Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-09 / 133. szám
6. OLDAL F E L T A L Á L Ó K 2004. Június 9., Szerda Feltalálók: heuréka után szélmalomharc Hároméltű bicikli Gál Gyula siófoki mérnök 73 éves, és 30 éve keresi szenvedélyesen az új műszaki megoldásokat. Nyolc jelentősebb találmánya közül egy sem lett szabadalom, mert nem volt annyi pénze, hogy az eljárás költségeit megfizesse. Néhányat, például a gázkonvektorok hőleadását gazdaságosabbá tevő megoldását vagy cirokseprűkötő gépét - anélkül, hogy szabadalmaztatta volna - gyártották is. Ötleteit jobbára csak „újításként” jutalmazták. Nyugdíjazása előtti munkahelyén, a Mólnál kidolgozta a vezetékek ellenőrzését szolgáló rendszert, s ezt máig alkalmazzák. Ennek volt a része az a repülőgépről is beazonosítható jelzőtábla, amit azóta Európa-szerte láthatunk. Magyarországon főként az autópályákon. Mivel azonban a megoldás nem volt védve, kitalálója egy fillért sem kapott. Ha rendelkezett volna a nemzetközi szabadalmaztatáshoz 20 éve szükséges 800 ezer forinttal, ma alighanem - épp e legegyszerűbb ötlete révén - gazdag ember lenne. Volt vadászrepülőként a szívéhez legközelebb álló találmánya a hároméltű, azaz úton, vízen, levegőben is használható bicikli. Kemping kerékpárjával nem kis feltűnést kelt a Balaton vizén. Most a siklószárnnyal működő repülő változat légcsavarját motoros meghajtásra állította át. Kiderült ugyanis, hogy a kellő fordulatszám eléréséhez legalább 2,5-3 lóerő kell, miközben a lábbal hajtott pedál csak 0,4 lóerőt ad. ■ Felkarolta az ötleteket Keller Antal 71 éves kaposvári villamosmérnök nem a saját új műszaki megoldásaira büszke, hanem arra a munkára, amelyet a rendszerváltás előtt az újítómozgalomban a fiatalok ötleteinek a megvalósításáért végzett. Korábbi munkahelyén, az egykori Pa- mutfonó-ipari Vállalatnál ő dolgozta ki a klíma- berendezések ellenőrzésének automatizálását, a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál pedig egyebek között kazánok és kemencék hőveszteségeit mérő rendszert hozott létre. Eszébe sem jutott, hogy bármelyiket szabadalommá fejlessze. Úgy érezte, jól megfizették, amikor egyhavi fizetésének megfelelő összeget kapott, s a maguk idejében országos visszhangot keltettek újításai. Közben mások több száz újítása fölött bábáskodott. Ezek közül néhányból később szabadalom lett. A somogyi feltalálók most létrejött klubjához is azért csatlakozott, mert az ezereszű fiatalokat szeretné segíteni 40 éves műszaki tapasztalatával, hogy új megoldásaik célt érjenek. Hogy ezek legalább annyi figyelmet kapjanak, mint az ő fiatalabb éveiben. Szomorúan jegyezte meg: ma mintha nem lenne igény a találmányokra, miközben a magyar- ipar versenyképességét csak az új utak megtalálása javíthatja. _______■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; BÍRÓ FERENC Kovács András 1964-ben készült, egy feltaláló kálváriáját bemutató, Nehéz emberek című filmje óta így nevezik a nyughatatlan, alkotó szellemű embereket, akik munkájuk, napi életük során nem tudnak elmenni a jobbításra szoruló gondok mellett. Törik a fejüket, megkeresik a megoldást, s vállalják a harcot ötletük közkinccsé tételéért. Demény Rezső aranydiplomás kaposvári gépészmérnök az életét tette föl az új utak keresésére. Három- dimenziós dugattyúgyűrű megoldásáért Géniusz-díjat kapott. Bevallotta: nemegyszer tartották bolondnak. Nem mintha a szakhatóságok hivatalnokai nem ismerték volna el, hogy az autóvezetőt a vonat közelségére minden körülmények között figyelmeztető készüléke nem segítené a vasúti átjárókban