Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-09 / 133. szám
2004. Június 9., Szerda A L M A N A C H 1 0 3 7. OLDAL Valaha kolostor állt itt a hagyomány szerint, s az ott élő három kisasszonyról kapta nevét a falu. Ma a klastromnak hűlt helye, s kisasszony sincs túl sok: az elöregedett falu lakosainak több mint a fele nyugdíjas: nekik leghőbb vágyuk a csend, a kevés fiatal pedig éppen egy kis zajt akar. Legtöbbjük úgy érzi, túl nagy a nyugalom és nem történik velük semmi. Kevés a szórakozási lehetőségük, munkahely nincsen, így maguknak kell tenniük azért, hogy Kis- asszond élhetőbb hely legyen. Turistákról álmodik a kisasszonyok falva Érik a cseresznye, virágzik a rózsabokor, és hétágra süt a nap. Az embernek kedve volna leheveredni a fűbe a kisasszondi délutánon, ahogy tehette egykor Csokonai Vitéz Mihály is, aki a Sárközy-kúria kertjében írta A magánossághoz című ódát. Ha a katolikus templom mellett, a domboldalon találnánk figyelőhelyet, remek kilátás nyílna a Mura. Bár az is lehet, hogy a méhek szorgos munkálkodása több izgalmat rejtegetne ezen a hétköznapon, mint a kis zsákfalu élete. Már az is nagy feltűnést kelt itt, ha valaki végigmegy az utcán. A szigorúan őrzött kúria szomszédságában egy kisebb nyugdíjas-találkozó kezd kibontakozni: hárman is beszélgetnek Kemya Istvánná portája előtt. Háztáji csibevész Éppen azt beszélik meg, hogy valami titokzatos kór ütötte föl fejét a baromfiudvarban. Nem is kór ez, hanem valószínűleg patkányok tizedelik a csibéket. Kemya Istvánné azonban nem ezen bánkódik, hanem ingatag egészségére panaszkodik.- Elvégezzük azt a munkát, amit a háztáji ad, de egyre nehezebb már kézbe venni a kapát. A legtöbb nyugdíjas nyolcvan felé jár, s nem szívesen mozdul ki otthonról. Már a misére se nagyon járunk el, mert messze van a templom is... Egy rögtönzött közvélemény-kutatás eredményeként kiderül: azért egy nyugdíjasklub alapításának az ötletén elgondolkoznának az idősek.- Arra azért van igényünk, hogy találkozzunk és beszélgessünk. Néhányan naponta összejárunk, és nagyon nem bánnánk, ha többen is volnának. Sokaknak, sajnos, az egyetlen szórakozási lehetősége már csak a televízió. Azzal viszont nem lehet beszélgetni. Más irányba tekintve eredeti kiindulási helyünkről, feltűnik egy építkezés. Ritka az errefelé, hogy valaki a régi kis ház bővítésének nekilásson. A félig kész teraszon Szőllősiné Szalai Katalinnal találkozunk, s a fiatalasszony megadja a választ a miértre is. Fészekrakó fiatalok- Eddig Kaposmérőben éltünk az anyósomnál, két gyerekkel. Szűknek bizonyult a hely, így a féijem- mel úgy döntöttünk, hogy elköltözünk. Itt találtunk olyan házat, aminek az ára is megfelelő volt. S amint kitavaszodott, nyomban nekiláttunk az épület bővítésének. Kicserélik a nappalival s egy szobával bővített ház tetejét is, így reményeik szerint nyár végére már a megszépült, új otthonban élhet a család. S közben új ismerősökre, barátokra is szert tett a házaspár.- A helybeliek segítőkészségének köszönhetően könnyű volt a beilleszkedés. Először szokatlan volt a mérői forgalom zaja után az itteni nagy csönd, de a gyereknek igazán megfelelő ez a környezet. S Kaposvár is csak 15 percre van, így semmiben nem szenvedünk hiányt. Szőllősiné Szalai Katalin úgy érzi, a helyi fiatalokkal is hamar megtalálták a közös hangot, így azok gyakran vendégeskednek náluk. Legfőbb közös gondjuk a munkahelyek és a szórakozási lehetőség hiánya. Arany lábú fiúk Azért van egy vállalkozó szellemű helybeli, aki megpróbál tenni az unalom ellen. Pékó Tibornak köszönhető, hogy összeállt az a kispályás focicsapat, amelyik szép sikereket ért el a környékbeli kispályás labdarúgótornákon.