Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-09 / 159. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 4 2004. Július 9., Péntek SOMOGYCSICSÓ Csicsói Hírmondó Tíz halastó a határban Halastavat először az Inkey bárók létesítettek birtokukon a falu határában, s ezek később a Balatoni Halgazdaság kezelésébe kerültek. A hét éve magánosí- tott, tíztavas tórendszer két csicsói lakosnak ad állandó munkát, az őszi lehalászás idején pedig idénymunkásokat is fölvesznek. Félszáz kisgyermek Tizennégy éven aluli gyermek ötvennégy van a két- százharmincnégy lelkes községben. A nyolc óvodás és a csaknem harminc általános iskolás Csurgóra jár be, s 15 fiatal már középiskolás. A két felsőfokú tanulmányokat folytató ’ diák közül az egyik könnyűipari mérnöknek készül, a másik idegenforgalmi szakembernek. Megszűnt a cigánytelep A téesz és a külterületi szarvasmarhatelep felszámolása után az idén megszüntették a volt majorsági lakásokat is, ahol főként cigánycsaládok éltek. A telepi lakosok nem költöztek be a faluba, a többség inkább más településekre ment. Somogycsicsóban eladó ház már régóta nincs, s emelkednek a telekárak is. Recept Csicsóból Forgácsfánk A forgácsfánk receptjét Varga Lászlóné mondta el. Hozzávalók: 25 kanál liszt, egy kanál fagyos zsír, tejföl, két dekagramm élesztő, két egész tojás, a sütéshez olaj. Az élesztőt langyos tejben a tojással felfuttatjuk, ezt hozzátesszük a liszthez. Az alapanyagokból tésztát gyúrunk. Annyi tejfölt teszünk hozzá, hogy könnyen gyúrható legyen. Vékonyra sodorjuk, majd derelyevágóval rombusz formájú darabokat vágunk ki a tésztából. Villával egyenként megbökjük. Forró olajban kisütjük. Lecsepegtetjük, s vaníliás porcukorral meghintjük a tetejét. A CIKKEKET ÍRTA S FOTÓZTA: bíró Mária AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A CSICSÓI Csicsóban szinte kézzel tapintható a béke és a nyugalom. A kis zsákfalu lakosai azt sem bánnák, ha megállna az idő, s megmaradna a település elzártságból adódó érintetlen szépsége. Uniós ismertség, összekötőút és nagy léptékű változás itt senkinek sem hiányzik: a világhálós modernizáció is észrevétlenül épül be napjaikba. A tanulásért és a megélhetésért folyton utaznak, mégis itt van az otthonuk. A csicsóiak jól tudják, milyen érték van a kezükben, s meg akarják őrizni maguknak és utódaiknak. Takaros kisközség a kátyús út végén Két kilométerre Somogycsicsó - mutatja a közlekedési tábla. Innen egy bekötőúton jutunk el a kis zsákfaluba. A település innét még nem látszik, de a kereszteződés jelzi, hogy elég nagy lehet a járműforgalom. A faluba vezető, kátyús út mellett azonban csak egy keskeny sáv van lekaszálva, az árok partján zavartalanul tenyészik az embermagasságú gyom, eltakarva minden irányban a kilátást. Az egyik kanyarban egy tó víztükre, de vendégcsalogatónak aligha nevezhető a látvány. Egészen addig, amíg be nem ér az út a faluba, amely takaros házaival, pedáns rendjével és szépségével az útnak meglepő ellentétét mutatja. Gépi munka ingyen- Egész nyáron nem kaszáltatott erre a KPM; csak egy hete sikerült elérni, hogy mégis levágják a füvet. De megint megnőtt, az árok melletti gazhoz pedig nem is nyúltak - panaszolta Faggyas József polgár- mester. - Ezen nem sokat tudunk változtatni, de arra ügyelünk, hogy legalább a faluban rend legyen. Tehetjük, mert mindenhez van gépünk és eszközünk. Pályázaton nyertük a kommunális kistraktort, amivel minden munkát el tudunk végezni a közterületeken. Kell is a gépi segítség, mert ráérő embert nemigen lehet találni. A többség a környék városaiba és az erdőbe jár dolgozni. Igazi, jól fizető munkalehetőség persze ott sincs, mégsem tétlenkednek az itt élők. Közmunkásunk is csak egy van, de így gépesítve egymagában is győzi a teendőket. Tele a falu kasszája- Négy év alatt hatmülió forint támogatás érkezett a községbe a Szociális és Családügyi Minisztérium szociális földprogramja