történő balesetek megelőzését. Amikor a pörbölyi tragédiát követően az egészet kitalálta, három fénysorompó árán valamennyi hazai mozdonyba beszerelhették volna, az „elektromos füttyoszlopot”... Bolondnak azért tartották, mert évekig elviselte a hivatalok packázásait, a szakirányítók nemtörődömségét és értetlenségét. Egy vasúti főtisztviselő az ellenérvekből kifogyva azt mondta: majd megcsinálják, ha külföldön is lesz. Később mégis úgy látszott: a pécsi vasút-igazgatóság kipróbálja a rendszert a fonyód-kaposvári vonalon. Feltételül szabták, hogy a közlekedési főfelügyelettől szerezzen engedélyt. Ott viszont közölték, ez nem az ő asztaluk... Közben minden évben újabb katasztrófák történtek a vasúti átjárókban. Nem adta fel. Szabadalmi bejelentést tett, ám azt formai hibák miatt visszaküldték.- Azóta megtanultam: a szabadalmi bejelentésnek megvannak a formulái, kifejezései - mondta Demény Rezső. - Ha például valaki nem azt a szófordulatot használja, hogy „azzal jellemezve”, akkor hiába találta fel akár a zsebben hordható atomreaktort, mert nem elfogadható a „szabadalmi igénypont”. Mindezt persze egyszerűbben ki lehetne fejezni más magyar szavakkal is, de hát „a szabál az szabál”.- Egy független feltalálónak van- e egyáltalán esélye, hogy a világcégek -jogászcsapatok által segített - fejlesztőmérnökeivel versenyezve legalább a szabadalomig eljuttassa a megoldását ?- A nagy cégek profiljuknak megfelelő célzott kutatásokat végeznek, például autóműszaki megoldásokat fejlesztenek ki. Egy nagy autógyárnál, ahol az egyik alkatrészt Kínában, a másikat Kanadában gyártják és minden csavart 10 évre előre megrendelnek, aligha lenne bárki is vevő egy külső ember még oly nagyszerű megoldására is. A magánfeltalálóknak csak olyan újdonságokkal lehet esélyük piacra kerülésre, amelyek a hétköznapokat teszik könnyebbé, kényelmesebbé, biztonságosabbá, így is kétes azonban a siker, hiszen nincs az országban olyan szervezet, amelyik hathatósan tudna menedzselni egy újdonságot.- Mennyibe kerül egy ötlet megóvása1- Egy szabadalom nemzetközi bejegyeztetése önmagában is hét számjegyű összegbe kerül, nem is beszélve a mintadarab létrehozásával kapcsolatos kiadásokról. Mindezt egy önálló feltaláló az esetek zömében képtelen megfizetni. Jóval olcsóbb persze a csak Magyar- országra érvényes oltalom. Ez esetben viszont bárki lekérheti a megoldás dokumentációját a szabadalomtárból, és ha külföldre viszi, már gyárthatja is. A legjobb menedzser az állam lehetne, ám valahogy úgy látszik, nem kellenek az ötletek, rossz a lelemény árfolyama. Egy olyan országos hatáskörű szervezetre lenne szükség, amelyik az ötiet kipattanásától akár a piackutatásig és gyártásig bábáskodna a találmány felett. Intézményesített támogatás híján azonban marad a „nehéz emberek” szélmalomharca. Még adókedvezmény sincs az 'ötletek megvalósítására. Pedig a magyar gazdaság számára kulcskérdés, hogy minél több eredeti újdonság szülessen.- Tíz éve a biogáz-erőművet továbbfejlesztő megoldását, mert nem volt rá nemzetközi szabadalmi oltalom, „kitalálták” mások. Vákuum nélküli fejőgépére - ez még mindig megelőzi a világcégek máig fogalmazott megoldásait - nem talált gyártót... Nem fáradt bele?