- Négy éve kezdtük a kisasszondi fiatalok verbuválását falunapi meccsre, aztán összeállt a csapat. Igaz, egy ütőképes együttesre való Szőllősiné Szalai Katalin: Már készül a házunk Nagy József: Hiányoznak a vállalkozók is gyereket sem tudtunk összetoborozni a kevés kisasszondi fiatalból, így a helybeliek a néhány kaposfői ifjú focistával játszanak együtt. A vegyes csapat azonban így is remekül öss'zekovácsolódott. Ezt mutatja a Petörke-kupán aratott győzelem, s egy kiskorpádi elsőség követte. Pékó Tibor elmondta: tervezik, hogy a faluban is kialakítanak egy focipályát, bár ez méregdrága volna. így a fiúk esténként az utcán fociznak, egyébként a szomszédvár ificsapatában edzenek.- A foci mellett persze van igény más sportra is. A falunapon már lehetőség lesz kugliversenyre, s rendezünk kerékpáros ügyességi viadalt és asztalitenisz-bajnokságot is. így a fiataloknak addig sem kell a tévé meg a számítógép előtt ülniük. Régi-új világ Nagy József polgármester szerint már az is nagy szó, hogy számítógép elé ülhetnek a fiatalok. Nemrég nyertek hármat pályázaton, így a másfél millió forint értékű gépekkel berendezték a számítógéptermet a polgármesteri hivatal egyik helyiségében. - Minden délután nyitva a terem, s általában 3-4 fiatal ül a billentyűzethez. Főleg a közép- iskolások kedvelik a számítógépes játékokat. Talán ők örülnek a legjobban, hogy tervezzük a kábeltévé bevezetését is. így annyi adót foghatnak majd, amennyit akarnak. A község első embere szerint azonban nem elég, hogy tévében lássák a modem világ csodáit: az is kell, hogy jó utakon járhassanak, s legyen vezetékes gáz meg szennyvízcsatorna is. Mindez azonban még csak az álmok közt említhető.- Ötödik éve pályázik az önkormányzat a Kossuth utcai járda építésére. Az 1800 méter hosszú szakasz kiépítése mintegy 20 millió forint lenne, mert szükség van hídra is a Kisasszondi-patak fölé. A tartályos gázt is szeretnénk földgázzal fölváltani, de ez csak Rinyakovácsi- val, Gigével, Kiskorpáddal közösen sikerülhet. A szennyvízhálózatra azonban reményünk sincs. A polgármester nemrég kapott árajánlatot egy soproni cégtől a szennyvíztelep megépítésére, s ez lakásonként mintegy 400 ezer forintba kerülne. Kisasszondon azonban a legtöbb ember mindössze 30-40 ezer forintos nyugdíjból él. Turistákra várnak Aki megtehetné, hogy kivágjon egy nagyobb összeget, az leginkább a két holland és a német beköltöző, meg a Sárközy-kastély tulajdonosa. Az előbbiek azonban csak nyaranta élnek itt. A kúriatulajdonos üzletember azonban munkát is ad a helybélieknek, de ezenkívül nincs sok kapcsolata velük.- A kastély magántulajdon, így nem szolgálja a turizmust - mondta a polgármester. - Pedig Kisasszond és környéke igen jó turisztikai lehetőségeket kínál. Ezeket azonban, sajnos, még nem sikerült kiaknázni. Nincsenek szálláshelyek, és hiányoznak a vállalkozók is. Kisasz- szondot a városból főleg a hobbikertészek látogatják. Az utóbbi évtizedekben többen is vettek a hegyen zártkertet, hétvégi házat építettek. A falusi turizmus föllendítésébe vetett reményünk azonban eddig csak hiú ábrándnak bizonyult. Mindezek ellenére Nagy József bízik Kisasszond fejlődésében. A sok temetés és kevés esküvő sem téríti el attól a meggyőződésétől, hogy e nagy múltú településnek szép jövője lesz. Csak rémálmaiban jön elő, hogy pár évtized múlva arról lesz ismert a falu neve: egykoron Csokonai Vitéz Mihály A magánossághoz című ódáját a Sárközy-kúria kertjében írta. ■ KISASSZOND Kisasszondi Hírmondó Megszépült a parókia Befejezték a majdnem hetven éve épített parókia felújítását. A mintegy ötmillió forintos beruházáshoz hárommilliót a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán nyert a település. A munkák során kicserélték az épület tetőzetét, a falait szigetelték, s a gyülekezeti ház most ideiglenesen az orvosi rendelőnek is helyet ad. Fűnyírókra pályáznak Amennyi örömet, annyi bosszúságot is okoz az önkormányzatnak a sok zöldterület, gondozásán most hat közhasznú fáradozik, de gépek híján nehéz a dolguk. Ezért pályázik a község a területi kiegyenlítést szolgáló alaphoz egy önjáró és bozótvágó fűnyíró beszerzése végett. Mintegy félmillió forintot szeretne nyerni. Többcélú hivatal ötmillióért Legalább ötmillió