Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-09 / 159. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 4 2004. Július 9., Péntek SOMOGYCSICSÓ Csicsói Hírmondó Tíz halastó a határban Halastavat először az Inkey bá­rók létesítettek birtokukon a falu határában, s ezek később a Ba­latoni Halgazdaság kezelésébe kerültek. A hét éve magánosí- tott, tíztavas tórendszer két csi­csói lakosnak ad állandó mun­kát, az őszi lehalászás idején pedig idénymunkásokat is föl­vesznek. Félszáz kisgyermek Tizennégy éven aluli gyermek ötvennégy van a két- százharmincnégy lelkes köz­ségben. A nyolc óvodás és a csaknem harminc általános is­kolás Csurgóra jár be, s 15 fia­tal már középiskolás. A két fel­sőfokú tanulmányokat folytató ’ diák közül az egyik könnyűipari mérnöknek készül, a másik ide­genforgalmi szakembernek. Megszűnt a cigánytelep A téesz és a külterületi szar­vasmarhatelep felszámolása után az idén megszüntették a volt majorsági lakásokat is, ahol főként cigánycsaládok él­tek. A telepi lakosok nem köl­töztek be a faluba, a többség inkább más településekre ment. Somogycsicsóban eladó ház már régóta nincs, s emel­kednek a telekárak is. Recept Csicsóból Forgácsfánk A forgácsfánk receptjét Varga Lászlóné mondta el. Hozzáva­lók: 25 kanál liszt, egy kanál fagyos zsír, tejföl, két deka­gramm élesztő, két egész to­jás, a sütéshez olaj. Az élesz­tőt langyos tejben a tojással felfuttatjuk, ezt hozzátesszük a liszthez. Az alapanyagokból tésztát gyúrunk. Annyi tejfölt te­szünk hozzá, hogy könnyen gyúrható legyen. Vékonyra so­dorjuk, majd derelyevágóval rombusz formájú darabokat vá­gunk ki a tésztából. Villával egyenként megbökjük. Forró olajban kisütjük. Lecsepegtet­jük, s vaníliás porcukorral meg­hintjük a tetejét. A CIKKEKET ÍRTA S FOTÓZTA: bíró Mária AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A CSICSÓI Csicsóban szinte kézzel tapintha­tó a béke és a nyugalom. A kis zsákfalu lakosai azt sem bán­nák, ha megállna az idő, s meg­maradna a település elzártság­ból adódó érintetlen szépsége. Uniós ismertség, összekötőút és nagy léptékű változás itt senki­nek sem hiányzik: a világhálós modernizáció is észrevétlenül épül be napjaikba. A tanulásért és a megélhetésért folyton utaz­nak, mégis itt van az otthonuk. A csicsóiak jól tudják, milyen ér­ték van a kezükben, s meg akarják őrizni maguknak és utódaiknak. Takaros kisközség a kátyús út végén Két kilométerre Somogycsicsó - mutatja a közlekedési tábla. Innen egy bekötőúton jutunk el a kis zsákfaluba. A település innét még nem látszik, de a kereszteződés jel­zi, hogy elég nagy lehet a járműfor­galom. A faluba vezető, kátyús út mellett azonban csak egy keskeny sáv van lekaszálva, az árok partján zavartalanul tenyészik az ember­magasságú gyom, eltakarva min­den irányban a kilátást. Az egyik kanyarban egy tó víztükre, de ven­dégcsalogatónak aligha nevezhető a látvány. Egészen addig, amíg be nem ér az út a faluba, amely taka­ros házaival, pedáns rendjével és szépségével az útnak meglepő el­lentétét mutatja. Gépi munka ingyen- Egész nyáron nem kaszáltatott er­re a KPM; csak egy hete sikerült el­érni, hogy mégis levágják a füvet. De megint megnőtt, az árok mel­letti gazhoz pedig nem is nyúltak - panaszolta Faggyas József polgár- mester. - Ezen nem sokat tudunk változtatni, de arra ügyelünk, hogy legalább a faluban rend legyen. Te­hetjük, mert mindenhez van gé­pünk és eszközünk. Pályázaton nyertük a kommunális kistraktort, amivel minden munkát el tudunk végezni a közterületeken. Kell is a gépi segítség, mert ráérő embert nemigen lehet találni. A többség a környék városaiba és az erdőbe jár dolgozni. Igazi, jól fizető munkale­hetőség persze ott sincs, mégsem tétlenkednek az itt élők. Közmun­kásunk is csak egy van, de így gé­pesítve egymagában is győzi a te­endőket. Tele a falu kasszája- Négy év alatt hatmülió forint tá­mogatás érkezett a községbe a Szo­ciális és Családügyi Minisztérium szociális földprogramja