- 74 éves vagyok, de továbbra sem hagynak nyugodni az ötletek. Jelenleg is négy témán dolgozom. * * * Orbán Csaba, az MTESZ megyei szervezetének ügyvezető igazgatója pályája korábbi állomásán maga is részese volt egy takarmányozással kapcsolatos találmánynak. Ez számára az útkeresők szokásos nehézségein túl munkahelyi konfliktusokat hozott. Ő nem vállalta a harcot. Később egy, az ejtőernyős ugrások biztonságát növelő és azóta széles körben használt ötletét nem fejlesztette találmánnyá, mert nem volt elég pénze, a nemzetközi szabadalmi oltalom megszerzésére. Átérzi hát a feltalálók helyzetét. Amikor a közelmúltban három somogyi mérnök mellett alapító tagja lett a Feltalálók Klubjának, nemcsak „hivatalból” segített. Az MTESZ nemcsak helyet ad a klub összejöveteleihez. Egyebek között műszaki, valamint iparjogvédelmi tanáccsal is egyengetik az új feltalálók útját.- Az MTESZ szerepvállalása az ügyben egyfajta szűrőt és garanciát is jelent a szakhatóságoknak - mondta Orbán Csaba. - Talán komolyabban veszik azt, aki mögé odaállunk, s nem kell azt bizonygatnia, hogy nem pusztán a meleg vizet találta föl. Mert erre is van példa. Egy falusi kovács kiötlötte, hogy a beteg fákat helikopterrel is ki lehet emelni az erdőből. Ehhez megfelelő kovácsolt fogószerkezetet csinált, s alig lehetett meggyőzni, hogy mindezt már rég alkalmazzák. Ha nem is a mostanság túl költséges helikopterrel. Ez a példa nem jelenti azt, hogy az úgynevezett egyszerű emberek ne alkothatnának zseniálisat. Gyakran meg is teszik, úgy, hogy fogalmuk sincs róla, amit csinálnak, - mondjuk az ekevas sok év tapasztalatával tökéletesített beállítása vagy egy gyakorlatias módosítás valamelyik szerszámon - világszabadalom lehetne. Mezőgazdasági eljárásaink, sőt márkaneveink zöme máig levé- detlen. Ezért is hoztuk létre szabadalmi tanácsadó szolgálatunkat.- Hány feltaláló él Somogybán?- Erről semmilyen adat nincs. Voltaképpen még az sem ismert, hogy hány műszaki szakember dolgozik a megyében. A most létrehozott klub - az országban máshol még nincs ilyen - abban is segíthet, hogy mindezt felmérjük. Jó volna azt is számba venni, hány szabadalom származik So- mogyból. ____________________■ Mi t adtunk a világnak? A világ tele van magyar találmányokkal. Száz éve csodálat övezte a magyar elme leleményét, s akkor elsők voltunk a világranglistán az egymillió lakosra jutó találmányok számában. Mi mindent alkottak magyarok? Kandó Kálmán a fázisváltós villamos vontatást, Bánki Donát az autóporlasztót, Jendrassik György a motorvonatot, Schvyarc Dávid az alumíniumból készült léghajót, Jedlik Ányos a dinamót, Szent-Györgyi Albert a C-vitamint, Kemény János György a BASIC-nyelvet, Szilárd Leó az atomreaktort, Puskás Tivadar a telefonközpontot, Korda Dezső a világvevő rádiót, Bláthy Ottó a villanyórát, Goldmark Péter Károly a színes televíziót, Bíró József László a golyóstollat, Gábor Dénes a holográfiát... Még hosszú a sor. Milyen esélyeik lennének feltalálóként, ha ma élnének? Fél évszázadot késik az életmentő szabadalom Sokan állítják: , egyes nyilvánvalóan eredeti, közhasznú, sőt vitathatatlanul piacképes találmányok gyakorlati alkalmazása azért késik éveket, mert az újdonság jelentős érdekeket sért. Nem látszik alaptalannak ez a vélelem az öt éve, 96 éves korában elhunyt híres kaposvári orvos, Martyn Róbert rákellenes gyógyszere esetében sem. Feltételezhető, hogy egyes befolyásos onkológus sebészorvosok igyekeznek kétségeket ébreszteni a döntéshozókban arról: forgalomba kerüljön- e egyáltalán a sokak által évek óta várt gyógyszer. Erre utal, hogy már öt éve - több sikeres szövettani és állatkísérlet-sorozat után - úgy látszott, célegyenesbe jutott a Martyn Rob elnevezésű gyógyszer. Az állat- kísérletekben a rákos sejtek száma egy hét alatt a felére csökkent, s a készítmény más szerekkel ellentétben semmilyen mellékhatást nem okozott. A fejlesztéssel jelentős összeget kockáztató