forintra lesz szükség a polgármesteri hivatal felújításához. Ebből egymilliót vállal az önkormányzat, a többi négyet Sapard-pályázaton nyert pénzből állják. A tervek szerint elvégzik az ajtók, ablakok cseréjét, a szigetelést, a külső-belső tatarozást. így a számitógépes terem mellé visszaköltözhet az épületbe az orvosi rendelő is. * Recept Kisasszonpról Bográcsgulyás Elkészítéséhez egy kiló birkahús, két kanál zsír, 2 vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2-3 cseresznyepaprika, egy evőkanál paprika, hat szem nagyobb krumpli, só és két pohár fehérbor kell. A bográcsba zsírt teszünk, majd a kockára vágott vöröshagymát, a fokhagymát, a színes paprikát meg a kockára vágott húst. Annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi, majd megsózzuk, és megfőzzük. Főzés közben rázogatjuk, s hozzáadjuk a cseresznyepaprikát és a fehérbort, a végén a krumplit is. A jó gulyás titka, hogy csak rövid levének szabad lennie. ■ A CIKKEKET TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KISASSZONDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Kisasszond Kincse Sok munka ráfizetéssel Nehéz a gazdáknak; tízhektárnyi földből sincs annyi hasznunk, hogy abból tisztes megélhetése legyen a családnak - állítja Mátrai László A pályaválasztáson Mátrai Lászlónak nem sokat kellett töprengenie. Szülei is a földből éltek, így nem véletlen, hogy a kaposvári mezőgazdasági technikumban tanult tovább. Később helyhiányra hivatkozva elutasították az egyetemi felvételi kérelmét, így a kiskorpádi szövetkezetben helyezkedett el. Az otthonának azonban Kisasszondot választotta.- A feleségem kisasszondi, és itt építkeztünk. A kilencvenes években aztán apósommal kezdtem gazdálkodni mintegy tíz hektáron. Elsősorban kukoricát és búzát termesztünk azóta is. Emellett szarvasmarhát és disznókat tartottunk a jobb időkben. Manapság azonban nem kifizetődő az állattartás. Az ottjártunkkor éppen traktorszereléssel foglalkozó gazda úgy látja, hogy már a föld sem ad annyi bevételt, mint amennyi munkát. Az állását elvesztette, s ez erősen éreztette hatását a családi költségvetésben.- Kevés ez a tíz hektár föld ahhoz, hogy tiszte- ségesen megéljünk belőle. Még akkor is kevés, ha a település három-négy földművelője segíti egymást és egy kaposfői agrártársaság szervezi az értékesítést. Mátrai László szerint az uniós csatlakozással sem lesz jobb a kis gazdaságoknak. Mint mondta: amíg jobban megéri az olcsó terméket külföldről behozni, addig a földből megélni nemigen lehet. ________ ■ Új templom a dombon Két temploma is van az alig 170 lakosú településnek, bár a misékre, istentiszteletekre ma már csak kevesen járnak. A református templom a falu közepén, a nemrég megszépült parókia szomszédságában áll, és felújításra vár. A polgármester szerint egy Sapard- pályázaton elnyerhetik azt a tízmillió forintot, amivel a tetőszigetelés, illetve a teljes külső és belső tatarozása megoldható. A katolikus templomnál erre szerencsére nincs szükség. Furcsa is volna, hiszen a település egyik legszebb részén, egy domboldalon emelték a kisasszondiak, és nyolc évvel ezelőtt szentelték föl. Akkoriban több mint húszmillió forintot áldoztak arra, hogy a reformátusnál kisebb számú, de a hét végi misékre igényt tartó katolikus híveknek is megépülhessen a templom. A pénzt hazai és külföldi adakozásból, az egyház és az önkormányzat összefogásával teremtették elő. Nagy József szerint ez a munka volt a legjobb példa a település lakosainak az összefogására, s ezért méltán tartják Kisasszond egyik legértékesebb kincsének a modem kivitelű épületet. Ám a helybeliek nem elégedtek meg a templom megépítésével: kialakítottak egy hozzá méltó templomkertet is. A kapuhoz vezető romantikus lépcsősor két oldalát cserjék és virágok dí- szítik, ezeket a közhasznú munkások gondozzák. ■ Lankás domboldalra építették - nyolc évvel ezelőtt - több mint húszmillió forintból Kisasszond legszebb részén a katolikus templomot
