Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-18 / 141. szám
6. OLDAL ALMANACH 1 6 0 2004. Június 18., Péntek POTONY Potonyi Hírmondó Több közmunkást akarnak Két állandó közhasznú munkást foglalkoztat a potonyi önkormányzat egész évben, s mellettük még két közcélú munkás is dolgozik. Szeretnének még ötöt munkába állítani, s ehhez a térség többi falujával közösen pályáznak támogatásért. Az újabb öt dolgozónak egyebek között a parlagfűirtás lesz a feladata. Vendégség a testvérfaluban Harmadik éve tartják a kapcsolatot Gomje Bazlje, a közeli horvát falu lakosaival. A hét végén a potonyiak hivatalosak a határon túli vendégségbe, augusztusban pedig vendéglátóikat hívják meg. A horvátok- nál most falunap lesz és egyúttal sporttalálkozó, mivel magasabb osztályban focizhat a csapatuk. Traktorra gyűjtenek Sövény- és szegélynyirót, fűkaszát meg egy kistraktort szeretne vásárolni az önkormányzat, hogy még szebbé tehessék a falut. Ezekkel mind az utcákat, mind a sportpályát rendben tarthatnák. Céda-pátyazaton reméltek támogatást, de ott nem nyertek. Ez sem vette el a kedvüket, most más lehetőséget keresnek, lehet, hogy önerőből teremtik elő az árát. Recept Potonyból Káposzta és túrós rétes A paradicsomos káposztához 1 kg savanyú káposzta, 50 dkg sertéskaraj, egy fej vöröshagyma, 3/4 liter paradicsomlé, só kell. A káposztát, hússzeleteket és az apróra vágott vöröshagymát megfőzzük, fűszerezzük, s annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. A rántást ezután belekeverjük, majd ráöntjük a paradicsomot, s tíz percig forraljuk. A túrós réteshez két csésze tej, két csésze víz, egy tojás, kávéskanál ecet, kevés étolaj és annyi liszt kell, amennyivel lágy tésztát kapunk. Hólyagosra dolgozzuk, s négy cipót formaiunk. Ezután 1/2-1 órát pihentetjük meleg helyen. A töltelékhez fél kiló túró, egy tojás és egy mokkás- kanálnyi só kell. A CIKKEKET IRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A POTONYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A falu legnagyobb tölgyfájának egyik ágát néhány napja letörte a vihar. A vastag fadarab rázuhant a tűzoltószertár tetejére, és lesodort, összetört sok cserepet. A potonyiak mégsem a szertár tetőzetén okozott kár miatt bánkódnak: a fát sajnálják. Az évszázados, nemrég védetté nyilvánított tölgy a falu jelképe, bevették még a címerébe is: azt jelképezi, hogy a török hódoltság után betelepített horvátoknak mára éppúgy sikerült itt gyökeret verniük ebben a földben, mint ennek a famatuzsálemnek. Jól megkapaszkodtak a potonyi földben Az emberek hangulata mostanában legalább annyira viharos, mint az időjárás. Huszonegy helybelit károsított meg kisebb-nagyobb összegekkel a postás, és Potony- ban most mindennapos vendég a nyomozó. Pedig ha valahol, itt nagyon várták a mozgó posta elindítását, hiszen korábban egyáltalán nem volt hasonló szolgáltatás. Megrendült a bizalom- Éppen ebben a fiatalemberben bíztunk a legjobban. Kedves, segítőkész volt, aztán egyszer csak sorra érkeztek a felszólítások a szolgáltatóktól, hogy fizessük be a villany- számlát, a vízdíjat. Mi pedig egyszer már befizettük a postásnál, és erről, szerencsére, megvolt az igazolószelvény is - mondta Czeglédi Jánosné. - Bírósági ügy lett belőle. Tőlem nyolcezer forintot tett el, a szomszédomat húszezerrel károsította meg. Potonyban egymillió forint a kár, de más falvakban is pórul jártak. Azóta nem bízom a pénzem a mozgó postára; a lányom fizeti be Barcson-a csekkeket. Az asszonnyal a kertjében beszélgetünk, ez az egyik legszebb a faluban. S gondosan ügyel rá, hogy ez a vélemény meg ne változzék. Virágos utcák- Vannak olyan porták, amik elöl pompásak, hátul pedig gazos a kert. Nálam a ház mögé is be lehet menni - mondta. S nem is nyugszik meg, amíg meg nem nézzük a konyhakertet. Mi tagadás, van mire büszkének lennie; gyomot még mutatóban sem lehet látni, akár a