.- Igen, de 9 és fél millió nem írta alá a petíciót. A Tárki adatai szerint pedig az emberek 70 százaléka támogatja azt, hogy vállalkozói pénzösszegek is kerüljenek be a rendszerbe. Arról nem beszélve, hogy az egészségügyre fordított összeg 40 százalékát már most is magánszolgáltatásra fordítják, csaknem minden háziorvos és pati­kus vállalkozó. Csináljuk vissza?- De miért éri meg egy tőkeerős vál­lalkozónak, hogy ebbe a sanyarú hely­zetben lévő ágazatba ölje a pénzét?- Nem azért - mint azt egyesek ál­lítják -, hogy megszerezzék az értékes ingatlant, azután bezárják az intéz­ményt, mert ez a kockázat kizárható. Hanem azért, mert az egészségügy az egész világon nagy üzlet, stabil piac­nak számít. Betegek sajnos mindig lesznek, és valaki fizeti az ellátásukat.- A betegeket ennél jobban érdekli, mikor nem kell majd WC-papírt, evő­eszközt a kórházba vinni, vagy remél­hetik-e azt, hogy egy óvodás adagjánál több ételt kapnak vacsorára?- Ez is finanszírozási kérdés. Tart­hatatlan, hogy az Országos Egészség- biztosítási Pénztár monopolhelyzet­ben van. Mert ha a betegnek problé­mája van az ellátással, legfeljebb pa­naszkodni tud, s vagy meghallgatják, vagy nem. Ha viszont több biztosító működne az országban, és az illető nem elégedett azzal, amit a járuléká­ért kap, akkor elmehetne egy másik biztosítóhoz. De nemcsak a biztosítók között alakulna ki verseny, hanem az intézmények között is, s a biztosítók azzal a kórházzal kötnének szerző­dést, amelyik jobb ellátást - korsze­rűbb eszközöket, tisztább kórterme­ket, normális mennyiségű ételt - nyújt. Persze szabályozott, garanciák­kal körülbástyázott, nem tisztán piaci alapú versenyre gondolok, ám sokán még ebben a formában sem fogadják el, hiszen számukra a jelenlegi állóvíz a kényelmes. Be kellene látni végre, csak a versenyszféra tud versenyké­pes jövedelmet biztosítani.- De már most is van egyfajta ver­seny a kórházak között: ki tud jobban manipulálni a kódokkal, hogy több pénzt kapjon az OEP-től, vagy ki mer több olyan napot ráírni a beteg karton­jára, amikor már rég hazaküldték.- Nálunk elképzelhetetlen, hogy több napot jelentünk le, mint amed­dig kezeljük a beteget. A kódokkal folytatott ügyeskedés pedig azt jelzi, hogy nemcsak alulfinanszírozott be­avatkozások vannak, hanem olyanok is, amelyekért többet fizet a biztosító, mint amennyibe valójában kerülnek, így bevételre is szert tehet egy kórház.- Önöknél az a betegcsere is elkép­zelhetetlen, ami Szegeden történt?- Sok rosszat el lehet mondani a hazai egészségügyről, de azt nem, hogy ezzel magyarázható ez a szomo­rú eset. Fatális véletlen történt, ami időnként előfordul a leggazdagabb, legszervezettebb országokban is. Sze­geden valaki súlyosan hibázott, ami más szakmákban is előfordul, csak­hogy nálunk az emberek élete függ a munkánktól. Almási B. Csaba A Fővárosi Közgyűlés szakbizottsága - az ellenzékiek és néhány szocialista városatya szavazatával - nemrég felmentette Molnár Lajost (aki egyben az SZDSZ egészségügyi programjának az aty­ja) a posztjáról, de a határozatot Demszky Gábor felfüggesztette. A főpolgármester arra hivatkozott, nem kérték ki a véleményét és nem indokolták meg a döntést. A távozását szorgalmazók szerint Molnár egyszer megsértette a közbeszerzési törvényt, s nem fo­| gadták el a kórház tavalyi beszámolóját. A főigazgató pártján ál­lók szerint viszont - beleértve az intézmény kollektíváját - politi­kai támadás zajlik, hiszen Molnár kiválóan vezeti a kórházat. 1 ' .........LLLU. -L JL .1. U ... [ » I t III .L Ll-L —L..-JLÜ.L —.L —Ü.L..J — JJJ 88 L ]LLLL. LLL.,, I.........................LJL...L.Í.................L...........Ü....L.Í

Next

/
Thumbnails
Contents