segítségé­Úton Európába vei, s így többszörös értékhez ju­tottak az emberek - folytatta a pol­gármester. - Részt is vesz a prog­ramban a falu csaknem mindegyik családja. Az első évben a nyúltar- táshoz szereztük be a ketreceket, a következő évben vettünk egy na­gyobb kaszálót, legutóbb pedig egy 4,2 millió forintos traktorhoz és a hozzá való munkagépekhez jutott a község. Ezzel már havat is toltunk, tavasztól meg a háztáji földek és kertek művelését segítjük. Az ilyen munkákat rászorultságtól függően ingyen vagy fél áron végzi az ön- kormányzat. Más költséggel, adó­val sem terheljük a lakosságot, itt még a szemétszállítás is ingyenes. Az önkormányzat kasszája elég sta­bil, üyen jól talán még sosem áll­tunk. A költségvetés 50 millió fo­rintjának a felét most fejlesztésre szánjuk. Uniós pénzekre viszont aligha számíthatunk, mert abból sokszor csak a százmilliós terveket támogatják. Ilyen nagy álmaink nincsenek. S mit kezdenénk annyi pénzzel? Várva várt gyermek Somogycsicsó az egyetlen olyan fa­lu Csurgó körzetében, ahová önálló iskolajáratot indít a Volán, mert annyi a bejáró gyerek, hogy napon­ta többször is megtöltik a távolsági buszt. Az itt élők már nem is hiá­nyolják a csaknem három évtizede megszűnt helyi iskolát és óvodát. Sok falutól eltérően itt az elnéptele­nedéstől sem tartanak. Évek óta szinte állandó - 230 lakos körüli - a népesség, és gyermekből sincs hi­ány. A legfiatalabb csicsói lakos, Takács Balázs Noé világrajöttét nemcsak a család várta nagyon, ha­nem szinte az egész falu.- Évek óta nagyon szerettünk volna babát, ez volt minden vá­gyunk, s nagy öröm, hogy végre si­került - ölelte magához kéthónapos Kovács Anikó a kéthónapos kis Balázzsal Nagyné Kasznár Judit öt éve falugondnok kicsinyét Kovács Anikó. - Két hó: nappal érkezett korábban a vártnál, és nem volt könnyű a terhesség, majdnem végig kórházban kellett lennem. Az első időben szinte csak infúzión meg erősítőn élt a kisfiam, de nagyon hamar behozta a lema­radást. Balázska nagyon torkos ba­ba: éjjel-nappal kétóránként köve­teli az evést. Ez elég fárasztó, de so­kat segítenek a szülők. Az anyó- soméknál lakunk, s itt, a faluban laknak az én szüleim is. Talán még inkább szükség lesz a segítségükre, ha majd később visszamegyek dol­gozni. A férjem favágó, s egy fize­tésből nehéz eltartani egy családot. Én varrónőnek tanultam, de nem a szakmámban, hanem a csurgói fagyárban dolgoztam, mert így több volt a pénz. Más munkahely nincs is nagyon, de lehet, hogy si­kerül olyat is találni, ami majd job­ban igazodik az óvodakezdéshez. Tele a teleház Sok baj nem érheti a gyerekeket eb­ben az apró faluban. Ha nincsenek otthon, hamar megtalálni őket a csendes főutcán vagy a hatalmas játszótéren, ahol éppen sárkányere- getéssel ütötte el az időt négy ele­ven kisfiú. A szülők a szomszédos halastóhoz is kiengedik a kölykö- ket: az ott dolgozó férfiak szemmel tartják a suhancokat. Egy-egy tá­bortűz és éjjeli kirándulás is belefér a nyári szünidőbe. A sok szabadtéri játék mellett újabban egyre népszerűbb a tele­ház, amit a könyvtárban rendeztek be. A hat korszerű számítógépet pályázaton nyerte a falu, s vasárnap és hétfő kivételével minden délután ingyen használhatják a fiatalok.- Egy hete van internet is, és ez is ingyenes - büszkélkedik Faggyas Józsefné teleházvezető. - A szün­időben szinte mindennap bejönnek a gyerekek játszani. A háromdi­Somogycsicsó Kincse menziós meg a lövöldözős játékok a legnépszerűbbek. Mostanában az idősebbek is érdeklődnek, mire is való az internet és a számítógép, s az egyéb szolgáltatásokat, a fény­másolást is igéhybe veszik. Van, aki valamilyen honlapot akar megnéz­ni vagy elektronikus levelet küld, fogad. Az internetet mobiltelefon­nal és műholdon át kapjuk, mert a vezetékes telefonhálózat erre alkal­matlan. Jó és korszerű a rendszer, de furcsa, hogy esős időben kicsit lassúbb az internet. Mindenesetre én már megtapasztaltam az előnyét is: nagy segítségemre volt a szak- dolgozatom készítésekor. Menyecske a kisbuszon Falugondnokként és képviselőként is részt vesz a község mindennapi életében Nagyné Kasznár Judit.