csemegekukorica, akár a „seggenülő” bab közé néz be az ember. Pedig bőven volt vele dolga, hiszen egymást érik az esők, ami egyaránt éltet hasznos és gyomnövényt. A virágokra visszatérve elmondta: a falu vezetősége is szeretné Potonyt a szó legszorosabb értelmében fölvirágoztatni. Nemrég rózsatöveket vásárolt az önkormányzat, és szétosztották az emberek között. Azok kaphattak, akik vállalták, hogy gondját viselik a házuk elé ültetett rózsáknak. - Én tíz tövet kértem, és most nézze meg, menynyire szép - mutatott végig a kerítése előtt növekvő rózsasoron. - Egyébként ebből is látszik, hogy ki milyen gazda. Mert ezért a virágért nem kellett fizetnie senkinek. Csak egy kis munkába kerül, és szebb lesz tőle a házunk tája. Ennek ellenére mégsem növekszik minden ház előtt rózsatő. Milliók a faluképre- Négyszázötven tő konténeres rózsát vásárolt a falu azoknak^ akik vállalták a gondozásukat. Ősszel pedig facsemetéket veszünk. Negyedik éve díjazzuk a szép portákat, s most már szeretnénk a települések közti versenyben is megmérettetni magunkat - mondta Szilovics József polgármester. - Igyekszünk a lehető legszebbé tenni az utcáinkat. 25 müliós pályázatot írunk éppen, és ha nyerünk, mindenhová egységes kapubejárót építünk, s rendbe tesszük a vízelvezető árkokat is. Sajnos, a Sapard- pályázatról lecsúsztunk. Nem sikerült addigra elkészíttetnünk a terveket és beszerezni az engedélyeket. Szerencsére van még más pályázati lehetőség is erre. Van egy sajátos, de eredményes módja itt a faluszépítésnek. Már a harmadik düledező portát vásárolja meg az önkormányzat; a roskatag épületeket lebontják, s a telket a közhasznú munkások rendben tartják. Sajnos, pusztuló ház egyre több van, ahogy fogy a falu népessége. Ma már háromszáz alá csökkent a lélekszám. így mindent elkövetnek a fiatalok megtartásáért. Czeglédi Jánosné: Gyönyörűek a rózsáink Szilovics József: Igyekszünk szépíteni a falut- 150 ezer forintot adunk minden családnak otthonteremtésre, felújításra - mondta a polgármester. - Az ifjúsági klub pedig már e-pont lett, ott három számítógép és szélessávú internet várja a fiatalokat. Az önkormányzat fizette azt a számítástechnikai tanfolyamot is, amelyikre bárki jelentkezhetett Potonyból. Mindez azonban nem tudja ellensúlyozni, hogy a térségben nincs munka, nehéz a megélhetés. így csak lassítani tudjuk, megállítani nem az elvándorlást. Új gondnok Ez év elejétől önálló falugondnokságot tart fenn a falu. Korábban négy szomszéd település együtt működtette. Ez azonban kevés volt ennyi embernek, emiatt döntött úgy Potony önkormányzata, hogy Tótújfaluval összefogva önálló szolgálatot hoz létre. Dudás Istvánt ültették az elnyert Ford Transitra, s ő az év eleje óta nap mint nap hozza az ebédet Lakócsáról, s kiváltja a gyógyszereket. Az olcsó ebédet főleg egyedül élő idősek igénylik, s orvosságra is leginkább a nyugdíjasoknak van szükségük. Szerdánként rendel itt az orvos, és a felírtakat a falugondnok még aznap délután megvásárolja az embereknek. Már kirándulásra, színházlátogatásra is vitt érdeklődőket az új busz. Nehéz idők Horváth Pál a falu egyik legidősebb lakója. Két évet harcolt a háborúban, részt vett a templomépítésben. Jól tartja magát, csak a lábát fájlalja néha.- Hiába, Oroszország nem itt van a szomszédban - mondta. Ő is arról beszélt, hogy milyen rohamosan fogy a lakosság. - Valaha 15 gyerek volt egyik-másik horvát családban, ma pedig a kevés fiatal is menekül. Régen egyedül Potonyban több volt a gyerek, mint most összesen a négy szomszéd községben. Azt mondta: félti a fiatalokat, hiszen ebben a világban jóformán csak a nyugdíjas érezheti magát valamelyest biztonságban. Hozzájuk minden hónapban bekopogtat a pénzespostás. A fiataloknak azonban nincs nyugdíjas állása, sőt sokuknak semmilyen sincs. - Az egykor virágzó állattartást is tönkretették: valaha száz borjút, kétszáz tehenet és négyszáz disznót