segítségéÚton Európába vei, s így többszörös értékhez jutottak az emberek - folytatta a polgármester. - Részt is vesz a programban a falu csaknem mindegyik családja. Az első évben a nyúltar- táshoz szereztük be a ketreceket, a következő évben vettünk egy nagyobb kaszálót, legutóbb pedig egy 4,2 millió forintos traktorhoz és a hozzá való munkagépekhez jutott a község. Ezzel már havat is toltunk, tavasztól meg a háztáji földek és kertek művelését segítjük. Az ilyen munkákat rászorultságtól függően ingyen vagy fél áron végzi az ön- kormányzat. Más költséggel, adóval sem terheljük a lakosságot, itt még a szemétszállítás is ingyenes. Az önkormányzat kasszája elég stabil, üyen jól talán még sosem álltunk. A költségvetés 50 millió forintjának a felét most fejlesztésre szánjuk. Uniós pénzekre viszont aligha számíthatunk, mert abból sokszor csak a százmilliós terveket támogatják. Ilyen nagy álmaink nincsenek. S mit kezdenénk annyi pénzzel? Várva várt gyermek Somogycsicsó az egyetlen olyan falu Csurgó körzetében, ahová önálló iskolajáratot indít a Volán, mert annyi a bejáró gyerek, hogy naponta többször is megtöltik a távolsági buszt. Az itt élők már nem is hiányolják a csaknem három évtizede megszűnt helyi iskolát és óvodát. Sok falutól eltérően itt az elnéptelenedéstől sem tartanak. Évek óta szinte állandó - 230 lakos körüli - a népesség, és gyermekből sincs hiány. A legfiatalabb csicsói lakos, Takács Balázs Noé világrajöttét nemcsak a család várta nagyon, hanem szinte az egész falu.- Évek óta nagyon szerettünk volna babát, ez volt minden vágyunk, s nagy öröm, hogy végre sikerült - ölelte magához kéthónapos Kovács Anikó a kéthónapos kis Balázzsal Nagyné Kasznár Judit öt éve falugondnok kicsinyét Kovács Anikó. - Két hó: nappal érkezett korábban a vártnál, és nem volt könnyű a terhesség, majdnem végig kórházban kellett lennem. Az első időben szinte csak infúzión meg erősítőn élt a kisfiam, de nagyon hamar behozta a lemaradást. Balázska nagyon torkos baba: éjjel-nappal kétóránként követeli az evést. Ez elég fárasztó, de sokat segítenek a szülők. Az anyó- soméknál lakunk, s itt, a faluban laknak az én szüleim is. Talán még inkább szükség lesz a segítségükre, ha majd később visszamegyek dolgozni. A férjem favágó, s egy fizetésből nehéz eltartani egy családot. Én varrónőnek tanultam, de nem a szakmámban, hanem a csurgói fagyárban dolgoztam, mert így több volt a pénz. Más munkahely nincs is nagyon, de lehet, hogy sikerül olyat is találni, ami majd jobban igazodik az óvodakezdéshez. Tele a teleház Sok baj nem érheti a gyerekeket ebben az apró faluban. Ha nincsenek otthon, hamar megtalálni őket a csendes főutcán vagy a hatalmas játszótéren, ahol éppen sárkányere- getéssel ütötte el az időt négy eleven kisfiú. A szülők a szomszédos halastóhoz is kiengedik a kölykö- ket: az ott dolgozó férfiak szemmel tartják a suhancokat. Egy-egy tábortűz és éjjeli kirándulás is belefér a nyári szünidőbe. A sok szabadtéri játék mellett újabban egyre népszerűbb a teleház, amit a könyvtárban rendeztek be. A hat korszerű számítógépet pályázaton nyerte a falu, s vasárnap és hétfő kivételével minden délután ingyen használhatják a fiatalok.- Egy hete van internet is, és ez is ingyenes - büszkélkedik Faggyas Józsefné teleházvezető. - A szünidőben szinte mindennap bejönnek a gyerekek játszani. A háromdiSomogycsicsó Kincse menziós meg a lövöldözős játékok a legnépszerűbbek. Mostanában az idősebbek is érdeklődnek, mire is való az internet és a számítógép, s az egyéb szolgáltatásokat, a fénymásolást is igéhybe veszik. Van, aki valamilyen honlapot akar megnézni vagy elektronikus levelet küld, fogad. Az internetet mobiltelefonnal és műholdon át kapjuk, mert a vezetékes telefonhálózat erre alkalmatlan. Jó és korszerű a rendszer, de furcsa, hogy esős időben kicsit lassúbb az internet. Mindenesetre én már megtapasztaltam az előnyét is: nagy segítségemre volt a szak- dolgozatom készítésekor. Menyecske a kisbuszon Falugondnokként és képviselőként is részt vesz a község mindennapi életében Nagyné Kasznár Judit.