amerikai befektetőcsoport érthetően kerülte a túl korai nyilvánosságot, ám egy idő óta gyanús a gyógyszer körüli csend. A Somogyi Hírlap információja szerint most egy olyan korlátozás okoz késedelmet, amely szerint emberi vérből nem szabad gyógyszert csinálni. Legalábbis különös, hogy miközben például a vérátömlesztés magától értetődő életmentő beavatkozás, miért nem lehet ugyanezzel a vérrel, gyógyszeralapanyagként életeket menteni. így most szintetikus úton kívánják előállítani a leukémiás vérnek azt az összetevőjét, ami a sejtek energiáit mozgósítja a rák ellen. Mint ismert, Martyn Róbert még az 50-es években elsőként önmagát gyógyította meg a készítmény egy korábbi változatával. Hólyagrákban szenvedett, és a szakklinikán menthetetlennek ítélték. Az első injekciót akkor adta be magának, amikor - úgymond - már csak öt hónapja volt hátra. Két évvel később teljesen gyó- _ gyultnak találták. Attól kezdve az orvos az évek során több száz szövettanilag igazolt rákos esetben alkalmazta a szert c páciens írásos beleegyezésével. A nyilvánvaló jó eredmények ellenére orvosi körökben kétkedés övezte, és mindenütt zárt ajtók fogadták amikor ismertetni akarta a módszerét. 1971-ben j küldte el gyógyító- tapasztala- t a i n a k, összegzé sét egy német orvos barátjának, aki - jó szándékkal - azonnal közölte azt egy nemzetközi orvosi szaklapban. Ez a közlés később legalább egy évtizedes késedelmet okozott a j szabadalom elfogadtatásában... Martyn Róbert ekkor továbbfejlesztette az eljárást, és a Martyn Rob-bal munkatársai már óvatosabbak voltak. További késedelmet okozott: az idős orvos ragaszkodott ahhoz, hogy a készítmény magyar gyógyszerként jelenjen meg. Úgy vélte, ellenkező esetben, tb-támo- gatás nélkül, az ára miatt elérhetetlen lenne a betegek zöme számára. Mindeközben a világon 24 új, rákellenes gyógyszer jelent meg, igaz, ezek - a Martyn Rob-bal ellentétben - a betegségnek csak egy-egy fajtájánál alkalmazhatók. ■ Martyn Róbert élete utolsó évében mondta el a Somogyi Hírlapnak: Nem tudom, hogy a rákot gyógyító módszerem, amit több mint 40 éve alkalmazok eredményesen, mikor válik végre közkinccsé. 95 éves vagyok. Megtettem, amit tudtam, jóllehet semmilyen segítséget nem kaptam. Mindent a saját erőmből kellett kivívnom. Saját pénzemből fedeztem a kutatásaimat, miközben nemegyszer kölcsönből éltem. Heuréka! Azaz: megtaláltam. A hagyomány szerint Arkhimédész kiáltott fel így, amikor fürdőzés közben fölfedezte a vízbe merülő testekre ható felhajtóerő alaptörvényét. A kifejezés ma is használatos a váratlanul megtalált megoldásra. A heuréka kimondásától azonban hosszú, buktatókkal teli út vezet az ötlet vagy találmány megvalósulásáig, hasznosításáig. Gyakran többévi kilincselést, al- és főhivatalok közti ingázást vállal magára, aki új megoldását legalább a bejegyeztetésig el akarja juttatni. A hazai szabadalmak zöme azután mégis íróasztalfiókba kerül, mert az ötletgazdáknak nincs elég pénzük, hogy szellemi terméküket külföldön is levédessék. E nélkül pedig az ötlet szabad préda. Az esetleges gyártónak egyszerűbb ellopni, mint megvenni. Kevesen vállalják ezt a nagy eltökéltséget és alapos tájékozottságot kívánó, ugyanakkor kétes kimenetelű harcot. Egyre kevesebb hát a magyar találmány, miközben a világban egyre több az újdonság. A múlt évszázadban a magyar feltalálóknak több mint 135 ezer szabadalmat adtak meg. Ebből 82 ezret 1950-ig, 53 ezret pedig napjainkig. Az egymillió lakosra jutó szellemi alkotások száma nálunk 15 éve még 400 volt. Ma 90. Ugyanakkor például Japánban 2400.