hajtottak ki reggelente Potonyból a legelőre. Ma egyetlen tehén van a faluban. Szerencsére nem mindegyik fiatalt kell féltem, ezt legjobban a húszéves Somogyi Napsugár bizonyítja. A fiatal lány céltudatos, határozott. Pontosan tudja, hogy mit vár az élettől s hová akar eljutni. - Szülői segédlettel elindítottunk egy vállalkozást a párommal, és jól alakul - mondta. S boldog, mert két hónapja megvalósult a gyermekkori álma. Vásárolt egy lovat. - Amikor csak akarom, felülhetek a hátára, és küovagolhatok. Ez olyan élmény, hogy ha nem lenne mit ennem, akkor is elégedett volnék... Vár a Baba Ettől persze szerencsére nem kell tartani. Azt is mondta: előfordulhat, hogy nem marad itt örökké, de ma jól érzi magát Potonyban.- Szeretem a házunkat és a környezetemet, szót értek az emberekkel is - mondta Napsugár. - És amíg ez így lesz, addig eszembe sem jut, hogy innen elmenjek. Miközben beszélt, a fiatal lány egyre gyakrabban pillantott az ajtó felé. Aztán hirtelen fölállt, és egy gyors bocsánatkérés után már szaladt is. Azt mondta: mennie kell, mert várja Baba, a hároméves hátasló, és muszáj megjáratni. S a húszéves lótartó számára ennél most nincs semmi fontosabb. ■ Úton Európába Potony Kincse Drága a csatlakozás Csak a megnövekedett költségeken érzik egyelőre Magyarország uniós csatlakozását a potonyi kocs- márosok. A Somogyi család egy éve bérli az italboltot a barcsi áfésztól. Azóta szépen rendbe tették, takaros üzletté varázsolták, de az uniós követelményeknek mindez nem elegendő. A csatlakozás után már nem volt jó az olcsóbb tisztítószer, meg kellett vegyék a drágábbat. A tűzvédelmi eszközök közül is a drágábban kaphatót írták elő nekik az addigi olcsóbb helyett. Hiába voltak tisztára festve a mellékhelyiségek, az sem ütötte meg a mércét. Csempézniük kellett.- Ugyanakkor a bevétel nem lesz több uniós tagországként sem - mondta Somogyi Gézáné. - Az EU sem teremtett egyetlen új munkahelyet sem a környéken. Az emberek ide nemcsak inni jönnek, hanem beszélgetni is. A közösségi életnek egyik központja a kocsma. Két italbolt is árusít a faluban, de jól megférnek egymás mellett. Az természetesen érződik a bevételeken, hogy az emberek többsége nehéz helyzetben van. A munkanélküli-segély és a nyugdíj hamar elfogy, és még kenyérre is nagyon kevés jut belőle, nemhogy egy kis iddogálásra. Somogyi Gézáné néha besegít a fiataloknak. Azt mondta: hamarosan eljön az idő, amikor ő meg férje lesz majd a gyerekeire utalva A kazettás mennyezet Az uradalmi magtárt bontották el: tégláit a templomépítéshez vitték, s az erdőben termelték ki hozzá a faanyagot. Jóformán az egész falu dolgozott azért, hogy Potonynak temploma legyen. A szomszédos horvát falvak lakói pénzzel segítettek, s alig egy év alatt - 1939-ben - elkészült a katolikus templom. Azelőtt a lakócsai pap rendszerint az iskola épületében misézett. Isten potonyi házának építését Waldfogel Károly iskolaigazgató és felesége kezdeményezte. Az asszony elképzelései alapján készült ritkaságnak számító kazettás mennyezete. A fakazettákra a gyerekek festették a díszítést. A padokat és a szószéket baranyai asztalosmestertől rendelték meg, a harmónium vásárlására pedig a hívek adták össze a pénzt. Annak idején kevés volt az ülőhely, ezért újabb padokat kellett gyártatni. Ma pedig csak a nagy ünnepeken telik meg a templom. Ennek az az oka, hogy a templomépítés idején még hétszázan lakták Potonyt, ma pedig alig feleannyian. S a lakosság összetétele is megváltozott: az egykori horvát, erősen katolikus családok mellett ma már egyre több a betelepülő - ők már kevésbé vallásosak, és nem is mind katolikus. Jelenleg Nagy Norbert felsőszentmártoni plébános tart misét a templomban havonta egy vasárnap. ■ Potonyban a fiatalok sem hiányoznak a templomból, és az épület egyedi kazettás mennyezetén is ott a gyerekek keze munkája Horváth Pál: Aggódom a fiatalok jövőjéért