- Öt és fél éve van itt falugondnoki szolgálat, s mostanra ezt is megszokták a falubeliek, meg azt is, hogy nőként vezetem a kisbuszt. Ma délelőtt az atádi kórházba vittem egy nénit meg egy fiút, de sokat járok gyógyszerért meg más közösségi intéznivalókért - sorolta a napi teendőket a falugondnok. - A legtöbb családnak van saját járműve, mert a távolsági busszal aligha lehetne munkába járni. A férfiak elmennek a családi kocsival, az asszonyoknak meg sokszor nincs is jogosítványuk. Ilyenkor is jól jön a falubusz, amivel el lehet menni az ügyeiket rendezni vagy pedig vásárolni. Máskülönben megvan itt minden a kényelemhez. Sok vendég jár hozzánk, és mindenkit elvarázsol a falu. Én is szeretek itt lakni. Már tizenkét éve is nagyon tetszett minden, amikor Sopronból ide költöztünk. Akkor a férjemmel jöttem, de az élet úgy hozta, hogy az igazi páromat mégis itt találtam meg. ■ Erdőből él a család Erdészeti munkákból él a Belovári család. A családfő nevén futó vállalkozás egész évben három állandó dolgozóval és szükség szerint alkalmi munkásokkal tesz eleget a kaszói erdőgazdaság megrendeléseinek. - A vállalkozás 1990 óta él, de azelőtt is Kaszónak dolgozott az uram. Bízunk benne, hogy ez még sokáig így maradhat, hiszen az erdőben mindig szükség van a munkára - mondta Belovári Jánosné. - Másból nem is nagyon tud megélni a családunk, ebből is nagyon nehéz. Régen próbálkoztunk uborkával, de akkor sem érte meg a konzervgyárba szállítani, s azóta már felvásárlás sincs. Az uniós csatlakozás sokat változtatott az életünkön: mindenféle új előírásoknak kell megfelelni, amikről szinte az utolsó pillanatban értesülünk vagy akkor, amikor már büntetett a hatóság. Pedig lehetett volna idejében is tájékoztatni az ilyen kisvállalkozásokat, hogy felkészüljenek. A férjem most is egy kötelező tanfolyamon van, sok időt és pénzt emészt föl. A szükséges munkagépek nagy részét már beszereztük, s az idén az utolsónak is letelik a törlesztése. De egyre jobban aggódunk a vállalkozás jövője miatt, mert rengeteg a követelmény, s az mind pénzbe kerül. Három fiunk van, sokat segítenek a ház körül, de a férjem munkáját aligha fogja bármelyüt is folytatni. ■ Az erdészeti vállalkozás tennivalóit a családfő irányítja, Belovári Jánosné és a fiai (képünkön) inkább csak a ház körül segítenek Két templom hívogat Gazdag település volt a török hódoltságig Somogycsicsó, akkor azonban porig rombolták. A régi falu helyét csak az egykori templom alapja, egy domb jelzi a temető mellett. Nehezen telepedett vissza a lakosság, s a régi falu közelében építette föl a mai községet. Ezen a helyen 1866-ban emelt templomot a lakosság. Az előtte álló kereszt pedig 1869-ben készült - mutatta a katolikus templomot a község múltját jól ismerő Takács László. A műemlékvédelmi hivatal az építés 100. évfordulójára egy fehér márványtáblát is elhelyezett a kis gótikus templom falán, miszerint a XIV. századi régi kápolnából lett átalakítva a mai. Ennek az oltárképe Szent Vendelt ábrázolja. Takács László szerint a falu 80 százaléka ma is katolikusnak vallja magát, de vasárnap a misére alig harminc-negyvenen járnak rendszeresen. Nem is olyan régen még el sem fértek a hívek a négy padsorban. Hasonló a helyzet az evangélikusok esetében is. Nekik a falu egykori nagybirtokosa, Beák József építtetett 1923-ban templomot. A bőkezű mecénás és családtagjai a templom alatti kriptában alusszák örök álmukat. Az összetartásáról és békéjéről híres falunak ez a két takaros templom igazi jelképe, s ezekbe rendszerint felekezeti hovatartozás nélkül együtt járnak mind az evangélikus, mind a katolikus hívek. ■ A lakosainak összetartásáról híres falunak igazi jelképe a két takaros templom - vallja Takács László, a község múltjának jó ismerője