- Öt és fél éve van itt falugond­noki szolgálat, s mostanra ezt is megszokták a falubeliek, meg azt is, hogy nőként vezetem a kis­buszt. Ma délelőtt az atádi kórház­ba vittem egy nénit meg egy fiút, de sokat járok gyógyszerért meg más közösségi intéznivalókért - sorolta a napi teendőket a falu­gondnok. - A legtöbb családnak van saját járműve, mert a távolsá­gi busszal aligha lehetne munká­ba járni. A férfiak elmennek a családi kocsival, az asszonyoknak meg sokszor nincs is jogo­sítványuk. Ilyenkor is jól jön a falubusz, amivel el lehet menni az ügyeiket rendezni vagy pedig vásárolni. Máskülönben megvan itt minden a kényelemhez. Sok vendég jár hozzánk, és mindenkit elvarázsol a falu. Én is szeretek itt lakni. Már tizenkét éve is nagyon tetszett minden, amikor Sopronból ide költöztünk. Akkor a férjemmel jöttem, de az élet úgy hozta, hogy az igazi páromat mégis itt találtam meg. ■ Erdőből él a család Erdészeti munkákból él a Belovári család. A család­fő nevén futó vállalkozás egész évben három állan­dó dolgozóval és szükség szerint alkalmi munká­sokkal tesz eleget a kaszói erdőgazdaság megren­deléseinek. - A vállalkozás 1990 óta él, de azelőtt is Kaszónak dolgozott az uram. Bízunk benne, hogy ez még sokáig így maradhat, hiszen az erdőben mindig szükség van a munkára - mondta Belovári Jánosné. - Másból nem is nagyon tud megélni a családunk, ebből is nagyon nehéz. Régen próbálkoztunk ubor­kával, de akkor sem érte meg a konzervgyárba szál­lítani, s azóta már felvásárlás sincs. Az uniós csatla­kozás sokat változtatott az életünkön: mindenféle új előírásoknak kell megfelelni, amikről szinte az utol­só pillanatban értesülünk vagy akkor, amikor már büntetett a hatóság. Pedig lehetett volna idejében is tájékoztatni az ilyen kisvállalkozásokat, hogy felké­szüljenek. A férjem most is egy kötelező tanfolya­mon van, sok időt és pénzt emészt föl. A szükséges munkagépek nagy részét már beszereztük, s az idén az utolsónak is letelik a törlesztése. De egyre jobban aggódunk a vállalkozás jövője miatt, mert rengeteg a követelmény, s az mind pénzbe kerül. Három fiunk van, sokat segítenek a ház körül, de a férjem munkáját aligha fogja bármelyüt is folytatni. ■ Az erdészeti vállalkozás tennivalóit a családfő irányítja, Belovári Jánosné és a fiai (képünkön) inkább csak a ház körül segítenek Két templom hívogat Gazdag település volt a török hódoltságig Somogy­csicsó, akkor azonban porig rombolták. A régi falu he­lyét csak az egykori templom alapja, egy domb jelzi a temető mellett. Nehezen telepedett vissza a lakosság, s a régi falu közelében építette föl a mai községet. Ezen a helyen 1866-ban emelt templomot a lakosság. Az előtte álló kereszt pedig 1869-ben készült - mutat­ta a katolikus templomot a község múltját jól ismerő Takács László. A műemlékvédelmi hivatal az építés 100. évfordulójára egy fehér márványtáblát is elhelye­zett a kis gótikus templom falán, miszerint a XIV. szá­zadi régi kápolnából lett átalakítva a mai. Ennek az ol­tárképe Szent Vendelt ábrázolja. Takács László szerint a falu 80 százaléka ma is ka­tolikusnak vallja magát, de vasárnap a misére alig har­minc-negyvenen járnak rendszeresen. Nem is olyan régen még el sem fértek a hívek a négy padsorban. Hasonló a helyzet az evangélikusok esetében is. Nekik a falu egykori nagybirtokosa, Beák József épít­tetett 1923-ban templomot. A bőkezű mecénás és csa­ládtagjai a templom alatti kriptában alusszák örök ál­mukat. Az összetartásáról és békéjéről híres falunak ez a két takaros templom igazi jelképe, s ezekbe rend­szerint felekezeti hovatartozás nélkül együtt járnak mind az evangélikus, mind a katolikus hívek. ■ A lakosainak összetartásáról híres falunak igazi jelképe a két taka­ros templom - vallja Takács László, a község múltjának jó ismerője

Next

/
Thumbnails
Contents